Állami támogatás a Kárpátiának

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 18.

Belpol

A centralizáció jegyében az NKA-hoz került a szerzői jogdíjak egy része. Most félmilliárdot osztott szét a művészek között, kiváló érzékkel.

Korábban a szerzői jogdíjakból befolyó mintegy tízmilliárd forint egy részét, legfeljebb 10 százalékát a jogkezelő szervezetek (Artisjus, Filmjus, Maszra stb.) visszaosztották a tagjaiknak, díjak, pályázatok, szociális alapú támogatások formájában. Az év elejétől hatályos törvénymódosítás következményeként a szétosztható összeg 70 százalékáról a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) dönt. A folyamat most is a centralizáció felé mutat, de az intézkedéseket nem csak az motiválhatta, hogy az L. Simon László által irányított NKA minél több pénz felett rendelkezzen. Korábban például az EU is nehezményezte, hogy a különböző jogkezelők egyes művészeti ágak terén monopolhelyzetben vannak.

Az NKA önálló költségvetéssel rendelkező, saját megfogalmazása szerint „az államtól karnyújtásnyira” működő pénzosztó szerv. Klasszikus állami támogatást nem kap, de az állam lemond a javára az ötöslottó játékadójának 90 százalékáról, tehát végső soron ez is állami pénz. Az NKA függetlenségének látszatát különösebben nem erősíti, hogy elnöke Balog Zoltán miniszter, alelnöke – és valódi vezetője – L. Simon László fideszes képviselő.

A szerzői jogdíjbevételek felhasználásáról egy ideiglenes kollégium dönt, amelyet igen logikusan Szerzői Jogdíjbevételek Felhasználásáról Döntő Ideiglenes Kollégiumnak kereszteltek, tagjait lásd a keretes kiemelésben alant.

A kollégium vezetője:

Bokor Attila producer, filmrendező, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának politikai főtanácsadója

A kollégium tagjai:

  • Bognár János színművész, drámapedagógus
  • Dr. Ficsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese
  • Dr. Gyimesi László zenész, a MSZSZ EJI elnöke, a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács elnöke
  • Kabdebó György filmrendező, forgatókönyvíró, a Filmjus elnöke
  • Molnár Mária művészettörténész
  • Sárkány Győző grafikusművész, a HUNGART elnöke
  • Victor Máté zeneszerző, az Artisjus elnöke

Forrás: NKA

Első pályázatukról augusztus 14-én döntöttek, a támogatottak listája szeptember 11-én jelent meg az NKA honlapján. Lehetett pályázni alkotói támogatásra (költőknek, illetve komoly- és könnyűzenészeknek), komolyzenék megjelentetésére és könnyűzenék terjesztésére, a döntnökök támogatták pályakezdők hangversenyeit, jazzkoncerteket, független színházak előadásait, fiatal rockereket, kortárs táncosokat – és mindezek bemutatkozását oktatási intézményekben.

Ehhez képest a kuratóriumban mindössze két zenész található, irodalmár pedig egyetlenegy sem. Döntéseik politikailag nem tűnnek motiváltnak úgy általában, akad azonban minimum egy kivétel. Mert annyira azért nem lennénk rosszhiszeműek, hogy azt feltételezzük a kuratórium tagjairól: szakmai okokból, művészi érdemei miatt díjazták Petrás Jánost és csapatát. Márpedig valami oka mégiscsak volt, hogy megítéltek 400 ezer forintot „a Kárpátia zenekar legújabb lemezének megjelentetésére”. Reméljük, az NKA segítségével sikerül utolérni művészetük korábbi magaslatait, és születnek még olyan letaglózó erejű sorok, mint amiket a Pálinka című műalkotásban találunk:

Szilva, körte, cseresznye
Éljen a haza! Egészségünkre!

Hasonló jókat kívánunk a kuratórium tagjainak, Balog Zoltánnak és L. Simon Lászlónak, adassék meg nékik az erő és egészség, hogy a jövőben is támogathassák a nyíltan homofób és soviniszta művészetet. Előre nácik, bunkók, dilettánsok, vár az NKA!

(Cikkünk megjelenése után L. Simon László NKA-alelnök közleményt adott ki. Reakciónk itt olvasható.)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.