Hogyan lett Kína a világ villanyautós nagyhatalma, és meddig maradhat az?

Az akkusárkány

Gazdaság

Bajban van az európai és az észak-amerikai autóipar, amiért nem vette komolyan a villanyautós kihívást. A szektor radikális átalakítására régóta gyúró Kína a globális versenyfutás abszolút győztese is lehet.

 

A dél-koreai SNE Research adatai szerint a világban tavaly több mint 10 millió tisztán elektromos (BEV) autót adtak el. Ez a további 4,2 millió plug in hibriddel (PHEV) együtt bő 300 ezerrel több a fél évvel ezelőtti prognózisnál. Az aktuális – az energiaárak ingadozása, a túlfűtött verseny és a kormányzati támogatási politikák miatti problémák, illetve a töltési infrastruktúra hiányosságai okán meglehetősen visszafogott – modellezés 16,75 millió „konnektoros autó” eladását valószínűsíti 2024-ben. Ebből a kínai autógyárak majdnem 10 millióval részesedhetnek – egymillióval többel, mint tavaly. Pusztán e várható bővülés lefedi az európai elektromosautó-piac tavalyi forgalmának harmadát. A hivatalos adatok szerint az EU 27 tagországában összesen 1 538 621 darab új BEV eladását regisztrálták 2023-ban – ez 37 százalékos bővülés 2022-höz képest. Az EU-ban ezzel mintegy 4,7 millióra nőtt a tisztán elektromos üzemű autók száma. A kínai villanyautók még épp csak felbukkannak az uniós statisztikában. A januári eladások top 10-es listájára egyetlen kínai típus kapaszkodott föl: a valaha brit büszkeségnek számító MG márka villanyautója, a 12 millió forintért Magyarországon is kapható MG4 EV.

Az új autóipari forradalom hajtóereje az akkumulátorgyártás; az akku az új járműkonstrukciók szíve, amely megszabja a járművek tempóját és szívósságát – és ez viszi el a gyártási költség 40 százalékát. Visszatekintve nyilvánvaló: a legnagyobb hibát azzal követte el az európai és az észak-amerikai autóipar, hogy a 2010-es évek elején nem vette komolyan a villanyautók piacra érkezését és azt, hogy az akkumulátorgyártási képesség határozza meg majd a szektor jövőjét. Kevesen gondolták, hogy az akkumulátorgyártás valaha is eljut arra a költségszintre, amellyel az olajipar kihívójává válhat – emlékeztet Akshat Rathi a közelmúltban megjelent könyvében (Climate Capitalism, Greystone Books, 2023). A Bloomberg riportere a zöldgazdaság aktuális példabeszédeihez az akkumulátorgyártás japán, dél-koreai és kínai összefüggéseit is megvizsgálva arra jut, hogy Kína időben kidolgozta és meg is valósította a terveit – és ezért van előnyben a versenytársaihoz képest. Aki nagy biztonsággal tud sok, gyorsan tölthető, erős és könnyű akkucellákat szállítani az autógyáraknak, azé a fele királyság. De talán az egész is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk