Az illiberális állam fenntartását biztosítja az LMP

  • narancs. hu
  • 2016. november 22.

Belpol

„Biztosan nem fogják helyreállítani az Alkotmánybíróság függetlenségét” – áll az Eötvös Károly Intézet közleményében.

Az LMP támogatásával egészül ki az Alkotmánybíróság – írja közleményében az Eötvös Károly Intézet. Majd így folytatják:

A kormánynak sikerült megszereznie az LMP támogatását négy új alkotmánybíró jelöléséhez. A kétharmad elvesztése miatt hónapokig betöltetlen posztokra ma választhatják meg az új bírákat.

A konszenzusos jelöltek biztosan nem fogják helyreállítani az Alkotmánybíróság függetlenségét. 2013 tavaszán először ugyanis többségbe, majd kizárólagos többségbe kerültek azok a bírák, akiket a Fidesz által 2010-ben megváltoztatott jelölési szabályok szerint választottak meg, azaz tisztségük elnyeréséhez elég volt a kormány támogatása.

Az új alkotmánybíráknak és jelölőiknek számolniuk kell azzal, hogy nem független testületet egészítenek ki, hiszen mind a tizenegy jelenlegi alkotmánybírót a kormánytöbbség egyedül jelölte és választotta meg, és az AB új elnöke is ezek közül a bírák közül kerül ki. Egyértelmű, hogy a bíróválasztás nem változtatja meg a testület karakterét, nem teszi az alkotmányosság értékei iránt elkötelezetté az Alkotmánybíróságot.
Az LMP azzal, hogy támogatja a Fideszt az új alkotmánybírák megválasztásában a NER rendszerkritikusa helyett, ezúttal a rezsim konstruktív ellenzékeként lép fel, amivel a NER működtetéséhez nyújt segítséget. Liberális demokráciában a konstruktív ellenzékiség nemcsak lehetőség, hanem kötelesség, mert az alkotmányos intézmények csak a kormánytöbbség és az ellenzék kooperációjával működtethetőek. A NER-ben azonban a konstruktív ellenzék az illiberális állam fenntartásához járul hozzá.

Az Alkotmánybíróság így már nem csak a kormánytöbbség által megválasztott bírákból áll majd, hanem ellenzéki támogatást is élvező tagjai is lesznek. Az LMP emlékezetünk szerint alkotmányos ügyekben a menekültválságig mindig tiszteletre méltó, az alkotmányosságot támogató álláspontot képviselt, ezért is különös az Alkotmánybíróság kiegészítését támogató politikai döntése. A Fidesz–LMP-megállapodás tehát inkább rontott a helyzeten, mert az LMP támogatása azt a hamis látszatot kelti, mintha néhány új személy bekerülésével az Alkotmánybíróság rendeltetésének megfelelően működő alkotmányos intézménnyé válhatna. Négy új alkotmánybíró, még ha személy szerint ideális választás lenne – erről távolról sincs szó –, semmiképp nem elég ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság újra betöltse alkotmányos funkcióját, azaz a közhatalom-gyakorlás korlátja és az emberi jogok védelmezője legyen. A NER ilyen konszolidációja ahelyett, hogy közelebb hozná, távolabb tolja az alkotmányosság helyreállításának esélyét.

Eötvös Károly Intézet

2016. november 22.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.