A Miniszterelnöki Hivatal által 2001 augusztusában "a tudásalapú társadalom megteremtésére és az információs társadalom kihívásaira válaszul" alapított In-Forrás XXI. Kht. neve az elmúlt hónapokban többször is felbukkant a magyar sajtó hasábjain, miután a közpénzügyi államtitkárság feljelentése alapján a rendőrség nyomozást indított a vélelmezett visszásságok miatt. Keller László a sajtónak tízmilliós nagyságrendű kifogásolt megállapodásról beszélt, forrásaink szerint azonban ennél jóval több közpénz felhasználásával kapcsolatban merültek fel kétségek; további feljelentésekre is sor került, és megkezdődött a társaság végelszámolása. Stumpf István volt kancelláriaminiszter szerint politikai bosszúhadjáratról van szó.AStumpf István akkori kancelláriaminiszter vezette Miniszterelnöki Hivatal 2001 augusztusában alapította az In-Forrás XXI. Közhasznú Társaságot, a hivatalos indoklás szerint "létrehozása válasz a kormány részéről az információs társadalom kihívásaira, illetve a tudásalapú társadalom megteremtésére. Alkalmas a Széchenyi-tervben megfogalmazott Nemzeti Információs Stratégia által meghatározott feladatok hatékony megvalósítására és a rugalmas piaci alkalmazkodásra." Az In-Forrás a kormányváltás után az elsők között került a Fidesz-kormány korrupciógyanús ügyeit vizsgáló Keller László közpénzügyi államtitkár célkeresztjébe. A Proware Kft. által végzett - értesüléseink szerint nem Keller, hanem a tulajdonosi jogokat gyakorló Kiss Elemér jelenlegi kancelláriaminiszter utasítására Baja Ferenc államtitkár által megrendelt - átvilágítás eredményének azonban csak a töredéke került nyilvánosságra. (A Proware megbízásai körüli ellentmondásokról lásd keretes írásunkat.) 2002 szeptemberében a Miniszterelnöki Hivatal új ügyvezető igazgatót és felügyelőbizottságot nevezett ki a céghez, amely új projekteket már nem indít, de a folyamatban lévőket még végigviszi.
Az államtitkári feljelentésről sajtóértesülések szerint annyit lehet tudni, hogy a közpénzügyi államtitkárság több tíz millió forint összértékű kétes szerződést kifogásol az In-Forrásnál, továbbá számos olyan számlát talált, amelyeket az államtitkárság véleménye szerint az In-Forrás korábbi ügyvezetője, Kornya László nem számolhatott volna el. Ezek között említenek egy 170 ezer forintos autójavítási számlát, mely az ügyvezető saját gépkocsijának szervizére vonatkozott, továbbá virág-, ruha- és szaklapvásárlásról szóló, összesen pár száz ezer forintra rúgó számlákat is. A Proware-nek a Narancs birtokába került összefoglaló jelentése azonban ezeknél nagyságrendekkel nagyobb értékű ügyletekre is felhívja a figyelmet. Az átvilágítók bizonyos megállapításait érdeklődésünkre megerősítette Tarjáni István, az In-Forrás tavaly szeptemberben kinevezett új ügyvezetője is, aki - miután elődje nem tett eleget a tételes átadás-átvételre vonatkozó felszólításainak - további feljelentéseket tett a kifogásolt ügyekben.
Mivel az In-Forrás az adófizetők pénzével gazdálkodik, a Narancs közérdekűnek tartja ezeket az információkat, ugyanakkor az érintetteknek is megpróbáltunk lehetőséget adni a megszólalásra - annak ellenére, hogy közülük többen üzleti titokra és személyiségi jogaikra való hivatkozással rendre perrel fenyegették, illetve kormánymegrendelésre dolgozó hivatásos rágalmazóknak titulálták e sorok szerzőit. Köztük volt Kornya László egykori ügyvezető is, aki a feljelentésekkel kapcsolatban a Narancsnak úgy nyilatkozott, hogy a gondjaira bízott társaságnál "közpénznek nyoma nem veszett". Munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntették meg, az alapjául szolgáló Proware-jelentést kérte, de nem kapta meg sem az új ügyvezetőtől, sem a kancelláriaminisztertől. "Ezek szerint közpénzen azért készítették el a jelentést, hogy az érintettek tudomása nélkül csak a sajtó felé terjesszék" - vélekedett a leváltott vezető.
Levajazott közbeszerzés
Kiugróan magas összege miatt a Proware külön figyelmet szentelt a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága (IKB) és az In-Forrás között létrejött támogatási megállapodásnak, mely lényegében a rádiók és televíziók műsorának az internetes terjesztésére köttetett. Király József, több magyarországi, szingapúri és szilícium-völgyi vállalkozás tulajdonosa, a Magyar Internet VilágPortál Kft. (Mavip) és a MindMaker Kft. vezető tisztségviselője és tulajdonosa 2001 októberében tett egy erre szóló írásbeli ajánlatot Stumpf Istvánnak, melyben előzetes megbeszélésekre való hivatkozással 150 millió forintos támogatást igényelt az akkor már működő Magyar Internet Világrádió (www.vilagradio.hu) üzemeltetési költségeire és a hasonló elven működő VilágTV kifejlesztésére. 2001 novemberében a Miniszterelnöki Hivatal IKB támogatói megállapodást kötött e célból az In-Forrással, amely 2002 januárjában meghívásos, gyorsított közbeszerzési eljárást írt ki, lényegében a Mavip ajánlatára, márciusban győztesnek hirdette ki a céget, áprilisban pedig egy összegben átutalta neki a 150 millió forintot.
A dokumentumok tanúsága szerint Király József - aki korábban a sajtóban azt hangoztatta, hogy a MindMaker referenciamunkájának szánja a Világrádiót, és az nem az adófizetők pénzéből működik - 2001. október 15-én kereste meg levelében Stumpf István kancelláriaminisztert, aki 18-án a következő kézírásos széljegyzettel látta el a beadványt: "Sík! A Microsoft szerződéshez hasonlóan kérem a megállapodást előkészíteni, a szerződést az In-Forrás Kht. kösse meg, az ehhez szükséges 150 millió forint kerüljön át a kht.-hez." (A Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztosnak címzett utasításban a Microsoftra utalás feltehetően a Campus szerződésre vonatkozik, melyet 2001 decemberében írtak alá, és évi egymilliárd forintért elvileg ingyenes szoftverhasználati jogot biztosít a felsőoktatásban tanulók és oktatók részére. A programban részt vevő hallgatók azonban azt tapasztalták, hogy a szoftvergyár a Windows operációs rendszerre csak upgrade licencet biztosít számukra, ami a Campus programban részt vevőknek is kizárólag egy korábbi Windows-verzió teljes árú licencével együtt biztosít jogtisztaságot. Miután az Index.hu leleplezte a csúsztatást, egy korábban nyilvánosságra nem hozott "különmegállapodásra" derült fény a magyar kormány és a Microsoft Magyarország között: a megállapodás értelmében a Campus szerződés aláírása előtt vásárolt számítógépekre - külön kérésre - olyan igazolást kaphatnak az érintettek, amely igazolja a frissítési alapot a Campus-licencben szereplő Windows XP upgrade licenchez.)
Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos - akit szintén hűtlen kezeléssel gyanúsít a rendőrség a kormánybiztosság bizonyos ügyvédi irodákkal kötött nagy összegű keretszerződései miatt - megerősítette értesülésünket, miszerint az IKB tulajdonosi utasításra utalta át az In-Forrásnak a rádiók és televíziók internetesítésére szánt összeget. Érdeklődésünkre, hogy más ügyekben is kapott-e nagy összegű kifizetésre vonatkozó utasításokat a kancelláriaminisztertől, úgy nyilatkozott, hogy mint köztisztviselő természetesen igen, mivel a jogszabályok ezt így írják elő. "Az IKB ezeket az utasításokat végre is hajtotta, mindig a jogszabályoknak megfelelően. Természetesen volt, hogy nem értettünk egyet bizonyos dolgokkal, ilyenkor a köztisztviselőnek lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy eltérő véleményét írásban jelezze. Ez ilyen esetekben meg is történt - emlékeim szerint a szóban forgó esetben is, szerzői jogi kérdések miatt -, de ezután az utasításokat természetesen végrehajtottuk. Az In-Forrás belügyeire nem volt rálátásunk" - nyilatkozta Sík a Narancsnak.
Stumpf István volt kancelláriaminiszter is megerősítette lapunknak, hogy ilyen utasítást adott Síknak. "A Világrádió- és VilágTV- program támogatását politikailag rendkívül fontosnak tartottam. A fejlesztés révén sok olyan földrészen, ahol magyarok százezrei élnek, a magyar kultúra értékei és a közélet hírei hozzáférhetővé válnak. A kormánybiztos úrnak arra adtam felhatalmazást, hogy az ennek a programnak a támogatására szánt összeget az In-Forrás Kht.-nek átadja. A kht. pedig a jogszabályi előírásoknak megfelelően lebonyolította a közbeszerzési eljárást. Ezt erősítette meg számomra a tulajdonosi jogok gyakorlásával megbízott kabinetfőnököm is. A visszajelzések alapján a Világrádió- és VilágTV-program jelentős mértékben segíti a magyar nyelvi kultúra fennmaradását, különösen a határon túli fiatalság körében" - mondta Stumpf István.
A gyorsított, meghívásos közbeszerzési eljárásra csak Király érdekeltségi körébe tartozó cégeket: a MindMaker Kft.-t, a Cygron Kft.-t, illetve a Mavip Kft.-t hívták meg - erre ennek ellenére elvben bárki jelentkezhetett volna, de a rivális FreeTV csak a beadási határidő után tiltakozott írásban, új eljárás indítását kérve - sikertelenül. A végül március 20-án megkötött szerződések - egy üzemeltetési és egy fejlesztési-üzemeltetési - alapján 2002. április 15-én, az országgyűlési választások két fordulója között a teljes összeget, 150 millió forintot, átutalták a Mavip számlájára, holott az államháztartásról szóló törvény szerint csak a negyedét fizethették volna ki előre.
Informátoraink szerint egyébként szabálytalan volt az is, hogy az In-Forrás felett Tóth Zsolt kabinetfőnök gyakorolta a tulajdonosi jogokat, hiszen éppen Stumpf István kancelláriaminiszter rendelte el a 4/2000-es miniszteri utasításban, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó cégek felett csak a miniszter, a közigazgatási államtitkár vagy a személyügyi főigazgató gyakorolhatja ezeket. Bár Stumpf a konkrét körülményekre nem emlékszik, úgy vélekedik, hogy mivel mindkét döntés miniszteri hatáskörben született, az apparátus nyilván harmonizálta őket.
Ami a megvalósulást illeti, a Világrádión és -televízión valóban fogható egy egész sor országos és helyi magyar adó: bár a Mavip vállalta a közszolgálati televíziók internetes sugárzását is, azok más megoldást választottak, foghatók viszont például olyan különlegességek, mint a Szent László TV kísérleti adása, melyben az Erzsébet hídi tüntetést ismétlik újra meg újra, illetve Orbán Viktor Kossuth téri beszédét nézhetik és hallgathatják az érdeklődők. Hogy hányan, azt nem lehet megállapítani, mert a felhasznált technológia sajátosságai miatt a rendszer nem auditálható. A támogatással nem tud - vagy nem akar - elszámolni a vállalat, amely már szerződéskötés előtt is nyújtott be számlákat, tételes elszámolásra azonban - Tarjáni az ügyben megfogalmazott feljelentése szerint - azóta sem hajlandó. Az új ügyvezető végül tavaly decemberben szerződést bontott a Mavip Kft.-vel, és rendkívüli felmondással vált meg a szerződésekben foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével megbízott csoportvezetőtől.
Kerekes Gábor, a Mavip ügyvezető igazgatója szerint azért hívták meg a Király József érdekeltségébe tartozó három céget a közbeszerzésre, mert ragaszkodtak a "chaincast" technológiához, amit csak a MindMaker érdekeltségi körébe tartozó cégek jogosultak használni. Kerekes elismerte, hogy a rendszert nem auditálták, saját adataik szerint a rádióhallgatáshoz szükséges szoftvert százezren, míg a tévézéshez szükséges alkalmazást 40 ezren töltötték le a Világrádió honlapjáról. Az ügyvezető a szerződésben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva az elszámolással kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak. Kornya László szerint a Mavip által megnyert közbeszerzési eljárás szabályosan zajlott, a Közbeszerzési Döntőbizottságnál sem támadták meg, és a Mavip pontosan elszámolt a támogatással.
Ingatlanügy
Az In-Forrás 2001-ben kötelezettségvállalást tett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felé egy Stefánia úti ingatlan, a volt BM-óvodának a társaság leendő székhelyeként történő felújítására. Ezután a Super Építő 2000 Kft.-t kérte fel az ingatlannal kapcsolatos állapotfelmérő és bontási munkák elvégzésére. Az ellenérték nagyjából 18 millió forint, amit az In-Forrás át is utalt. A Super Építő azonban 2002 májusában egy újabb számlát is benyújtott további 18 millió forintról, ami mögött Tarjáni feljelentése szerint valós teljesítés, műszaki tartalom nincs, az alapjául szolgáló szerződésen pedig a kht. 3. számú bélyegzője szerepel, amelyet jóval a szerződésen szereplő dátum után vásároltak. Kornya szerint viszont a Super Építő által benyújtott harmadik számla mögött volt teljesítés, az ügyben Tarjáni István járt el rosszhiszeműen, aki "egy elvégzett és igazolt munkát nem óhajt egy piaci cégnek kifizetni".
Tanulmánydömping
A Proware Tarjáni által is megerősített értékelése szerint az In-Forrás a választások után feltűnően sok pénzt költött különféle tanulmányokra is. A tanulmányrendelési dömpingből - több más, terjedelmi okokból most nem részletezett megállapodás mellett - a Budapesti Piac Bt. sem maradt ki. A hasonló című reklámlapot kiadó cégcsoportnál Kornya László - kórházi közalkalmazotti státusa, szülész-nőgyógyászi magánpraxisa és kormány-főtanácsadói megbízatása mellett - korábban lapigazgatói posztot töltött be. A Budapesti Piactól a kormányzati portál fogadtatásáról rendelt közvélemény-kutatást, a megbízás értéke a Proware szerint összesen 7,8 millió forint volt. A szerződéseket az In-Forrás részéről csak Kornya írta alá, az elkészült tanulmány 37 oldalt tartalmaz, amelyből 21 oldal melléklet vagy redundáns információ, az anyag sem címében, sem tartalmában nem adott választ a megbízási szerződésben foglaltakra a Proware értékelése szerint. Kornya azonban úgy véli, hogy "mindez csak feltételezés, a rágalmazó állítások minden alapot nélkülöznek".
Tarjáni véleménye: utólag igen nehéz megítélni, hogy egy-egy megrendelt tanulmány mennyire volt hasznos, illetve milyen volt az ár-érték aránya, az viszont biztos, hogy amennyiben Kornya bizonyos tanulmányokat tényleg a kormányváltás után rendelt meg, akkor erre tulajdonosi felhatalmazása nem lehetett. Az új ügyvezető szerint 2002 májusában ezért mondott fel az In-Forrás akkori könyvvizsgálója is. A rendelkezésre álló tanulmányokat egyébként a rendőrség szakértői is vizsgálják, de más forrásból származó értesülésünk szerint például az állami internetszolgáltatásról szóló szakértői anyagot az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) is használja, noha annak kizárólagos jogait egyszer már megvásárolta az In-Forrás.
Költségek és prémiumok
Kornya doktor 2001. augusztus elsejétől havi 150 ezer forintért határozatlan időre bérbe adta Volvo S40 típusú gépkocsiját az In-Forrásnak. Először 2002 májusában vett fel bérleti díjat, ám ekkor viszszamenőleg rögtön tíz hónapra. A bérlést követően, 2002. augusztus elsején az In-Forrás 4 millió forintért megvásárolta Kornya járművét, annak ellenére, hogy egy hónappal korábban egy vadonatúj Volvo S60-ast is beszereztek a márkakereskedőtől 11,9 millió forintért az ügyvezető személyes használatára. Az autóügyekről Kornya László megkeresésünkre leszögezte: közel egy éven át a saját járművét használta szolgálati gépkocsiként, noha a munkaszerződése feljogosította volna szolgálati gépjármű használatára.
Kornya 2001. augusztus elsején szerződött az In-Forrással az ügyvezetői feladatok ellátásáról, munkaszerződése szerint havi munkabérén felül évente 6 havi különjuttatásra volt jogosult. Öt hónapi munkaviszony után Tarjáni szerint tehát 2,5 havi különjuttatás illette volna meg, 2001 decemberében azonban 5 havi teljes bérével egyenlő összegű különjuttatást kapott - a kifizetést Tóth Zsolt kabinetfőnök engedélyezte. Az In-Forrás a költségtérítések területén sem volt szűkmarkú ügyvezetőjével: Kornya László a Proware-jelentés szerint 2002 első hét hónapjában mobiltelefon-használatra 1,4 millió, üzleti vendéglátásra 404 ezer, üzemanyagra 389 ezer forintot számolt el, Brüsszelben, Spanyolországban, Németországban és Ausztriában járt a társaság pénzén. Jutalom, költségtérítés, gépkocsibeszerzés, utazások és egyéb jogcímeken 2002 januárjától júliusáig - a munkabér fölött - a Proware számításai szerint több mint 20 millió forintot költött a volt ügyvezetővel összefüggésben a közhasznú társaság.
Kornya László a kifogásolt költségszámlákról úgy vélekedett, hogy azokat a gazdasági igazgató-főkönyvelő, pénzügyi igazgató-controllingvezető fenntartás nélkül befogadta, elszámolta, kifizette, a tulajdonos, annak képviselője, a felügyelőbizottság, valamint a könyvvizsgáló nem kifogásolta, "ellentétben a könyvvizsgálói kamarai tagsággal nem rendelkező Proware-rel, amely ennek ellenére közel 200 millió forint értékű átvilágítási megrendeléshez jutott állami cégeknél". Mobilszámlája állítása szerint nem fél év, hanem működésének 13 hónapja alatt volt 1,4 millió forint, az üzleti vendéglátásra vonatkozó számlákat pedig az összes beosztottja helyett maga írta alá. A kormányváltás után bonyolított külföldi útjairól Kornya a saját bevallása szerint Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszternek számolt be, aki a kormányváltás másnapján azt közölte vele, hogy ezentúl ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
IHM közeli forrásból viszont úgy tudjuk: Kornya volt az, aki többször megkereste a minisztert, és megpróbált átsorolni az Informatikai és Hírközlési Minisztérium fennhatósága alá, ám az IHM-nek az volt az álláspontja, hogy "amíg a cégbíróságnál nem kerül módosításra a tulajdonosi jogok gyakorlója, addig nem foglalkozunk az In-Forrással, és ehhez mindenki tartotta magát".
A Proware-jelentés megállapította: több szerződésen olyan bélyegzőt használtak, amely a szerződés keltezési dátumakor még nem is volt a kht. birtokában. Az "akkor még nem létező" bélyegzővel hitelesített szerződések összértéke a Proware szerint százmilliós nagyságrendű. Kornya László a bélyegzőhasználattal kapcsolatban úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy "a rendőrség is tudomással bír arról, hogy a helytelen bélyegzőhasználatért nem én, hanem más a felelős, annál is inkább, mert a bélyegző tárolásának és használatának szigorú rendje volt. Egész ügyvezetői tevékenységem során bélyegzőt soha nem használtam. A bélyegzőhasználat nem is lett volna alaki kellék, hiszen minden szerződést ellenjegyzett a cég jogi képviselője. Túlbiztosítás volt a gazdasági igazgató részéről az utólagos bélyegzőhasználat."
Értesülésünk szerint a bélyegzőhasználatot illetően igaza lehet Kornyának: a gazdasági igazgató a Proware érkezése előtti napon állítólag idegességében visszamenőleg minden olyan szerződést lebélyegzett, amelyen ez korábban elmaradt. Nem fedi azonban a valóságot a volt ügyvezető azon kijelentése, hogy a cég jogi képviselője minden szerződést ellenjegyzett: néhány vitatott szerződést - köztük az ügyvezetői autóbérléssel és -vásárlásokkal kapcsolatos szerződéseket - a neve elhallgatását kérő jogász nem hitelesített.
Bosszúhadjárat vagy hűtlen kezelés?
Stumpf István szerint az In-Forrás régi vezetését "a bosszúhadjárat megtorló intézkedéseként" távolították el a cégtől, amely értékelése szerint sikeresen működött például a távmunka, a számítógép-kiosztás, a kormányzati call-center működtetése vagy az Európai Unió majdani támogatásait kezelni képes rendszer, az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer előkészítése területén. Stumpf szerint a Proware vizsgálati eredményeiről már többször nyilvánvalóvá vált, hogy elkapkodott, felszínes és a valóságnak nem megfelelő dolgokat tartalmazó irományok, amelyek politikai megrendelés alapján készültek. Tarjáni István azonban az In-Forrásnál rendelkezésre álló dokumentumok áttanulmányozása után másként értékelte a helyzetet, és a fent vázolt ügyekben különösen nagy értékre vonatkozó hűtlen kezelés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és sikkasztás bűncselekményének gyanúja miatt egész sor feljelentést tett Kornya László és további érintettek ellen az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán. A rendőrség összevontan, egy ügyként kezeli Keller és Tarjáni az In-Forrásra vonatkozó feljelentéseit. Kornya László viszont fenyegetés, zsarolás, hatalommal való visszaélés és befolyással való üzérkedés bűncselekményének gyanúja miatt tett ismeretlen tettes ellen feljelentést "Tarjáni és a Proware-esek az átadás-átvétel során tapasztalt magatartása miatt".
Az alapító 2003. január 1-jei hatállyal elrendelte az In-Forrás Kht. végelszámolását, ami folyamatban van.
Bodoky Tamás
Kecskeméti József
Akasztják a hóhért
A Proware szerepe és megbízásának háttere akkor vált politikai üggyé, amikor kiderült, hogy a közpénzügyi államtitkár is érdeklődött az érintett állami cégek új menedzsmentjénél a drága magáncég ténykedéséről. Az információgyűjtés azért keltett meglepetést, mert az új kormány berendezkedésének első hónapjaiban az a téves meggyőződés vált általánossá, hogy a Proware az államtitkárság megbízásából vizsgálódik. Keller László októberben szétküldött levélében a Nemzeti Autópálya Rt., az Állami Autópálya Rt., az Állami Autópálya-kezelő Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Konzumbank, az In-Forrás Kht. és az OEP új irányítóitól kért információt arról, vajon miért épp a Tarjányi Péter vezetése alatt álló vállalkozás jutott eszükbe, amikor a kormányváltás utáni átvilágítást próbálták megoldani. Az államtitkár ugyanis elégedetlen volt a Proware által prezentált jelentésekkel, mert szerinte azok nem tartalmaztak elég muníciót a fontosabb ügyek rendőrségi feljelentéseihez. Tarjányi Péter viszont Keller Lászlót vádolta azzal, hogy elhamarkodottan és szakszerűtlenül ment neki több leváltott vezetőnek, amivel sok esetben aláásta a hivatalos vizsgálat sikerét. Tarjányi Péter, az egykori rendőrnyomozó akkor azt állította: cége az átadás-átvétel során szükséges adatmentésre kapott megbízást, a jelentések csupán "melléktermékek" voltak, de elkészítésükkor minden nyomás ellenére tiszteletben tartották a törvényi előírásokat.
Az átvilágítók belvillongása novemberben aztán hirtelen véget ért, a körlevelek eredményéről azonban nem nyilatkozott senki, ám a Proware titkosnak szánt jelentései sorban különböző sajtóorgánumoknál landoltak. Így került nyilvánosságra többek között az OEP gazdálkodását vizsgáló dokumentum is, amelyről az ellenzék lesújtó kritikát adott. Frajna Imre, a Fidesz egykori, a társadalombiztosítási alapokért felelős államtitkára "szemenszedett hazugságoknak" minősített egyes részeket, és az állította, hogy ugyanerről a témáról az ÁSZ korábban és pontosabban már elkészített egy elemzést. Az OEP elnöke viszont a hibák kiküszöbölése után visszásságokat is feltáró, hasznos elemzésnek nevezte a Proware munkáját. Az ellentétek kipattanása előtt Keller egyébként még a Proware-vizsgálatra alapozva hirdetett sajtótájékoztatót az In-Forrás ügyeiről, de az esemény botrányba fulladt, mert Nagy Gábor, a kht. felügyelőbizottságának akkori elnöke, ügyvédje társaságában, az újságírók előtt perrel fenyegette meg az államtitkárt, akit Kornya László még aznap hamis vád miatt fel is jelentett az ORFK-n. Keller azóta hallgat, a Narancs érdeklődésére sem nyilatkozott az In-Forrás-ügyről.
Spirk József
