Az országos cigány kultúrház sorsa: Pusztulásra ítélve

  • M. László Ferenc
  • 2007. április 26.

Belpol

Lakópark épülhet a tavaly novemberben leégett Országos Cigány Információs és Művelődési Központ helyén, ha az országos roma önkormányzatnak sikerül túladnia az épületen. A kultúrházat működtető közhasznú társaság az elmúlt években komoly tartozásokat halmozott fel, az önkormányzat vezetői a végelszámolást fontolgatják.
Lakópark épülhet a tavaly novemberben leégett Országos Cigány Információs és Művelődési Központ helyén, ha az országos roma önkormányzatnak sikerül túladnia az épületen. A kultúrházat működtető közhasznú társaság az elmúlt években komoly tartozásokat halmozott fel, az önkormányzat vezetői a végelszámolást fontolgatják.

"Nyugodjatok meg, nem akarunk visszafelé nyúlkálni" - hangzott el az ellenzéki szerepre készülő Lungo Drom soraiból az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) április 18-i ülésén, miután az elnöki széket újból megszerző Kolompár Orbán és a poszttól elütött Farkas Flórián kezet nyújtott egymásnak. Pedig március 4. előtt a Lungo Drom

kampányának központi eleme

volt az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ (OCIMK) ügye: a Kolompár leváltására készülő roma politikusok szerint az OCÖ tudatosan hagyta lepusztulni az épületet, hogy aztán áron alul eladhassa egy közelben építkező cégnek.

A lapunk által megkeresett roma értelmiségiek szerint az OCIMK tönkremenetele súlyos veszteség, a felelősség az OCÖ mindenkori vezetőségét terheli; a kisebbségi önkormányzat élén álló politikusok soha nem vették komolyan az intézmény kínálta lehetőségeket. A kilencvenes évek első felében roma politikusok és művészek eredetileg egy olyan intézmény létrehozását szorgalmazták, amely teret biztosítana a magyarországi cigány kultúra bemutatkozásának, helyet adna a különféle rendezvényeknek, kiállításoknak, előmozdítaná a roma színjátszást. 1998-ban a Horn-kabinet 150 millió forintot különített el a megfelelő épület megvásárlására, majd további 30 milliót adott az OCIMK működésére. Ekkor még úgy tervezték, hogy az intézetet a Damjanich utcában rendezik be, de a kezelésére 1998 júniusában az OCÖ által létrehozott Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. végül egy félreeső helyen lévő ingatlant, a Gyömrői út 103. alatti, nem túl jó állapotban lévő kőbányai művelődési központot vette meg. Ezt többen kifogásolták; úgy vélték, egy ilyen fontos intézményt frekventált helyen kell működtetni. Bár a következő években folytatódott az OCIMK fejlesztése - 2000 novemberében Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében avatták fel az első magyarországi cigány színházat -, visszatérő téma lett a központ áthelyezése. Az OCÖ élén Farkas Flóriánt váltó Horváth Aladár 2003 áprilisában jelentette be, hogy tárgyalásokat folytat a gazdasági miniszterrel, ugyanis az önkormányzat szeretné megszerezni a MÁV tulajdonában, a Nyugati pályaudvar mellett lévő volt Szikra mozit - de megegyezés nem született.

Közben a kht. egyre nagyobb adósságot görgetett maga előtt; csúszott a közüzemi számlák befizetése, jelentős áfatartozást halmozott fel. 2004 végére látni lehetett, hogy az épület további felújítására nincs pénz. Akkori számítások szerint a művház teljes rendbetétele közel 200 millióba került volna, miközben az OCÖ állami költségvetésből származó bevétele 2005-ben 255 millió volt. Ezért 2005-ben az OCÖ közgyűlése úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárás keretében eladja az ingatlant. Az OCIMK irodája később átköltözött az önkormányzat Dohány utcai székházába.

A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javításáról szóló 1999-es kormányhatározat kiemelt helyen foglalkozott az OCIMK-val. A központ közreműködésével kívánták kialakítani a közművelődési és a kulturális értékek megőrzését szolgáló szakintézmények hálózatát, a lehetséges források felkutatása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) feladata lett. A tárca évi rendszerességgel 30-33 millió forinttal támogatta az OCIMK-t, ezenfelül az intézmény pár százezer, maximum néhány millió forintra számíthatott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól, a különféle alapítványoktól. Csakhogy a források szűkössége ellenére sem az OCÖ, sem az OCIMK

nem gazdálkodott jól

a rábízott vagyonnal, illetve a támogatásokkal. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1999. január 1. és 2003. június 30. közötti időszakra vonatkozó részletes pénzügyi-gazdasági vizsgálata komoly szabálytalanságokat tárt fel az Országos Cigány Önkormányzatnál. Az ÁSZ egyebek mellett megállapította: az OCÖ szabálytalanul járt el a segélyek, az úti- és kiküldetési költségek kifizetésekor; a pályázati úton nyert forrásokból teljesített kiadások felhasználását az OCÖ nem különítette el támogatónként, és az elszámolás során előfordult, hogy ugyanazon számlákat három-négy támogató felé is benyújtották, s ezáltal 2000-2001-ben 1,8 milliónyi támogatáshoz jutottak jogosulatlanul. A számvevőszék erről az illetékes minisztériumokat levélben tájékoztatta, a szabálytalanul felhasznált számlákról tételes kimutatást készítettek. A leltározás és a selejtezés körül sem volt minden rendben, az OCÖ vagyona a vizsgált időszakban 80 százalékkal csökkent. Súlyos gondok akadtak az önkormányzat vállalkozásainál is: csődközeli helyzetbe jutott a Rom-Druck Nyomdaipari Kft., pénz hiányában megfeneklett a Szociális Építő Kht. lakásépítő programja is.

Az OCIMK Kht. 1999-ben ötmillió forintot adott kölcsön az OCÖ-nek, melyet Farkas Flóriánék nem tudtak visszafizetni, ezért az önkormányzat cége megkapta annak a Szív utcai lakásnak a tulajdonjogát - és persze a vele járó költségeket -, ahol korábban az önkormányzat központja működött. Az ÁSZ-vizsgálat előtt a kht. felügyelőbizottsága is összeállított egy dokumentációt, amely az OCIMK körüli szabálytalanságokra hívta fel az OCÖ figyelmét. Eszerint a felújítással (16 millió forint) pályázat nélkül bíztak meg egy céget, amely jóval a munkálatok elkezdése előtt hatalmas előleget kapott. Az intézmény jelentős összegekre kötött megbízási szerződéseket, miközben a bizottság szerint a vállalt feladatokat a díjazottak nem végezték el. Az OCÖ elnökségének nem tetszett a vizsgálat eredménye, és a dokumentáció átvétele után egyszerűen lecserélték a felügyelőbizottságot.

A lapunk által megkeresett roma képviselők szerint az OCÖ mindenkori vezetősége az OCIMK-t klientúraépítésre, saját emberei helyzetbe hozására használta, a kinevezéseknél a szakértelem másodlagos szempont volt. A kht.-t kezdetben Dombóvári Ildikó, az OCÖ hivatalvezetője, az önkormányzat "erős embere" irányította, de 1999-ben a közgyűlés felmentette tisztségéből. Az ügyvezetői teendőket Kárpáthy Gyula vette át, de Dombóvári továbbra is a társaság gazdasági tanácsadója maradt. 2003-ban rövid ideig úgy tűnt, a központ tevékenysége szakmai alapra helyeződik. A Farkas Flórián emberének tartott Bordás Andrásnét Májercsik Zoltánné szerencsi pedagógus, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének OCÖ-s képviselője váltotta, aki részletes szakmai koncepciót tett le az NKÖM asztalára. Közben újabb pénzügyi vizsgálat indult, melynek kezdetén Bordásné azonnal betegállományba vonult. Kolompár Orbán OCÖ-elnök ekkortájt többször úgy nyilatkozott, hogy a volt igazgatónő ellen feljelentést tesznek hűtlen kezelés gyanúja miatt. Májercsik is számtalan szabálytalanságot tapasztalt az átvételkor, ezért a kulturális tárcától kért átfogó ellenőrzést. A leltározás katasztrofális volt, ép számítógépeket, drága lézernyomtatót selejteztek le, művészeti alkotások tűntek el. Egy lapunk birtokába került 2003. január 6-i jelentés szerint egyetlen nap alatt 92 széket semmisítettek meg az OCIMK-nál.

Végül 2004 júniusában Májercsikot is leváltották, feladatait helyettese, Kalocsai Erika vette át. Az OCÖ-ben az igazgatónőt 480 ezer forintnyi el nem számolt összeggel vádolták meg, de az érintett cégvezető később nyilatkozatot tett, miszerint a pénzt nem is Májercsiknak, hanem Kalocsainak adta át. Az OCÖ 2004. június 9-én közgyűlési határozatban mondta ki, hogy az önkormányzat a gazdálkodási hiányosságok miatt ügyészségi vizsgálatot kezdeményez, és a vizsgálat lezárásáig az igazgatónőt felfüggesztik. Májercsik Zoltánné ezt követően munkaügyi bírósághoz fordult, amely a munkaviszony-megszüntetés jogellenessége miatt arra kötelezte az OCIMK-t, hogy fizesse ki az elmaradt járandóságokat az igazgatónőnek, ami a kamatokkal együtt ma már közel nyolcmillió forint. Mivel az alperes ennek nem tett eleget, 2007. január 10-én végrehajtási joggal terhelték meg a Gyömrői úti ingatlant. Mindezek mellett furcsa, hogy a cégbíróságnál 2007. február 22-ig Májercsikné maradt a kht. regisztrált vezetője, Kalocsai hivatalos úton évekig nem tudott adófolyószámla-kivonatokat kérni.

Miután az OCÖ rászánta magát a Gyömrői úti ingatlan eladására, megbízást adtak egy értékbecslő cégnek az épület felértékelésére. Az Eperszög Bt. 2005 augusztusában 135, 2007 januárjában pedig 131 millió forintban állapította meg a 7134 négyzetméteres telken lévő 1250 négyzetméteres ingatlan értékét. Bár az eltelt idő alatt megugrottak az ingatlanpiaci árak, az OCÖ vezetősége szerint jelentős mértékben csökkentette az ingatlan értékét, hogy tavaly november 6-án leégett a színpad és a művelődési ház kiszolgáló része. Ezzel szemben a Narancs által megkeresett - a kerületben jelentős forgalmat bonyolító - ingatlanforgalmazók úgy vélik, még jelen állapotában is legalább 200-250 milliót ér az épület, főleg egy olyan vállalkozásnak, amely a telekre utazik, és bontani akar. Lapunknak egyébként a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon azt mondták, bizonyíthatóan szándékos gyújtogatás okozta a tüzet; az ügyet továbbadták a X. kerületi rendőrkapitányságnak, ahol rongálás miatt folyik a nyomozás.

Idén január végén megjelent a sajtóban az OCIMK nyilvános pályázata, melyben bruttó 140 millióért hirdették meg az épületet. Közben csúcsra járt a kampány, több OCÖ-s képviselő átigazolt a Lungo Dromhoz. Közéjük tartozott Farkas Antal is, az önkormányzat korábbi alelnöke, aki tagja volt az OCIMK felügyelőbizottságának és a cég tartozásait vizsgáló ügyrendi bizottságnak, jól ismerte tehát a kht. belső ügyeit. Farkas Flórián szervezete

a kampányban azzal vádolta

az OCÖ-vezetést, hogy az ingatlant át akarja játszani a szomszédban lakóparkot felhúzó Rózsaliget Kft.-nek, ezért több tüntetést szerveztek, illetve sajtótájékoztatón követelték a kormánytól, hogy állítsa le az ügyletet. A vádaskodás alapja egy rendőrségről kikerült tanúvallomás volt, amely szerint a kft. felajánlotta: 140 millióért megveszi az épületet, és a nyomott árért cserében kész 40 milliós csúszópénzt adni. Ezen állításokat jelentős mértékben gyengíti, hogy saját bevallása szerint a tanú volt a közvetítő (maga is építési vállalkozó, korábban koordinátorként tevékenykedett az OCÖ mellett, Kalocsai Erika élettársa), akit az építkezési vállalkozók már 2005-ben megkerestek, ennek ellenére valamiért másfél évig nem jutott eszébe jelenteni a rendőrségnek a megvesztegetési kísérletet. Az ügy pikantériája, hogy a vallomás másolata több elektorhoz is eljutott a Lungo Drom listájára felkerült Farkas Antal levelének kíséretében. Az ügyről szerettük volna megkérdezni Kolompár Orbán jelenlegi OCÖ-elnököt, illetve a Rózsaliget vezetőit is, de lapzártánkig nem sikerült elérni őket. (Kolompár írásban kérte a kérdéseinket, azt ígérve, hogy lapzártánkig válaszol. A kft. irodáján azt mondták, Szabó Levente igazgató külföldön tárgyal, elérhetetlen, az intézmény igazgatónője pedig az adásvétel lezárultáig nem kíván nyilatkozni.)

A nyomozásról a minisztériumban is hallottak, de nincs lehetőségük megakadályozni az épület eladását. Bár az OCÖ állami pénzből vette a Gyömrői úti épületet, mivel a kormány nem jegyzett be elidegenítési tilalmat az ingatlanra, a tulajdonos kezét csak a Májercsik-féle végrehajtási jog köti.

A pályázat győztese a Rózsaliget lett, de a szerződés aláírása elmaradt. 2007. április 19-én Kolompár és Kalocsai levélben fordult Szabó Leventéhez, arra kérve a kft. ügyvezetőjét, erősítse meg vételi szándékát. A levélből kiderül, hogy az építési vállalkozók korábban szóban jelezték: a Májercsik nevére bejegyzett végrehajtási jog zavarja őket, s az, hogy ezt a január 29-én megjelent pályázati kiírásban nem tüntették föl.

Az április 18-i OCÖ-közgyűlésen leszögezték: rövid időn belül teljesítik a Májercsikkel szembeni kötelezettségeiket. Kérdés, hogy miből, ugyanis az OCIMK Kht. tavaly anyagilag teljesen ellehetetlenült. A kulturális tárca 2005 végéig folyósította a támogatást, 2006-ban már nem kaptak pénzt a költségvetésből. Ráadásul a tárca felé is voltak elszámolási problémáik, továbbá az oktatási minisztérium illetékesei úgy vélik, az OCÖ-nek saját költségvetésében kell terveznie intézményei folyamatos működtetését, a támogatás folyósítására a minisztériumot semmi nem kötelezi. Az intézmény tartozásainak pontos összegét nehéz megállapítani; tavaly az ügyrendi bizottság előtt Kalocsai Erika 25 millióról beszélt, míg a könyvelő, Bajczi Zoltán által benyújtott - a vezetőség szerint pontatlan adatokat tartalmazó - táblázat szerint az OCIMK "végelszámolás előtti kötelezettségei" több mint 35 millió forintot tesznek ki. A kht. könyvvizsgálója decemberben kijelentette: "Önálló költségvetési bevétel hiányában az OCIMK mint önálló jogi személy nem életképes. Ezért javasoljuk a (ti. a tartozásokat vizsgáló - M. L. F.) bizottságnak a végelszámolás megfontolását."

Figyelmébe ajánljuk