Az Országos Széchényi Könyvtár jövője: Miénk a vár

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/12. (03. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az elmúlt hetekben heveny izgalmat okozott a könyvtárosszakmában a hír, hogy a felújított Sándor-palotába készülődő kancellária szemet vetett az Országos Széchényi Könyvtár felső emeleteire.

Az elmúlt hetekben heveny izgalmat okozott a könyvtárosszakmában a hír, hogy a felújított Sándor-palotába készülődő kancellária szemet vetett az Országos Széchényi Könyvtár felső emeleteire.Az épületbe kávéspohárral nem szabad bemenni, figyelmezteti felirat a Sándor-palotában és a körül dolgozó munkásokat, ami jelzi, hogy végéhez közeledik a felújítás. Mert hogyan is mutatna egy folt a miniszterelnökség vadonatúj szőnyegén; áprilisra befejeződik a kormányfő szűkebb stábját - mintegy hatvan főt - váró Sándor-palota rekonstrukciója. A XIX. században e neoklasszikus épületben működött gróf Andrássy Gyula miniszterelnöki hivatala. Ötvennégy évvel az ostrom után, 1999-ben a még romos termekben a Giccs és kultusz című kiállítás anyagán, az 50-es és 60-as évek tárgykultúráján mosolyoghattunk. Orbán Viktor, reményei szerint, hamarosan ugyanitt, az elképzelt múlt kulisszái között sétálhat át az aranyozott frízzel, ezüstös kárpittal és fél méter magas faburkolattal díszített falú dolgozószobájából a tükörterembe kormányülést tartani.

Már ha megnyerik a választásokat.

H

A Sándor-palotától kétpercnyi távolságra lévő Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkatársai nem egészen alaptalanul estek pánikba a miniszterelnökség közeledtének a hírére. Emlékeztek még 1999 januárjának első napjaira, amikor a kancellária szemet vetett a Néprajzi Múzeumra. A múzeum végül az egykori Kúria épületében maradt, a miniszterelnök pedig a parlamentben (a korona közvetlen közelében, ahol alkalmi látogatócsoportokat kalauzolván folytatott pr-gyakorlatokat), de tudni lehetett, hogy a költözés tervét nem adták föl, s hogy a Néprajzi Múzeum után kiszemelt Sándor-palota bizonyos célokra alkalmatlan: belső tereinek mérete véges, ezért sem a Miniszterelnöki Hivatal teljes apparátusa, sem a nagyobb reprezentatív rendezvények nem férnek el benne. Viszont ott az OSZK: annak fölső emeletei elég tágasak ahhoz, hogy meglóduljon a fantázia; akár ide is költöztethetnék a hivatal többi részét, és tarthatnának itt fogadásokat, konferenciákat is. S mivel az ország első számú könyvtára raktározási és egyéb gondjainak megoldását célzó, hosszabb ideje tervezett beruházás kimaradt a 2000-ben elfogadott kétéves (2001-2002-re szóló) állami költségvetésből, nincs mit csodálkozni azon, ha az OSZK-ban komoly riadalom támadt, amikor egy értekezleten kiderült: a fejlesztés keretében esetleg három emeletet átadhatnának a kancelláriának.

A hírt, hogy a kormányzat már megint egy kulturális intézmény rovására terjeszkedne, gyorsan cáfolták az illetékesek: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) sajtóreferense és a Miniszterelnöki Hivatal elhelyezési ügyekkel foglalkozó megbízottja egyaránt azt nyilatkozta: nincs szó az OSZK kiköltöztetéséről, nem akarnak helyiségeket a könyvtártól.

H

Csak azt ne képzeljük, hogy a haraszt egészen véletlenül zörgött!

Jelenleg négy kulturális intézmény (az 1985 óta itt lévő OSZK mellett a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az egykori Munkásmozgalmi Múzeum helyén létesült Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeum) található a Budavárban, ami a háború előtt nem kulturális, hanem hatalmi központként működött. Nyilván el lehet gondolkozni egy ismételt funkcióváltáson. Mivel az ostromban szétlőtt épületek belső tereit (és részben a külsejüket, például a kupolát) nem a háború előtti formájukban állították helyre, fölmerülhet a történeti hűséghez közelebb álló rekonstrukció lehetősége, ami akár az épületegyüttes funkciójának megváltoztatásával is együtt járhat, hiszen a vár nem múzeumnak és könyvtárnak épült. Horribilis összegbe kerülne viszont három új múzeum és egy nemzeti könyvtár építése, valamint a palotaegyüttes plasztikai műtéte - de eltöprengeni lehet rajta. (Miként azon is, hogy miféle üzenete lenne annak, ha megint a hatalom költözne be a palotába, kiszorítva a bennszülött és külföldi turistákat; különben az 50-es években komolyan tervezgették, hogy kormányzati központ legyen itt.)

Az OSZK kontra kancellária ügy kipattanása után a Narancs tudomására jutott, hogy a kulturális örökség védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény által létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökének tanácsadója a Magyar Építészeti Múzeumban tájékozódott a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéről. Hogy pontosan mi célból, azt ott nem közölte, mindenesetre megkapta a szóbeli tájékoztatást és szakirodalmat.

Habony Árpád, a KÖH elnöki tanácsadója feltehetően nem magánemberként érdeklődött. Róla tudható, hogy a ccc + bogner cég kulturális beruházási szakértőjeként vett részt a Nemzeti Színház mellett építendő Modern Magyar Művészeti Múzeum projektjének előkészítésében. Ha ő a Budavár újjáépítésének részleteivel ismerkedik, akkor alighanem egy nagyobb szabású kulturális beruházásról, legalábbis egy ötlet elméleti megalapozásáról lehet szó; egy tervezetről, amely egy fontos íróasztalon landol majd valahol a KÖH-ben, az NKÖM-ben, netán a Miniszterelnöki Hivatalban. A palotát a háborús pusztítás miatt indokoltnál jóval nagyobb mértékű átalakítással újították fel; a termek, folyosók egyáltalán nem emlékeztetnek arra, amilyenek valaha voltak, az ablakokról hiányzó barokkos osztásokat pedig csak ideiglenesen pótolták az Evita forgatásakor odaragasztott csíkok; indokolható lehetne akár az is, ha az épületegyüttes teljes műemléki helyreállításában gondolkodnának. Szerettük volna Habony Árpádtól személyesen megtudni a lényeget, ám telefonon nem kapcsolták, e-mailben feltett kérdéseinkre lapzártáig nem válaszolt, a KÖH sajtósa pedig annyit közölt: a dolog jelenleg nincs olyan stádiumban, hogy arról érdemben tájékoztathatnának.

Pedig ha bármire is készülnek a Budavárban, az közügy, még ha nem akarják is a köz orrára kötni. A Magyar Építészeti Múzeum munkatársa, Prakfalvi Endre, a téma szakértője a Narancsnak elmondta: ahhoz, hogy egyáltalán el lehessen gondolkodni azon, mit lehetne csinálni a Várban, kiterjedt tudományos dokumentációt kellene összeállítania egy régészt, építészt, építészettörténészt stb. magában foglaló szakértői csapatnak. Ez a munka, vagyis az előkészítés előkészítése is legalább három évet igényelne.

H

A fölröppent hírekre adott hivatalos válaszok veleje nagyjából az, hogy nem a kormányzat elhelyezése, hanem az OSZK távlati fejlesztése most a legfontosabb kérdés. Rády Ferenc, a könyvtár általános főigazgató-helyettese a Narancsnak elmondta: miután 2000-re nyilvánvaló lett, hogy az OSZK raktárai hamarosan megtelnek (85 polckilométer már tele, s az állomány gyarapodása évi 1,5 polckilométert igényel), elkerülhetetlenné vált egy új mélyraktár kialakítása. Elkészült a Történeti Múzeum felőli várfalon kívüli mélyraktár részletes terve, megkezdődött a terület műemléki föltárása (találtak például egy Mátyás korabeli kerti lakot), eljutottak a kivitelezés tendereztetéséig, ám a kétéves költségvetésből indoklás nélkül kimaradt a már több száz millió forintot fölemésztő beruházás.

Pedig a raktár csak egy a megoldandó gondok közül. Habár az évente kétszer, vizsgaidőszakban lejátszódó tumultuózus jelenetek miatt vitatható, ám "hatékony" könyvtárhasználati korlátozásokat vezettek be, szükség lenne az olvasótermi helyek bővítésére és a nyugodtabb munkára lehetőséget adó kutatói helyek kialakítására. Megoldatlan a könyvtár félezer dolgozójának az étkeztetése; korszerűsíteni kellene az elektromos hálózatot, a gépészeti, klíma- és biztonsági rendszert, nincsenek parkolóhelyek. És ez csak az infrastruktúra. Alapvető könyvtárszakmai, telematikai fejlesztések is szükségesek: a gyűjteményfejlesztés szorosan összefügg a számítógépes technikával, ide tartozik bizonyos hagyományos dokumentumok digitalizálása, az elektronikus formában keletkezett dokumentumok gyűjtésének megoldása, a katalógusok retrospektív konverziója kétszáz évre visszamenően és az országos könyvtárak közös elektronikus katalógus-adatbázisának kialakítása.

Mindezek szerepelnek az OSZK 2002-2004-es stratégiai tervében, de a megvalósításhoz nem ártana pontosan tudni, mire számíthatnak jövőre. Bármilyen eredményt hoz a választás, az új kormányzatnak legelső lépésben a 2003-as költségvetést kell megterveznie, azon belül pedig meghatároznia az OSZK fejlesztésére szánt összeget. Optimális megoldást alighanem egy zöldmezős beruházás jelentene: a magyar történelemben először egy valóban könyvtárnak tervezett nemzeti könyvtár. Szerencsésebb helyeken (Anglia, Dánia, Franciaország, Németország) az utóbbi évtizedben épültek egyéb közművelődési feladatokat is ellátó könyvtárcsodák, nálunk erre nincs sok esély (új épület esetén az OSZK-nak kábé 70 ezer négyzetméter kellene a jelenlegi 50 ezer helyett; egy négyzetméternyi könyvtár építését 700 ezer forinttal számolva ez 50 milliárd forint). Inkább az reális, hogy egy többfunkciós felső szinttel is rendelkező mélyraktárat építsenek a jelenlegi könyvtár közelében úgy, hogy a két helyet alagút köti össze. Ha nyerne is új tereket az OSZK, tudnák mire használni az esetleg barokk pompájukban helyreállítandó régieket is.

Mindezek elég nagy horderejű kérdések ahhoz, hogy kormányzati döntést igényeljenek. Majd a választások után.

Szőnyei Tamás

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/12. (03. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra