„Azt akarják, hogy elbutuljunk” – Összefognak a diákok a kormány romboló oktatáspolitikája ellen

  • Gera Márton
  • 2017. június 3.

Belpol

„Félnek attól, hogy gondolkodó emberek leszünk” – mondta egy tanuló a diákfórumon, ahol a fiatalok ízekre szedték a kormányzat oktatáspolitikai döntéseit.

Nem sokkal a botrányos szakmai érettségik és a tanulási nehézségekkel küzdők életét megnehezítő, Taigetosz-törvényként emlegetett módosító elfogadása után tartotta szokásos diákfórumát a Független Diákparlament (FDP). Amíg az Országos Diákparlament egy felülről szervezett fórum, amelyet mindössze háromévente hívnak össze (és előfordul, hogy elhallgattatják azt, aki az oktatáspolitikát kritizálja), addig az alulról építkező, a diákok által 2014-ben létrehozott Független Diákparlament tényleg arra szolgál, hogy a tanulók megvitassák, mi is a baj az oktatással, és hogyan lehetne változtatni. Ahogy a tavaly májusi fórumon, úgy idén is utóbbiakról volt szó a szombati rendezvényen, amit a CEU konferencia-központjába szerveztek, és amelyen az derült ki, hogy a gondok csak gyűlnek és gyűlnek.

Az oktatási rendszer az elnyomásra épül

Hogy csak az elmúlt hónapokban mennyi probléma halmozódott fel, jól mutatta az egyik képviselő, Békés Gáspár nyitó hozzászólása. Békés a CEU diákja, de szerinte a lex CEU-n túl az is elkeserítő, hogy Bradánovics Bendegúz felszólalását a Somogy megyei diákparlament kaposvári ülésén leállították, ahogy az érettségin használható történelematlaszok korlátozása sem a diákok érdekeit szolgálja. Békés azt is felháborítónak tartja, hogy Lázár János kancelláriaminiszter olyanokról beszélt tavaly ősszel, mint például az iskola célja az, hogy jó keresztényt neveljen a diákokból – ez szerinte teljes félreértése annak, hogy mi az oktatás feladata.

Békés Gáspár

Békés Gáspár

Fotó: Gera Márton

A fórumon, ahol egyébként minden résztvevő elmondhatta, mik a legfőbb problémák, hamar előkerült, hogy a mai oktatási rendszerben egyszerűen nincs lehetősége egy diáknak megtanulni, mi is a demokrácia, hogyan élhet a jogaival. Volt, aki szerint ezt soha nem fogják az iskolában megtanítani, más pedig arra hozott példákat, hogyan ignorálják a diákok véleményét a mindennapok során: van, ahol az iskolarádiót nem engedik használni, máshol azt nem hagyják, hogy a tanulók elmondhassák az osztályfőnöki órán, mi zajlott például egy-egy ilyen diákfórumon. Egy nyíregyházi fiú azt vetette fel, hogy a központosítás teljesen abszurd, hiszen az iskolák nem egyformák, mindegyikbe más és más képességű diákok járnak, ezért szerinte jóval nagyobb autonómiát kellene adni az intézményeknek – ezt a szakmai szervezetek is régóta mondogatják, csak éppen reakció nem érkezik a kormányzat részéről. Békés Gáspár úgy foglalta össze a mostani oktatási rendszer lényegét, hogy az a diákok elnyomására épül, és azt akarja megakadályozni a kormányzat, hogy tájékozottak legyenek. „Azt szeretnék, hogy teljes mértékben hülyék legyünk. Tudják, hogy a tudás hatalom, és félnek attól, hogy gondolkodó emberek leszünk” – mondta másikuk, hatalmas tapsot aratva.

Heti negyven óra

Nem túl meglepő, hogy a mindennapi tapasztalatok felemlegetésekor sokan hozták fel a túlterheltséget, egymás követték az elképesztő történetek arról, kinek hány órája van egy héten. Van, aki fodrásznak tanul, hetente negyven órája van, s ebből mindössze egy az, ami a fodrászattal kapcsolatos. A legnagyobb döbbenetet mégis az a hozzászóló váltotta ki, aki elmesélte, hogy hétfőnként tizenkét órája szokott lenni. Senki nem értette, mi értelme van a magas óraszámoknak, miért kell jobban leterhelni egy diákot, mint egy dolgozó felnőttet.

false

 

Fotó: Gera Márton

A fórumon persze előkerült a Taigetosz-törvény és a lex CEU is. A résztvevők próbálták megfejteni, mi lehet a törvények megalkotásával a cél. „Azt akarják, hogy elbutuljunk” – mondta egyikük, és ezzel a többiek is egyetértettek.

Vannak javaslataik, ám a kormány nem tárgyal

Később az is előjött, hogy a Független Diákparlament egyes bizottságai milyen javaslatokat készítettek, amelyekkel jobbá lehetne tenni az oktatást. Úgy látják, az volna ideális, ha a heti óraszámot harmincban maximalizálnák, és eltörölnék a nulladik órát, mert van, ahol jelenleg már fél nyolc előtt kezdődik a tanítás. Azt is javasolják, hogy ne csak nyelvből és informatikából lehessen előre hozott érettségit tenni, hanem állítsák vissza a régi szabályozást, így a diákok akkor és abból tehessenek előre hozott érettségi vizsgát, amiből szeretnének. Volt olyan hozzászóló, aki azt is felvetette, hogy a közoktatást is célszerű volna a bolognai rendszer szerint, a felsőoktatás mintájára átalakítani.

Hogy a diákok a felvetéseire nincs reakció, és hogy a kormány egyáltalán nem kérdezi meg őket az oktatással kapcsolatos változtatások előtt, mindennél élesebben átjött a fórumon. Többen panaszkodtak, hogy a diákokat teljesen kihagyják a döntési folyamatokból, olyan, mintha ők nem is számítanának. „Sokan mondták az iskolában, hogy nem jönnek el ide, mert ha az ország egyik legjobb egyetemét egyetlen törvénnyel ellehetetlenítik, akkor mit számít az ő szavuk!?”

false

 

Fotó: Gera Márton

A Független Diákparlament egyik szervezője, Gyetvai Viktor egyébként azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, a plenáris ülések és a diákfórumok alapján létrehozott javaslatcsomagot minden évben elküldik az oktatási államtitkárságnak. 2015 nyarán, ha hosszú idő után is, még reagáltak rá, aztán utóbb már csak azt mondták, menjenek el ők is a Köznevelési Kerekasztalra, ott meghallgatják a felvetéseiket; az egyeztetés látszatát keltő kerekasztalt azonban az FDP nem tartja komoly fórumnak. Nem olyan régen amúgy Gyetvai telefonon beszélt Maruzsa Zoltánnal, a köznevelési helyettes államtitkárral, aki azt mondta, szerinte az Országos Diákparlament az „egyetlen legitim és transzparens érdekképviselet”, ezért a Független Diákparlamenttel a kormány nem tárgyal, ám elvileg megfontolják a javaslataikat. Gyetvai viszont azt mondja, az Országos Diákparlamenttel szemben „a Független Diákparlament az a hely, ahol nem kussoltatják be a diákokat akkor sem, ha kritizálják az oktatási rendszert”.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.