Áll egy nagyon érdekes, udvaros épület a főváros V. kerületében, a Szerb utca 9. szám alatt. A XVIII. században, klasszicista stílusban épült kétszintes bérházat a tulajdoni lap tanúsága szerint 1995-ben műemlékké nyilvánították, és az akkori műemlékvédelmi hatóság - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) - döntése értelmében 2005 és 2007 között teljes felújításon esett át. Hogy ez hány millió önkormányzati forintot emésztett fel, arról nincs pontos adat; mindenesetre a munka annyira látványosra sikerült, hogy arról 2007 májusában az epiteszforum.hu építészeti szakportál is beszámolt Csak a fele készült el című írásában. (A cím arra utal, hogy a Szerb utca 11. alatti foghíj beépítésére végül nem került sor, ellenben az íráshoz tartozó galériából kiderül, milyen pompásan sikerült a 9. alatti épület renoválása.) "Maradandó értékeket, emblematikus szintű külső és belső stukkódíszeket rejtő klasszicista műemléke Pest belvárosának a Szerb utca 9. szám alatti lakóház" - írták az épületről a szakportálon. A tudósítás szerint a KÖH "a fokozott védelem, a klasszicista-romantikus-eklektikus utcaképi folytonosság, a városképi presztízs visszaállítása igényével adott építési engedélyt egy műemlék helyreállítására". A munkálatok eredményeként egyebek mellett sikerült megóvni "a főhomlokzati külsőt, a lépcsőházak és függőfolyosók kovácsoltvas és kőfaragómunkáit, a belső udvari míves lakásbejáratokat, spalettás ablakokat, a bélletes-táblázatos klasszicista belső ajtókat, és a fennmaradt, míves, karcsúan remekmívű homlokzati ablakokat" is.
Az épület nem csupán a külleme, de egyes lakói miatt is érdemes a figyelemre. Az illetékes földhivatalban elérhető tulajdoni lapok tanúsága szerint a házban található huszonkét ingatlan közül húsz a belvárosi önkormányzat tulajdona. Két fordulóban érdeklődtünk az önkormányzatnál a lakások bérbeadásának feltételeiről. Általánosságban feltett kérdéseinkre kimerítő válaszokat kaptunk (erről, illetve a belváros ingatlan-bérbeadási gyakorlatáról keretes írásunkban olvashat). Második körben már kimondottan a Szerb utcai épületről érdeklődtünk: a bérlők pontos listájára és a szerződésekre voltunk kíváncsiak, és kérdéseket küldtünk arról is, hogy a bérlők milyen kondíciók mellett veszik igénybe az ingatlanokat - lapzártánkig e kérdéseinkre nem kaptunk választ. A kaputelefonon olvasható névsor, illetve az egyes albetétek földhivatalban elérhető tulajdonlapjainak összevetése szerencsére segít a lakóközösség megismerésében.
Kedves ismerősök
A kapucsengőn az I. emelet 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú 183 nm-es lakáshoz tartozóan Halkó Gabriella neve olvasható. Halkó tavaly azért került a hírekbe, mert ő volt a rekordösszegért, 841 millió forint közpénzből gyártott Marslakók sorozat producere és a sorozatot gyártó cég vezetője. A Marslakók ugyan bedőlt, de Halkóban nem ingott meg a döntéshozók bizalma. Tavaly az index.hu adott hírt arról, hogy az MTVA megbízásából a többek között Halkó által alapított Apropó Kft. gyártja Jakupcsek Gabriella ma is futó talk-show-ját, a Ridikült. A sajtóban sokszor megjelent már, hogy Halkó Jáksó László volt élettársa, és kettejük üzleti kapcsolata máig él. Halkó vezeti a Jáksó tulajdonolta Marslakók Kft. utódcégét, a Mátrix Produkció Kft.-t. A médiapiacon egyébként közismert, hogy a Halkó készítette műsorok mögött Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó áll, aki szintén jó viszonyt ápol Jáksóval. Baráti kapcsolatukat Jáksó két éve lapunknak adott interjújában sem tagadta (lásd: "Én nyersnek hívom azt, amit te rossznak", Magyar Narancs, 2012. április 26.). 2006-ban mutatta be őket egymásnak Habony későbbi gyermekének édesanyja, Kaminsky Fanni. A családok később üzletelni is kezdtek: Habony testvére, Habony Mária cégét, a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t Jáksó és Halkó közösen vette meg 2008-ban.
Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a Narancs tapasztalatai szerint Habonynak kulcsa van a házhoz, ismeri a kapukódot, és szinte mindennap feltűnik az épületben. Az általa használt Mercedes G-Class terepjárót és Audi A8-ast rendszeresen látni a ház előtt parkolni. Több utcabéli elbeszélő is határozottan állítja, hogy Habony jó ideje gyakran felbukkan a házban. Megkerestük Halkó Gabriellát telefonon, hogy megkérdezzük: valóban ő használja-e a Szerb utcai lakást, illetve pályázat útján jutott-e hozzá, és mennyit fizet a használatért. Halkó telefonos megkeresésünk során tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ingatlanhoz, illetve bármilyen önkormányzati lakást bérelne. Később újra kerestük, hogy adjon magyarázatot, miért szerepel a neve a kapucsengőn, de másodjára már nem sikerült elérnünk.
Önkormányzati vonal
A II. emelet 1. szám alatti, 112 négyzetméteres, kétszobás lakást a belváros polgármesteri titkárságán dolgozó közbiztonsági referens, Herkli László bérli. Az önkormányzatnál felkerestük őt is, hogy nyilatkozzon a bérleti szerződés részleteiről. Herkli László első megkeresésünk során megerősítette, hogy ő bérli az ingatlant, de azt is elmondta: nem ő lakik benne. Később visszahívásunkat kérte, de a második megkeresésünkkor már nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, beszélt az illetékesekkel, és az ügyben csak az önkormányzat sajtófelelőse, illetve a jegyző adhat tájékoztatást.
A II. emelet 5. alatti, 71 nm-es önkormányzati lakáshoz Tóth Julianna neve van kiírva. Tóth Julianna a Rogán Antal vezette önkormányzat polgármesteri titkárságának egykori, társadalmi kapcsolatokért felelős referense. Jelenlegi munkahelyén megpróbáltuk elérni őt, hogy a bérleti szerződésről érdeklődjünk, ám nem jártunk sikerrel.
Nemrégiben a házban található két önkormányzati lakás is magánkézbe került. Az egyik 66 négyzetméteres lakást 2011-ben egy százhalombattai fiatalember vásárolta meg. Ez csak azért érdekes, mert erre a lakásra a Fővárosi Önkormányzatnak 2010-ben 378 ezer forintos négyzetméteráron elővásárlási joga volt, amivel végül nem élt. Ez azonban segít a házban található másik eladott lakás értékének felbecsülésében: e nemrég értékesített lakás új tulajdonosa már sokkal érdekesebb. A II. emelet 6. alatti, 110 négyzetméteres ingatlan tulajdonosa Szentgyörgyvölgyi Péter. Idősebb Szentgyörgyvölgyi Péter egykor a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, később fideszes országgyűlési képviselő volt. A lakást használó ifjabb Szentgyörgyvölgyi 2010 eleje óta az önkormányzat tulajdonában lévő Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. vezetője. A vonatkozó tulajdonosi lap alapján ő azonban már nem bérlője, hanem március óta tulajdonosa ennek az albetétnek. (Ebből egyébként következik, hogy korábban bérlője is volt a lakásnak, mert önkormányzati tulajdon szinte kizárólag bérlőknek idegeníthető el.)
Szentgyörgyvölgyitől és az önkormányzattól egyaránt kértük a szerződés és a vételár megismerhetőségét - egyelőre eredménytelenül. Az ingatlan-nyilvántartás szerint a tulajdonosváltással egy időben a lakásra 19,1 millió forintos jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be az eladó önkormányzat. Erre minden valószínűség szerint azért volt szükség, mert a vonatkozó, bérlakások elidegenítéséről szóló 40/2007-es önkormányzati rendelet értelmében "a részletfizetésre vásárolt lakások esetén a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot kell bejegyeztetni az önkormányzat javára". Egy hét éve felújított, műemlék belvárosi ház második emeleti, 110 négyzetméteres lakásánál 19 millió forintos vételárhátralék igen alacsonynak tűnik. A belváros e részén még a nem műemlékvédett házban lévő ingatlanoknál is átlagosnak mondható a 400 ezer forintos négyzetméterár. Ha csak a Szerb utca 9. előbb említett másik eladott ingatlanára kalkulált négyzetméterárral számolunk, egy ilyen lakás forgalmi értéke akkor is legalább 45 millió forint, de az ingatlanpiacon jártas szakértők szerint ez az összeg - körülményektől függően - könnyen elérheti az 55-60 milliót is. Ez alapján Szentgyörgyvölgyi feltehetőleg igen jelentős kezdőrészletet utalt át az önkormányzat vagyonkezelő cége részére. De van egy másik eshetőség is.
Segít a jog
Feltűnő, hogy Rogán Antal és Sélley Zoltán kerületi jegyző az elmúlt tíz hónapban két alkalommal is módosította az önkormányzati lakások elidegenítésére vonatkozó szabályokat. Még inkább szembeötlő, hogy mindenekelőtt az elidegeníteni kívánt ingatlanok árainak meghatározásáról szóló passzusokat írták újra. A második módosítót, a 7/2014-es önkormányzati rendelet módosítását történetesen épp Szentgyörgyvölgyi lakásvásárlása előtt három héttel szignálta a polgármester és a jegyző úgy, hogy az a már folyamatban lévő adásvételeknél is hatályosnak számít. Ennek értelmében a forgalmi ár 15 százalékáért hozzá lehet jutni olyan önkormányzati lakásokhoz, "amelyek olyan műemléki védettségű épületben vannak, ahol 2013 előtt a kultúráért felelős miniszter az elidegenítés feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő", illetve ahol a bérlő már 1996 óta lakik. Ehhez annyit kell vállalni, hogy a vevő nem idegeníti el a lakást további öt évig. (Az Emberi Erőforrások Minisztérium lapzártánkig kérésünkre nem tudta kétséget kizáróan megválaszolni, hogy a Szerb utca 9. alatti épület megfelel-e a rendeletben körülírt kritériumnak. Ugyanígy nem kaptuk meg az önkormányzat válaszát arra, hogy mióta áll fenn a felek között bérleti viszony.) Ha a bérleti jogviszony 1996. június 30. után, de 2005. május 5. előtt jött létre, vagy csak utóbbi dátum után lett bérlő, de már korábban is életvitelszerűen ott lakott, a bérlő akkor is hozzájuthat a lakáshoz a forgalmi ár 30 százalékáért. A módosítás indoklása szerint "az érintett bérlők meghallgatását követően, a bérlők kérései alapján került sor" a vonatkozó rendelet felülvizsgálatára. A módosítás egyébként megerősíti azt az opciót, hogy ilyen részletvásárlások esetén "a vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves, kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani". Mivel kérdésünkre Szentgyörgyvölgyi Péter nem válaszolt, nem tudtuk meg, mióta lakik az ingatlanban. Az biztos, hogy a család rég megvetette lábát a belvárosban: idősebb Szentgyörgyvölgyi Péter rendszeres előadó a Belvárosi Szalonban, sőt 2009-ben könyve is megjelent a környék történeteiről, Belvárosi históriák címmel.
A közérdekű adatigénylésünkben megfogalmazottak szerint várjuk az önkormányzat tájékoztatását arról, hogy mekkora ellenjuttatásért vált meg az ingatlantól, illetve az egyes kedvezményes fizetési kategóriák közül melyik vonatkozik a fiatalabbik Szentgyörgyvölgyi által megvásárolt lakásra.
Optimizmusra ad okot, hogy a Szentgyörgyvölgyi-Rogán-páros korábban nagyon is adott a látszatra. Szentgyörgyvölgyi Péter 2012 júniusában a Nemzeti Földalapkezelő helybeli családi gazdálkodóknak meghirdetett pályázatán elnyerte egy 30 hektáros szántó húsz évre szóló haszonbérleti jogát Farkasgyepűn. Ez azért lett hír, mert - mivel az ilyen pályázatokat helybeli termelőknek írják ki - Rogán Antal polgármester kérésére Szentgyörgyvölgyi végül lemondott a szántóról. Rogán akkor nem nyilatkozott a miértről, de feltehetően így találta méltányosnak. Szentgyörgyvölgyi pedig a Blikknek azt nyilatkozta, nem ellenkezett, mert a "polgármester a főnököm".
Jogcímek, bérletekNem tudjuk, hogy a Szerb utca 9. szám alatt pontosan milyen jogcímen utalták ki a lakásokat, mert az önkormányzat mindeddig erről nem nyilatkozott. Érdemes azonban áttekinteni, milyen lehetősége van az önkormányzatnak ingatlanjai bérbeadására. Az 1993-as lakástörvény alapján az önkormányzati lakások bérbeadása szociális, költségelven és piaci alapon történhet, arról viszont már a 38/2007-es önkormányzati rendelet rendelkezik, hogy milyen jogcímek alatt utalható ki, illetve pályáztatható meg egy-egy önkormányzati ingatlan. A rendeletet Rogán Antal polgármestersége alatt fogadta el a kerületi közgyűlés, de azóta több változtatáson is átesett. Önkormányzati ingatlan rengeteg úton kiutalható: pályázat alapján szociális bérletként; pályázat útján piaci bérletként; méltányosságból pályázaton kívül, bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján és egyéb jogcímeken is. (Vannak speciális esetek, mint amikor kényszerbérlet felszámolása keretében, közérdekű feladat megvalósítása céljából, vagy mondjuk egy másik önkormányzati lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján utal ki ingatlant az önkormányzat.) "Az önkormányzat minden évben meghatározza a lakás-bérbeadási arányszámokat, azaz dönt arról, hogy milyen jogcímen kívánja hasznosítani a jelenleg üresen álló lakásait" - áll a belvárosi sajtóosztályról érkezett levélben. A belvárosban egyébiránt ma bármilyen jogcímen nehéz lakáshoz hozzájutni, mert a kerületben kevés az üres önkormányzati bérlet. A tájékoztatás szerint Belváros-Lipótváros önkormányzata 1387 lakásingatlannal rendelkezik, de jelenleg összesen 30 lakás és 4 iroda nem foglalt, ezeknek is a jó része lakhatásra alkalmatlan állapotban van. A szociális alapú önkormányzati lakásigénylésnek szigorú szociális, illetve jövedelmi feltételei vannak. Ilyen bérletet csak az igényelhet, akinek a családja tulajdonában, haszonélvezetében nincs más beköltözhető lakás, illetve a beköltözni kívánó háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát. A költségelvű bérlakások speciális típusát képezik az önkormányzati lakásoknak, ezek ugyanis "költségvetési előirányzatból juttatott támogatás felhasználásával létesített, vagy e támogatás felhasználásával más módon az önkormányzat tulajdonába került lakások - költségelvű lakbérfizetési kötelezettség előírása mellett bérbe adható lakásoknak minősülnek". Az ilyen típusú lakásokra vonatkozó rendelkezéseket minden évben felülvizsgálja az önkormányzat, és meghatározza az ilyen lakások lakbérének mértékét. Ez jelenleg a belvárosban négyzetméterenként havi 347 forinttól 933 forint+áfáig terjed. A rendelet alapján költségelvű lakbérfizetés előírása mellett lakást "elsősorban nyilvános pályázat alapján" lehet bérbe adni, ilyen esetekben pedig a piaci alapú lakásbérbeadás pályáztatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Az ilyen pályázatokon elvileg minden természetes, nagykorú személy részt vehet, de a 35 évnél fiatalabbak, a belváros közigazgatási területén közszolgálati jogviszonyt élvezők, az egyedül-álló szülők, a legalább egy éve állandó kerületi lakcímmel rendelkezők, valamint a szociális lakás igénybevételére jogosultak elvileg előnyt élveznek. A piaci alapon bérbeadott lakásoknál a havi bérleti díj a lakás forgalmi értékének 0,3 százaléka + áfa, amely átlagosan "1000 Ft/m2+áfa árat takar" - áll az önkormányzat tájékoztatásában azzal a kiegészítéssel, hogy ezt az összeget bizonyos mértékig a tulajdonosi és elidegenítési bizottság javaslatára a polgármester csökkentheti. Rogán Antal tavaly februári 6/2013. számú rendeletében megteremtette annak a lehetőségét, hogy - piaci ár megfizetése mellett - bárkivel pályázat nélkül bérleti szerződést kössön az önkormányzat a tulajdonában lévő albetétek bérbeadásáról. Korábban ezt csak egyes meghatározott jogcímek esetében tehette meg. Ezt a változtatást egyébként a rendelet annyival magyarázza, hogy "ezzel a módosítással a szabályozás egyszerűbbé válik". Ezzel párhuzamosan a polgármester és a jegyző megváltoztatta a bérbeadás feltételeit is. Megszüntették például a lakásigény kötelezően figyelembe veendő mértékét, így tavaly óta kiutalható akár egy több száz négyzetméteres loft lakás is legénylakásként. Korábban egy vagy két személy például maximum három lakószobás lakást igényelhetett, négy személy pedig legfeljebb négyet, de a módosítással minden ilyen típusú korlátozás megszűnt. |
