MN: Augusztusban nyíltan vállalta, hogy adott a Momentumnak egymillió forintot. Ezt is azért tette, hogy mutasson egy példát?
BG: Elsősorban a szimpátiámat szerettem volna kifejezni. De igen, van egy ilyen reményem, hogy ha kiállok mellettük, akkor talán mások is követik a példámat, és nem csak támogatni kezdik a nekik szimpatikus ellenzéki erőket, de fel is vállalják azt. A Momentumnak az értékválasztása, programja és a tisztessége tetszik, ezért támogatom őket. Azért adtam csak 1 millió forintot, és nem 20 vagy 100 milliót, mert nem akarom őket függőségbe hozni. Azt is szeretném elkerülni, hogy bárki azt higgye, hogy én mozgatom a Momentumot. Annak viszont még jobban örülnék, ha kevésbé markánsan kommunikálnák, hogy nem fognak össze senkivel, és nyitva hagynák annak a lehetőségét, hogy szükség esetén összefognak másokkal. Sokkal szívesebben és nagyobb összeggel támogatnék egy együttműködést.
MN: Milyen együttműködést?
BG: Ha az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, a Momentum, az Új Kezdet és még a Kétfarkú Kutya is össze tudna állni, annak komoly üzenete lenne. Egy ilyen felállás nem azért tudna működni, mert az egyenként 1–3 százaléknyi támogatottságok összeadódnának. Hanem azért, mert akkor a választók látnák, hogy ezek a pártok, amelyek tisztességesek és nem vettek részt a nagy lopásokban, képesek együttműködni. Ennek pedig olyan mozgósító ereje lenne, ami a koordinált indulással akár többséget is hozhatna a választásokon. Egy barátom megfogalmazása szerint nem Orbán Viktort, hanem az apátiát kell legyőzni, és erre alkalmas lehetne ez a formáció.
MN: Mekkora esélyt ad ennek?
BG: Az LMP és a Momentum az a két párt, amelyek a legkevésbé hajlandók együttműködni más pártokkal. Mindketten arra számítanak, hogy a többiekhez képest olyan tömegtámogatást tudnak majd felmutatni, hogy egyedül nekik lesz esélyük bejutni a parlamentbe. Ekkor azok is rájuk voksolnának, akik attól tartanának, hogy elvész a szavazatuk, ha egy végül 5 százalék alatti pártra szavaznak. Ahhoz azonban, hogy ez a logika működjön, az kell, hogy az adott párt támogatottsága a közvélemény-kutatóknál egyértelműen legalább 7-8 százalékon álljon, míg a többi kis párté ne legyen a bejutási küszöb közelében. Ha nem ez a helyzet, akkor akár az összes kispárt kieshet, a rájuk adott szavazatok pedig elvesznek. Meggyőződésem, hogy ha a Fidesz hatalmon marad a következő négy évben, kilépünk az Európai Unióból. Továbbra is úgy gondolom, hogy Orbán nem viseli az EU kontrollját, ha rajta múlott volna, be sem lépünk.
Volt egy tévévitám Szél Bernadett-tel, az LMP társelnökével, akit próbáltam meggyőzni arról, hogy mekkora felelőtlenség a külön indulás, és hogy a megosztott ellenzék csak a Fidesz hatalomban maradását segíti. Erre azt mondta, hogy azért sem érdemes összeállni a többiekkel, mert hiába győznének, úgyse tudnának közösen kormányozni. Mert annyira más a véleményük bizonyos dolgokról. Kértem, mondjon egy példát, miben tér el annyira markánsan az LMP és például az Együtt álláspontja. Erre pedig azt válaszolta, hogy az Együtt támogatja a TTIP-t (az EU–USA szabadkereskedelmi egyezmény – a szerk.), az LMP viszont nem. Eszerint a TTIP-ben kötendő kompromisszum fontosabb feladat, mint az Orbán legyőzése? De a reményről nem mondtam le, bízom benne, hogy az LMP és a Momentum is felismeri, mi az ország érdeke, és végül megkötik a szükséges kompromisszumokat. A magyar nagyon kreatív nép, túlélt ezer évet, minden nagy megszállást, az Orbán-rezsimet is túl fogja élni.
A teljes interjút a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.
Magyar Narancs - Archívum részletes
Az ősz óriási szenzációja, hogy Fischer Iván hét év után ismét színpadra állította Mozart Don Giovanniját - és ezt most a Müpában mi is láthatjuk. A karmestert és rendezőt most leginkább a szexuális ragadozó érdekli a figurában. Az amerikai kritikák egybehangzó véleménye szerint ez az előadás az egész világon etalon.
