A második Orbán-kormány időszámítása szerint 2013 a rezsicsökkentés, 2014 a rezsiharc éve. A kormány tavaly decemberi döntésének megfelelően idén januártól a gáz, az áram, a távhő, majd júliustól a víz, a csatorna, a szemétszállítás és a kéményseprés díja csökkent 10 százalékkal. Ez volt az első két ütem, az újabb 11 százalékos rezsicsökkentésről szóló javaslatot pedig két hete szavazta meg a parlament. A rezsicsökkentéssel együtt közműadóval is sújtották a közszolgáltatást végző cégeket, amikor tavaly novemberben az Országgyűlés ennek a bevezetéséről is döntött. Ezt a vízellátásban, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetésben, a földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátásban, valamint a hírközlésben utazó cégek fizetik a közterületen és az annak nem minősülő földben húzódó közművek után, méterenként 125 forintot. Az adót akkor is fizetniük kell, ha a vezetékben éppen nem folyik semmi, vagy ha év közben megszüntetik.
| ||
Új sarc a palettán a minden egyes ellátott fogyasztó után a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak fizetendő 100 forint. Ezt a vízi közműtársaságok, a távhő-, gáz- és áramszolgáltatók, a hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek fizetik, vagyis ez is a közszolgáltatást végző társaságok eredményét csökkenti. És ezzel nincs vége, mert a közszolgáltatói, más néven Robin Hood-adó 11-ről 31 százalékra emelése szintén jókora többletteher e vállalatoknak.
De ezek a cégek legalább nem ringatják magukat hamis illúzióban, mint a fogyasztó, aki azt hiszi, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó meg a többi vonatkozó adótétel következményei őt nem érintik. A rezsicsökkentés miatti bevételkiesést és az új adók miatti többletkiadást ugyanis a közszolgáltató cégek nyelik be, miközben a tulajdonosaik jórészt önkormányzatok - és ezeket éppen a fogyasztók tartják el az adóforintjaikból.
Vízművek: mínusz 3 milliárd
A Fővárosi Vízművek Zrt.-nek a rezsicsökkentés és a közműadó 2013-ban 1,5 milliárd, 2014-ben várhatóan 2 milliárd forint költséggel jár - tájékoztatta a Narancsot a társaság. "Ha ehhez hozzászámítjuk a víziközmű-törvényből és az egyéb törvényi változásokból következő kötelezettségek - így a felügyeleti díj, a megnövekedett amortizációs költség, a helyi adók emelkedése, a közszolgáltatói adó - jelentette terheket, akkor ez 2013-ban több mint 3 milliárd, 2014-ben pedig mintegy 4 milliárd forintra tehető" - tették hozzá.
A vízműveket, illetve a tulajdonos fővárosi önkormányzatot érzékenyen érinti a kivonás, mivel a főváros tavaly 12 milliárd tulajdonosi kölcsönnel segítette a céget, hogy kivásárolja a külföldi tulajdonosokat (erről lásd: A vízzel játszanak, Magyar Narancs, 2012. szeptember 23.). A francia Suez Environnement SA-tól, a német RWE GmbH-tól és a két cég tulajdonában lévő Hungáriavíz Kft.-től megvett összesen 25 százalékos üzletrésszel az önkormányzat a Fővárosi Vízművek Zrt. 78 százalékos tulajdonosa lett. A vételár nettó 15,1 milliárd forint volt. Úgy tervezték, hogy a kövér eredményeket produkáló vízművek hitelt vesz fel, hogy ne terhelje a főváros költségvetését, és abból fizeti vissza az önkormányzati kölcsönt. Csakhogy a bankok a közműadó, a rezsicsökkentés, a Robin Hood-adó emelése hallatán a fülük botját se mozdították: idén januárra csak az OTP maradt talpon a vízművek 13,5 milliárdos, 14 évre szóló hitelfelvételi tenderén, ám ő is visszalépett, miután a bank végső feltételeit a főváros nem volt hajlandó elfogadni. A főváros természetesen tisztában volt a vízművek egyre sanyarúbb helyzetével, a költségvetésében tartalékolt is 6 milliárd forintot a tulajdonosi kölcsön visszafizetésének kockázata miatt. A Fővárosi Vízművek megrendülését jól mutatja ez az eset: a 2012-ben még 2 milliárdos nettó eredményt produkáló vállalat egyszerűen nem tudott kedvező feltételekkel hitelhez jutni a piacon.
A társaság az évi 3-4 milliárdos teher ledolgozására intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ennek fontos eleme a személyi jellegű költségek csökkentése, a fenntartási költségek racionalizálása, a működési költségek csökkentése folyamatos költség-felülvizsgálattal, hatékonyságjavítási programmal - közölte a cég a Naranccsal. "A szűkülő gazdálkodási keretek egyben a beruházási keretek szűkülését is jelentik" - tudtuk meg. Ez utóbbi intézkedés azért érdemel figyelmet, mert Haranghy Csaba vezérigazgató a cég 2012. augusztusi átvételekor azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 évben a külföldi tulajdonosok alig teljesítették a privatizációs szerződésben vállaltakat, adósak maradtak a vízvezeték-hálózat felújításával.
A Fővárosi Vízművek nemcsak itthon, hanem külföldön is harcol, hogy előteremtse a hiányzó százmilliókat. "A vállalat gazdálkodási helyzetét az alaptevékenységen kívüli és külföldi projektekből származó bevételekből szándékozunk hangsúlyozottan stabilizálni. Így például a Srí Lanka-i, az azeri és a vietnami megállapodások is abba a stratégiába illeszkednek, melynek célja, hogy a Fővárosi Vízművek nemzetközi szerepvállalása, külföldi piacokon szerzett megbízásai segítségével ellensúlyozza a folyamatosan csökkenő vízdíjbevételeket, és előteremtse a biztonságos, magas műszaki és szolgáltatási színvonalon végzett tevékenysége fenntartásához szükséges forrásokat." Megnyugtató ugyanakkor, hogy - a cég tájékoztatása szerint - a költségcsökkentéskor főként azokra a területekre fókuszál, amelyek nincsenek közvetlen hatással az ivóvízellátásra.
Távhő: mínusz 5 milliárd
A teljesen fővárosi tulajdonú Főtáv Zrt. mutatói ugyancsak megsínylik a Fidesz rezsiharcát. A Főtáv tavaly 53 milliárd forint árbevétel mellett 1 milliárd forint adózott eredményt produkált, a rezsicsökkentés miatti 2013-as árbevétel-kiesés várhatóan 5,3 milliárd forint, 2014-ben további 4,2 milliárd forint lesz - tudtuk meg a társaságtól. A bevezetett közműadó éves szinten 71,3 millió forint kiadás, míg felügyeleti díjra a jelenlegi rendelkezések értelmében 31,6 millió forintot fizetnek.
A Főtáv kakukktojás a rezsiharcban megrendült fővárosi közműcégek között, mert a távhőszolgáltatók rezsicsökkentési veszteségét megtéríti a kormány. Kiderült ugyanis, hogy ezek a cégek képtelenek kigazdálkodni a rájuk szabott milliárdos többletterhet (kivéve a hódmezővásárhelyi távhőszolgáltatót, amely képes erre). A Főtáv közlése szerint a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-től a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint éves szinten várhatóan 16,3 milliárd forint támogatás igényelhető. Arra viszont nem kaptunk adatot, hogy ebből hány forint realizálódik végül. Hasonlóképp bizonytalan a 2014-es támogatás mértéke; erről a cég a támogatási rendelet megjelenése után tud nyilatkozni.
| ||
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a 10 százalékos rezsicsökkentés 2013-as kormányzati kompenzációjának költségét 52 milliárd forintra becsülte - de akkor még az újabb 11 százalékos rezsicsökkentés nem volt ismert.
Gázművek: mínusz 4 milliárd
A 2012-ben 250 milliárd forint árbevételt és 7 milliárd forint adózott eredményt elért Főgáz Zrt. (a fővárosi önkormányzat a többségi, a német RWE Gas International B. V. a kisebbségi tulajdonos) nem kívánt válaszolni a rezsiharc következményeit firtató érdeklődésünkre. A Főgáz nettó eredményét városházi forrásaink 2013-ban már csak 1,5 milliárd forintra becsülték, amit a különféle adóterhek és fizetési kötelezettségek jelentősen megcsapolnak - egyedül a közműadó-kötelezettség 750 millió körül lehet. Úgy tudjuk, a tízszázalékos rezsicsökkentés hatása 10 milliárd forint mínusz a társaságnak, ami az állami kompenzáció mértékétől függően csökkenhet. A Főgáz nem pénzbeli támogatást kap, hanem az állam által felvásárolt stratégiai gáztartalékból felszabadított olcsóbb párnagázt értékesíti majd a szolgáltatóknak (a Főgáznak is), ezzel csökkentve e vállalatok veszteségeit. A kormány október elején megvásárolta a Mol 1,9 milliárd köbméter kapacitású gáztározóját, és Orbán valamennyi hazai gáztározó megvételét tervezi.
Kisebb tételek: csatorna, Főkefe, szippantósok...
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek (többségi tulajdonosa a főváros, a menedzsmentjogok azonban a 25 százalékot birtokló német Berlinwasser Holding AG és a francia Veolia Environnement SA érdekeltségében vannak) a közműadó miatt csaknem 500 millió forintot kell a kiesés kompenzálására fordítania. A rezsicsökkentés miatti terhekről nem nyilatkoztak. A tavaly elért 40 milliárd forint árbevétel alapján - amiben természetesen nem csak a lakossági fogyasztók által fizetett díjak vannak - városházi forrásaink idén 1-2 milliárd forintra becsülték a rezsisarccal kapcsolatos elvonások mértékét.
A Budapesti Városüzemeltetési Központ Holding Zrt.-hez (BVK) tartozó legnagyobb cégnél, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél a rezsicsökkentés miatt kieső nettó árbevétel 2013-ban 1,2 milliárd forint, ami megegyezik a cég 2012-es adózott eredményével. A rezsicsökkentés okozta hiány 2014-ben már 2,2 milliárd lesz - közölte a BVK. Az FKF Zrt. 2014-re készített üzleti terve csak minimális pozitív eredményt tartalmaz, vagyis a cég gazdálkodását lenullázza a rezsiharc. Az éppen pozitív eredményt a költségek további csökkentésével, valamint a szelektív hulladékgyűjtésből származó bevételek növelésével tervezi elérni.
A rezsiharcban nem állnak rózsásan a kéményseprő vállalat csapatai sem: a Főkétüsz Kft. zsebéből idén 383 millió forintot, jövőre várhatóan 667 millió forintot húznak ki; utóbbi elvonással a társaság bevételének 33 százaléka tűnik el. Ha decemberig megkapja a pénzt, nem lesz szükség hitelfelvételre, ugyanakkor a cégnek hozzá kellett nyúlnia folyószámlája hitelkeretéhez.
A főváros szennyvízszippantós cégének, a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft.-nek a rezsicsökkentés 2013-ban 72, 2014-ben 118 millió forintjába kerül. Az FKF tulajdonosi támogatást nem kér, a kft.-nél azonban a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta, hogy a 2013-ra eső 72 milliós elvonást havi 12 milliós bontásban megkapja. A szippantós cég 2014-re is igényel díjkompenzációt, erről később dönt a főváros.
A Főkétüsz ennél jóval nagyobb készpénzes kiigazításra szorul: 2013-ban 545 millió forintot, míg az előzetes, még jóvá nem hagyott 2014. évi üzleti terv szerint jövőre 1,1 milliárd forintot kér - és minden bizonnyal kap majd - a fővárostól.
A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. se tudja benyelni a közműadó következményét: a kieső 700 millió forint pótlására már bejelentette igényét a Fővárosi Közgyűlésnek.
A fővárosi közműcégek túlélési technikáiról azt tudtuk meg, hogy "a kiadáscsökkentés keretében a személyi jellegű költségeket az ésszerű mértékig visszafogják, és a beruházások tekintetében csak a kötelező minimális fejlesztéseket hajtják végre 2014-ben".
Máshol a helyzetA Narancs több vidéki nagyvárosban is érdeklődött a rezsicsökkentés és a közműadó hatásairól, ám az önkormányzatok többsége nem válaszolt. Teljes körű tájékoztatást csak a szegedi városházáról kaptunk; eszerint a 2012-ben 3,4 milliárdos árbevételt elérő Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. hulladékszállítási árbevétel-kiesése idén 186 millió, jövőre 372 millió forint. "A társaság a rezsicsökkentés miatt kiesett árbevétel és a megnövekedett adóteher miatt forrásátcsoportosítást kíván végrehajtani, ami egyben az ellátandó feladatok mennyiségi és minőségi csökkenését jelenti" - tájékoztatott a szegedi városháza. Létszám- és bérstopot vezettek be, a cafeteriajuttatásokat csökkentették, szigorú belső elszámolási rendszert alkalmaznak. A társaság idén beruházásokat és felújításokat csak a legszükségesebb mértékben tervez. A Szegedi Vízmű Zrt. (51 százalékos önkormányzati részesedés) rezsicsökkentés miatti árbevétel-kiesése idén 170, jövőre 340 millió forint. Közműadóban 154 millió forintot, felügyeleti díjként 37 milliót fizet az államnak. "A társaság megmaradó nyereségét a megnövekedett mértékű társasági adó, a különadó 275 millió forinttal sújtja, amivel elveszíti a város a hálózatfejlesztéshez szükséges forrásokat." A társaság az anyagköltségeken, az igénybe vett szolgáltatásokon és a személyi jellegű ráfordításokon spórol, hogy kigazdálkodja a különbséget. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. a rezsicsökkentés miatt nettó 410 millió forintot veszít, amit az állam megtérít, bár az nem fedezi a bevételcsökkenést és a működési költség növekedését. Az önkormányzati cégek további 7 millió forintot fizetnek közműadóként és felügyeleti díjként. Szegeden úgy látják, a közszolgáltató gazdasági társaságok csak színvonalcsökkenéssel tudják ellátni a feladataikat, de még így is a fejük felett lóg a jövő évi pénzügyi ellehetetlenülés veszélye. Miskolc távhőszolgáltató cége, a Mihő Kft. teljes körű állami kompenzációt kap: ennek összegét nem közölte a városháza, míg a Mivíz Kft. esetében 7 millió forint közműadóról számoltak be. Az egri önkormányzat megkeresésünkre azt mondta, hogy a Heves Megyei Vízmű Zrt.-nél a rezsicsökkentés és közműadó 2013-ban az árbevétel 15, 2014-ben pedig a 20 százalékát viszi el. Ez forintosítva idén legalább 500 millió forint. A Városgondozás Eger Kft.-t árbevétele 4 százalékától, körülbelül 40 millió forinttól szabadítja meg az idei rezsiharc; ez az összeg jövőre megduplázódik. A kiesést a cég költségeinek csökkentésével és fejlesztéseinek átmeneti szüneteltetésével igyekszik mérsékelni. Eger távhőszolgáltató cégét, az Evat Zrt.-t szintén kompenzálja az állam, közműadóként 750 ezer forintot kell fizetnie. "Székesfehérvár közműcégei számára természetesen gazdasági kérdéseket vet föl a rezsicsökkentés, de stabilitásukat nem veszélyezteti" - közölte talányosan a Naranccsal a fehérvári városháza. Ennél egyértelműbb volt a debreceni önkormányzat reagálása, amely előbb tájékoztatást ígért, majd visszalépett: "A debreceni önkormányzat tulajdonában lévő közműcégeknek a rezsicsökkentéssel kapcsolatos magatartására vonatkozó kérdéseivel kapcsolatban végül azt a döntést tudom önnek tolmácsolni, hogy a polgármesteri hivatal egyelőre nem kívánja ezeket megválaszolni." |
