Célkeresztben a nyerőgépek és az online szerencsejátékok

Megfejni Fortunát

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2011/42. (10. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Összesen 30 milliárd forintnyi pluszadóbevételt vár az online szerencsejátékok megadóztatásától a jövő évi költségvetés tervezete. A területet szabályozó indítvány ismeretében állítható: ez több mint kincstári optimizmus.

Szeptember 26-án fogadta el az Országgyűlés az online szerencsejáték-, illetve a nyerőgéppiacot újraszabályozó indítványokat. Tagadhatatlan, hogy mindkét területre jócskán ráfért már a regula, annál is inkább, mert az internetes játékok eddig eleve szabályozatlanul - ennélfogva illegálisan - futottak fel több uniós tagállamhoz hasonlóan nálunk is, míg a nyerőgépek világa évek óta gazdasági, jogi és nem utolsósorban erkölcsi kérdések sorát veti föl. A második Orbán-kormánytól így tehát nem az a meglepő, hogy (újra)szabályozza e területeket, sokkal inkább az, hogy ezt nem összehangolva teszi. Például Lázár János frakcióvezető és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lassan egy éve nem ért egyet a nyerőgépek üzemeltetőinek megítélésében, ennek is tudható be, hogy a 26-i zárószavazás előtt Lázár - tőle nem idegen technikával - egy becsúsztatott módosítóval érvényesítette saját elképzelését, és a mérsékeltebb, 25 százalékoshoz képest drasztikus, 500 százalékos adóemelést vert át a parlamenten - vagyis gépenként az eddigi 100 ezer helyett 500 ezer forint fix adót kell fizetni. Érdekes továbbá az is, hogy Lázár "csupán" az egyes nyerőgépek után fizetendő havi fix adónál módosított, a gépek szerverrendszerre való átállásáról már Rogán Antal képviselő rendelkezett - ez a diszharmónia pedig minden bizonnyal sok vállalkozónak fog fájni. Ugyancsak a Belváros polgármestere jegyzi az online szabályozást, ahonnan jövőre 30 milliárd adóbevételt várnak, ám szakértői becslések szerint jó, ha ennek a tizede becsorog.

Kényszerű offshore

"Először nem hittem a szememnek: idelapoztam, odalapoztam, aztán kiderült, hogy nem nálam van a hiba, hanem a jogszabály hiányos. A kormány úgy nyúlt hozzá az online szerencsejátékhoz, hogy nem szabályozta annak nagy részét, azaz a sportfogadást és a kaszinót, csak a pókert és a lóversenyfogadást - értékelte lapunknak az elfogadott módosítás eredményét az egyik nagy online szerencsejáték-szervező site hazai képviselője. - Vártam már a szabályozást én is, hiszen örülnék, ha nem kéne offshore cégeken keresztül fizetnem a reklámmegjelenések után. Úgy tűnik, még várnom kell."

A Rogán Antal jegyezte törvénymódosítás értelmében távszerencsejátéknak csak a póker és a lóversenyfogadás minősül, amiket online a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) engedélyével lehet majd szervezni. Egy ötéves engedélyért a tiszta játékbevétel (azaz a megtett tétek és a kifizetett nyeremények közti különbözet) 20 százalékát kell adó formájában leróni, de a cégek kötelesek a magyar vonatkozású adatok tárolására adattárolót - úgynevezett tükörszervert - indítani Magyarországon, amihez a NAV-nak is hozzáférést kell biztosítani. Ha a szervező mulaszt - például a következő hónap 20. napjáig nem fizeti be az adót -, a NAV blokkoltathatja a honlapot, továbbá 90 napra befagyasztathatja a tétfizetésre nyitott pénzforgalmi számlát. "Ez a szabályozási struktúra alapvetően jó, ezen az úton el lehetne indulni, ha nem vágták volna ketté az online játékokat" - véli forrásunk. (A jelenlegi helyzet szabályozatlanságát nem teljesen feloldó módosítás miatt többször kerestük Rogán Antalt, aki sajnos nem segített a kérdés tisztázásában.)

Több forrásunk egyértelműen úgy értékeli, hogy a "félmegoldás" az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. (SzZrt.) érdekeinek a "tiszteletben tartásával" magyarázható, hiszen itthon eddig az ő monopóliuma volt a szerencsejáték szervezése akár sorsjegy, akár online, akár más formában. A mostani módosítás értelmében azonban a távszerencsejátéknak minősülő pókert, illetve lóversenyfogadást adóhatósági engedéllyel január elsejétől bárki szervezheti. "Az, hogy az online piac nagyobb részét, mintegy 60-70 százalékát jelentő sportfogadást, illetve a szintén jelentős kaszinójátékot nem legalizálták, egyértelműen a Szerencsejáték Zrt.-nek jó, hiszen így továbbra sincs itthon legális versenytársa. Ellenkező esetben a visszaesés minden bizonnyal bekövetkezett volna. Az is lehet, hogy ezzel a változattal csak tesztelni szeretnék a külföldi cégeket, mennyire nyitottak az együttműködésre, hiszen sok oldalon, ahol lehetőség van sportfogadást kötni, lehet pókerezni is. Emiatt a szabályozás elég skizofrén helyzetet teremt" - fogalmaz egy másik forrásunk, aki szerint a jövő év elejétől érvényes módosítás lehetővé teszi minden nem engedéllyel működő honlap blokkolását - beleértve ebbe a sportfogadásokat és a kaszinót is.

Más forrásból származó értesülésünk szerint a teljes szabályozás elmaradását az is magyarázza, hogy már az SzZrt.-nél is dolgoznak egy, a külföldi honlapokhoz hasonló online bukmékerrendszer kialakításán - ennek költsége megközelítheti a 10 milliárd forintot -, ezt az információt azonban a zrt. érdeklődésünkre nem erősítette meg. Diplomatikusan csak annyit válaszoltak: az, hogy a jelenlegi játékokon (például Tippmix, Ötöslottó, Kenó, Puttó) kívül "mi szerepeljen a kínálatban, szükséges az elfogadott szerencsejátéktörvény-módosítás részletesebb értékelése".

Az állami cég tavaly 3,13 milliárd forint forgalmat bonyolított online, ami töredéke az online szerencsejáték-irodák 100 milliárd forintra becsült (magyarországi) összegének. Utóbbi cégek nyeresége - forrásaink szerint - ennek kb. tíz százaléka, úgy tízmilliárd forint: ennyi landol - nálunk egyelőre adózatlanul - a főleg Máltán, Gibraltáron vagy Angliában bejegyzett cégek kasszájában.

Itt térjünk is vissza Matolcsy számaihoz: a miniszter 30 milliárdot vár a területtől, ám a törvény a tiszta játékbevétel (azaz még egyszer: a megtett tétek és a kifizetett nyeremények közti különbözet) 20 százalékát említi, az pedig jelen állás szerint kétmilliárd forint - de 2012-ben ennyi sem folyna be az online sportfogadás és a kaszinó adója nélkül. "Érdekes lenne megtudni, hogy milyen számítási metodika alapján jött ki a 30 milliárd, és ez vajon magába foglalja-e a játékosok megadóztatását" - veti fel Kovarik Márton, a PricewaterhouseCoopers adómenedzsere. A játékosok átvilágítása viszont nem is olyan könnyű.

Problémás pontok

Ők ugyanis pontosan tudják, hogyan kell az adózatlan jövedelem vádját elkerülni. Erre jó az úgynevezett moneypocket alkalmazás (legismertebb típusa a "paypal" szolgáltatás), amely egy netes pénztárca a site és a bankszámla közé ékelve: ha a játékos feltölti oda a pénzt, onnan finanszírozhatja tétjeit, s oda irányíthatja nyereményeit is anélkül, hogy bármilyen valós adatot megadna magáról. "A nagy tétekben játszó játékosok mind ilyet használnak, de a hirdetési kifizetéseket mi is ilyenen keresztül intézzük" - mondja szervezéssel foglalkozó forrásunk. Más problémát lát a szabályozásban Andrew McIver. A Sportingbet csoport vezérigazgatója a Narancsnak úgy vélekedett, hogy a "magyar törvényalkotó az Európában jellemző szabályozási rendszerekhez hasonló módosítást nyújtott be, tehát egy irányba mutatónak tartjuk a trendekkel. Azonban az online sportfogadás mint játékkör kihagyása továbbra sem egyeztethető össze az EU-szolgáltatások szabad áramlásának irányelvével, tehát a törvény jelen formájában nem teljes mértékben felel meg a jelen és jövő kihívásainak." (A londoni tőzsdén 2000 óta jegyzett, tavaly május óta a 250 legjobb cég közt számon tartott Sportingbetnek a világ 26 országában mintegy 4 millió regisztrált játékosa van - N. G. M.) McIver szerint a 20 százalékos adó elfogadható szint a fogadóirodáknak; azt viszont nem tudta megmondani, pontosan mihez kezdenek január 1-jétől Magyarországon.

Kérdés az is, mennyire kivitelezhető az internetes blokkolás itthon, ahol több tárhelyszolgáltató működik egyszerre, köztük kisebbek is; utóbbiak kapacitása aligha lenne elegendő a világon működő valamennyi (kb. 15 ezer) online szerencsejátékcég hatékony letiltására. Az IP-cím blokkolása sem megoldás, hiszen az egy közvetítő vagy helyettes (más néven proxy) szerver útján megkerülhető, ahogy a kulcsszavas tiltás is kijátszható.

A pénzügyi szervek számára sem teljesen egyértelmű a módosítás - értesültünk banki forrásból. A jogszabály alapján felmerül "olyan aggodalom, hogy a kategorikus tiltás a szerencsejáték-szervező olyan fizetési műveleteit is megakadályozza, amelyek nem a szerencsejátékhoz, hanem egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódnak". Ehhez képest már szőrszálhasogatásnak tűnik az az észrevétel, hogy a módosítás alapján a lóversenyzés nem minősül sportnak - noha általános vélekedés szerint az.

Segélyek és automaták

A nyerőgépek szabályozásánál lassan egy éve tart a polémia a "helyes" adó mértékéről. Az alaphangot tavaly novemberben Lázár János adta meg, amikor Orbán Viktornak írt levelében úgy fogalmazott, hogy "adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elől". Lázár azt is állította, hogy 1991 és 2008 között a nyerőgépek átlagos forgalma elérhette a hárommillió forintot, noha ez több mint a tízszerese a NAV által 2010-ben mért átlag 248 ezer forintnak. (Tavaly közel 23 ezer regisztrált gép működött az országban, a szektor ezután 31,74 milliárd forint adót fizetett be.) A frakcióvezető saját állításait kész tényként tálalta, és nem bíbelődött azok bizonyításával, Matolcsy György - ő válaszolt decemberben az Orbánnak címzett levélre - is ezen a vonalon cáfolt, amikor azt írta, hogy a Lázár által "hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számítás módja, így azok ellenőrzésére sincs mód". Lázár alapvetése - azaz hogy a nyerőgépeket durván manipulálják az üzemeltetők - azonban már korábban is felmerült (erről bővebben lásd Pöri - nem pöri című keretes írásunkat), jóllehet az ágazatot teljesen hiteltelenítő "nagy leleplezés" nem történt meg sosem. (Egyesek szerint ez már csak azért sem következhet be soha, mert a szálak túlságosan magasra vezetnének, a jelenlegi és a korábbi kormányzó párt gazdasági holdudvara, komoly befolyású üzletemberek felé. Amint azt mindjárt látjuk: a Lázár-féle javaslat sem a nagy-, hanem sokkal inkább a kishalakat lehetetleníti el.) Januárban a frakcióvezető állításainak igazolására ellenőrző munkacsoport jött létre a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ám a testület vagy nem kezdett el dolgozni, vagy nem jutott eredményre, mert noha más lapokhoz hasonlóan mi is érdeklődtünk a minisztériumnál a munka állásáról, semmiféle tájékoztatást nem kaptunk.

A Szerencsejáték Felügyelet (SZF) viszont készséggel közölte adatait - ez az a szerv, amely 2007-ig önállóan működött, azóta pedig a NAV-on belül, és egyik feladata a nyerőgépek üzemeltetésének ellenőrzése. Tavaly közel 16 ezer, pénznyerő automatákkal összefüggő ellenőrzést végeztek a játéktermekben: az ellenőrök valamivel több mint kétezer esetben állapítottak meg jogsértést, további 54 esetben tettek büntetőfeljelentést automatamanipulálás gyanúja miatt, és összesen 420 millió forint bírságot szabtak ki - ez azonban fényévekre van a Lázár által vizionált 200-400 milliárdtól.

Májusban Lázár egyre populistább hangot ütött meg a témában. "Az embereket nem védi meg semmi a félkarú rablóktól, és az államnak igenis újra kell szabályoznia a szerencsejáték-piacot az elmúlt húsz év összefonódásai után." Júliusban bekapcsolódott az automatanyilatkozatokba Orbán Viktor is, aki szerint egyetlen "adófizető sem szereti, ha az ő adójukból kifizetett segély a kocsmába jut, vagy a játékgépbe dobálják be". Lázár a hónap végén az átfogó szerencsejáték-törvény előkészítéséről érdeklődött a miniszterelnöknél, ám ilyen máig nem készült az NGM-ben, helyette a kormány csupán módosítókkal vágott neki az őszi ülésszaknak, és egy 25 százalékos adóemelési tervvel - ezt azonban Lázár kevesellte, és egyéni módosító indítványával megötszörözte az adót.

Aki túlél, és aki nem

A november elsejétől havi 500 ezerre emelt fix adó elsősorban a vidéki településeken található kocsmákat érinti a legérzékenyebben, amelyek másodosztályú játékteremnek minősülnek. "Nálam a bevétel 30-40 százalékát hozza ez a három gép itt a sarokban. (A II. kategóriás helyeken a törvény szerint legfeljebb két gép üzemeltethető, ám ha kettőt vagy akár hármat egy mérőegységre kötnek, az egy gépnek számít; adót továbbra is a játékhely után kell fizetni - N. G. M.) Nélkülük azonban becsukhatok, mert sörből és kisfröccsből nem megy el az üzlet, még úgyse, ha sorra zárnak be a környék kocsmái. Nekem már szólt a forgalmazóm, hogy novembertől elviszi a gépet. Nem fizethetünk be darabonként havi 500 ezer forint adót, ha átlagban 260 ezer nyereséggel működik egy gép." A negyvenes éveiben járó János két, játékteremmel együtt működtetett kocsmát üzemeltet egy Pest megyei kisvárosban. Ilyen másodkategóriás helyeken üzemel a hazai nyerőgépek kétharmada (a Magyar Szerencsejáték Szövetség emiatt beszél 30 ezer munkahely megszűnéséről). A férfi szerint az övéhez hasonlító vidéki kocsmák nem tudnak működni automaták nélkül, ő fel is mondott már négy pultosának. A férfi azt mondja: akkor se tűnik el a szerencsejáték, ha esetleg bezárnak a kocsmák, ettől csak megszaporodik az illegális szerencsejáték, feltűnnek a pincékben, garázsokban felállított, feketén működtetett nyerőgépek.

A jogi helyzet egyébként most meglehetősen fonák: a Lázár-féle javaslattal szemben a Rogán-javaslat más szabályozás alá vonja a szerveralapon működő gépeket: ezeknél a nyeremény 30 százalékát kell befizetni majd, és nem lesz fix adó. Igen ám, csakhogy ez a rendszer nincs még kiépítve. Rogán javaslata több mint egy évet ad az átállásra - amit a Lázár-féle, november 1-jétől megemelt adó miatt az sem tudja majd elvégezni, aki akarná. Információink miatt ezért felvetődött az is, hogy a kezdő novemberi időpontot módosítják - döntés lapzártánkig nem született az ügyben.

Szerveralapú nyerőgépeket - ismereteink szerint - az országban csak az a vékényi központtal működő Novomatic készít, amely több olyan külföldi országban is jelen van, ahol már átálltak erre a rendszerre. A külföldi tulajdonú gyártó és forgalmazó azonban csak első kategóriás termekbe közvetít gépeket, kocsmákba nem.

Az első osztályú játéktermek helyzete különben is jobb. "Túlélni: ez a célunk, ahogy most mindenkinek ebben a szakmában. Váltanunk kell, mert a Lázár-féle módosítással - jobb szó nincs rá - megölték az ágazat jelenlegi formáját. Ez is lehetett a cél, hiszen ezzel az adóemeléssel gazdaságtalanná válik a gépek üzemeltetése" - kommentálta a parlamentben történteket Korbuly Levente, a budapesti Lidó vezetője. Ebben az első kategóriás játékteremben 92 játékhely üzemel, melyek után eddig 9,2 millió forint fix adót fizettek havonta - november elsejétől viszont már 46 milliót kellene, ami a vezető szerint irreális. A jövő hónaptól emiatt 30 százalékkal csökken a gépek száma, de elképzelhető, hogy néhány munkatársat elbocsátanak. A Lidó tulajdonosa, a Gameworld-csoport külföldön is üzemeltet játéktermeket, így az "átmenetinek" ígérkező nehéz hónapok többletkiadásait bevételátcsoportosítással képes lehet finanszírozni. "Mások azonban nem ilyen szerencsések, mivel a legtöbb játékterem magyar, jellemzően kis- és középvállalkozók tulajdonában van. Úgy látom, az első kategóriás szektorban minden második, a második kategóriában pedig csak minden harmadik terem maradhat állva" - értékelt Korbuly.

A törvénytervezet - amely a három hazai élőkaszinóra, köztük a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában lévő Tropicanára, illetve az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegasra nem vonatkozik - egyértelműen a szerveralapú működtetés felé tereli az ágazatot, ugyanakkor azt még az adóhatóság éberen dolgozó ellenőrei sem akadályozhatják meg, hogy a segélyek a szerveralapon működő nyerőgépekbe landoljanak, hiszen ezeket csakhamar betelepítik a kocsmákba is; 2013-tól pedig csak ilyen gépek működhetnek az országban.

Ami nincs, pedig nagyon kéne

Egy néhány éve készült felmérés szerint itthon 100 ezer ember tekinthető valamilyen mértékben szerencsejáték-függőnek, ennek ellenére a hazai egészségügy úgy tesz, mintha e területtel semmi dolga nem lenne; évekkel ezelőtt szüntették meg a játékszenvedély rehabilitációjára specializálódott egyetlen kórházi osztályt. (Erről lásd bővebben: "Mint cukrosnak az inzulin", Magyar Narancs, 2010. április 7.) Állami szinten a szerencsejátékból származó (tavaly például 62,5 milliárdos) adóbevételből alig fordítanak valamit vissza prevencióra, illetve rehabilitációra, de a kormánypárt törvényalkotói se foglalkoznak a játékosok védelmével. A szabályozás továbbra is csak a játék két szereplőjéről vesz tudomást: a vállalkozóról és az államról. A becsapható játékosról vagy a kontrollt vesztett, nem beszámítható szenvedélybetegről nem beszél senki. A terület átfogó rendezése azonban ezek és az ellátórendszer bevonása nélkül aligha oldható meg. Társadalmilag hatékonyan és lelkiismeretesen bizonyosan nem.

Pöri, nem pöri

Alaposan felkavarta a kedélyeket az MTV A szólás szabadsága című műsorának 2009 novemberében bemutatott riportja. A film részletesen taglalta, hogy egy pörinek nevezett szerkezettel hogyan lehet befolyásolni, túlpörgetni a nyerőgép számlálóját, s ezáltal hogyan lehet a tényleges bevételt csökkenteni a magasabb adózás elkerülése érdekében. A bemutatott részletek nemcsak a manipuláló üzemeltetőkről, de a szerkezetet már a gépbe építő gyártókról, valamint a csalás fortélyairól a legnagyobb természetességgel beszélő hackerekről is szóltak azt érzékeltetve, hogy az ágazatot átszövik ezek a visszaélések. "Az egész riport egy baromság" - így kommentálta a látottakat Schreiber István, a Szerencsejáték Szövetség elnöke. Másképp gondolta ezt Gulyás József - akkor még - szabaddemokrata képviselő, aki egyebek mellett a riport alapján javasolta a készülő 2010-es költségvetés tervezésekor a nyerőautomaták fix adójának 20 százalékos megemelését. Indítványát azonban leszavazta az Országgyűlés. A szocialista Keller László - Schreiber Istvánnal egyetértve - mindezt úgy magyarázta, hogy a válság miatt nincs az ágazatban ennyi tartalék, Gulyás ezt azzal cáfolta, hogy noha az elmúlt években valóban csökkent a gépek száma, a játékbevételük viszont nőtt, miközben ebből az államkassza semmit sem profitált.

Nem Gulyás volt az egyetlen, akinek nem jött össze a reform. 2008-ban a Fidesz-frakcióból korábban kilépett Császár Antal szorgalmazta az újraszabályozást, ám ő önként föl is hagyott az üggyel: a független képviselőt az év végén a miniszterelnöki megbízott posztjáig repítette a parlamenti matematika (kellett a szavazata a kormánytöbbség biztosításához), s azután már úgy vélte, a visszaélések mértékéről hajdanán pontatlan információkat kapott.

 

Nyugati utak

Nem lévén egységes uniós szabályozás, országonként más és más jogi környezetben működik az online szerencsejáték. Néhány éve még több országban is tiltott, de legalábbis korlátozott volt e játékforma (például Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban), de a tapasztalatok és a külföldi site-ok elérésének sikertelen akadályozása előbb-utóbb megváltoztatták a nemzeti kormányok hozzáállását. Ennek ellenére a nyitás se volt mindenhol sikeres: tavaly Franciaország például azon csúszott el, hogy az egész játékforgalomra kívántak mintegy 9 százalékos adót kivetni - ami túlságosan magasnak bizonyult. A spanyol szabályozás - a magyar erre hasonlít leginkább - azonban sikeresnek tűnik: ott minden játéktípus űzhető, és a tiszta játékbevétel után kell 25 százalékkal adózni.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2011/42. (10. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Legfrissebb Narancs

Bizalmi állás feketén
Modern kori cselédek
Hét csapás a hetekre
Tescók, haza!
Interjúk
Várady Zsolt, Hajdu Szabolcs, Michael Nyman
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...