A Csepel-Szentlőrinc-tengely

Családcentrikus megoldások

  • Vári György
  • 2013. július 3.

Belpol

Intenzív együttműködés bontakozott ki két dél-pesti szomszéd kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre és Csepel között. A 18. és a 21. kerület városgazda cégei közti személyi átfedések a rokoni munkavállalók keresztbefoglalkoztatását éppen úgy lehetővé teszik, mint rokoni tulajdonú cégek egyenes és keresztmegbízásait. Mindkét kerületben feltűnnek a városgazda-vezetők egykori céges érdekeltségei is.

2011 vége felé a XVIII. kerület önkormányzata megbízott egy várpalotai céget, a Mechatherm Kft.-t a Kondor Béla Közösségi Ház "meglévő légtechnikai rendszerének" felújításával. A cég az azt megelőző év áprilisában alakult, 2011-es teljes árbevétele alig volt több 7 millió 200 ezer forintnál - ezért a megbízásáért viszont hozzávetőleg bruttó 8 milliót kasszírozhatott. A vállalkozást meghívásos pályázat keretében választották ki, a helyi MSZP-frakcióvezető, Körös Péter beszámolója szerint nem ez volt a kedvezőbb ajánlat, de a másik cég visszalépett. A szerencsés cég tulajdonosa, Horváth Péter a kerületi KDNP-s alpolgármester, Csomó Tamás KDNP-s sógora.

Rokonkeringő

A szerencseszéria nem ért véget, a Csepeli Városgazda Zrt. is hamar megtalálta az önálló honlappal sem rendelkező várpalotai kisvállalkozást. Idén januárban "a különböző beruházásokhoz kapcsolódó szakmai előkészítésben történő részvételre" kérték fel, majd "az előkészítésben való részvételt" követően februártól hat hónapon keresztül havi bő félmillió forintért az önkormányzati épületek építési, felújítási, karbantartási munkáinak "előkészítési", "terveztetési", "engedélyeztetési" és "ellenőrzési" feladatainak ellátására kapott megbízást. A megállapodásra jellemző, hogy még a kivitelezési ajánlatok "beszerzését" és értékelését, a szerződéskötésre irányuló javaslattételt és a "szerződés előkészítését" is kiszervezik a szentlőrinci alpolgármester sógorának a cégéhez. Mindez azért érdekes, mert a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, Werner Péter egyúttal a pestszentlőrinci városgazda igazgatósági elnöke is, amely cég ugyancsak adott feladatot a Mechatherm Kft.-nek. Ezt nem az önkormányzati cégtől tudjuk: adatigénylésünkre válaszul ugyanis a XVIII. kerületi városgazda zrt. vezetője, Banyár László csupán furcsa jogértelmezését osztotta meg velünk, miszerint az adatnyilvánosságról szóló szabályozás - nevéből következően - csak az önmagukban vett adatokra vonatkozik, teljes szerződésekre nem, ezért ilyeneket nem is áll szándékában kiadni nekünk; később pedig arra hivatkozott, hogy nem ő a kért adatok gazdája. Birtokunkba kerültek ugyanakkor olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a Mechatherm munkát végzett, tehát feltehetően megbízást teljesített a kerület fenntartásában lévő óvodáknál is.

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

Vissza Csepelre: az itteni önkormányzat rendszeresen és nagy tételben rendel palackozott bort reprezentációs céllal a badacsonytomaji Folly Arborétum Kft.-től, melynek ügyvezetője és tulajdonosa Folly Réka, aki meg nem erősített hírek szerint Werner Péter felesége. Kapcsolatuk mindenesetre bizonyítottnak tekinthető, és nem csak azért, mert egy borkatalógusban a Folly Arborétum és Borászatot bemutató fényképen közösen szerepelnek. Folly Réka testvére, Folly Péter bt.-jében 2007 és 2012 között kültag volt egy Kolozsvárra bejegyzett cég, amelynek kézbesítési megbízottja Werner Péter volt.

A Werner vezette Csepeli Városgazda nemcsak a szomszédvár sógorának cégét foglalkoztatja, hanem alkalmazza Dámsáné Székelyhidi Mónikát is, aki Dámsa József pestszentlőrinci fideszes önkormányzati képviselőnek, a népjóléti bizottság elnökének felesége. Körös Péter szerint ő és egy másik helyi fideszes képviselő felesége is a szentlőrinci vagyonkezelőnél kapott eredetileg állást, és Dámsánét azért kellett "átmenteni" Csepelre, mert az első megoldás védhetetlennek bizonyult. Jelenleg is a XVIII. kerületi városgazdánál dolgozik azonban Werner Tamás, a két kerületi önkormányzatot kettős megbízatásával összekötő Werner Péter közeli rokona, forrásaink szerint vezető beosztásban. Banyár Lászlót azonban hiába kérdeztük erről is, ahogyan arról sem adott felvilágosítást, mennyi ideig és milyen munkakörben dolgoztak a képviselőfeleségek önkormányzati cégnél. A cégvezető arra hivatkozott, hogy nem köteles kiadni nekünk az érintettek munkaszerződéseit, és miután jeleztük neki, hogy nem a teljes szerződésekre, csak ezekre az információkra lennénk kíváncsiak, lezárta a velünk folytatott levelezést. Előzőleg viszont "felhívta" e sorok írójának "figyelmét" arra, hogy neve "nem szerepel a Magyar Narancs impresszumában", így "alapos okom van feltételezni, hogy Ön nem az a személy, amit levelei alapján állít". (Vári György kollégánk neve 2010 óta szerepel a Narancs impresszumában - a szerk.) Megkérdeztük Werner Pétert, valóban rokona-e Folly Réka és Werner Tamás, amire úgy reagált, hogy lapzártánkig nem, de a törvényes határidőn belül válaszol.

Egykori és offshore cégek

A két kerületet összekötő újabb szálak kibogozásához érdemes ismét Csepelről, egy tavaly október 8-án lezavart rendkívüli képviselőtestületi ülés felidézésével indítani. A tanácskozás első napirendi pontja a "Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja elnevezésű pályázathoz kapcsolódó döntések meghozatala" volt. A részben pályázati pénzből, részben önerőből megvalósítani tervezett beruházás százmilliós nagyságrendű, az előterjesztés és a hozzá kapcsolódó vaskos "akcióterületi terv" áttanulmányozására az ülés jegyzőkönyve szerint ennek ellenére is feltűnően kevés idő állt a képviselők rendelkezésére. A javaslat megvitatása során Szenteczky János szocialista frakcióvezető azt szerette volna megtudni, mi indokolja a pályázat egyik részénél megnevezett esetleges konzorciális partnerek kiválasztását, és miért épp a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., illetve a Branko Befektetési Kft. neve szerepel az akcióterületi tervben. Werner Péter vezérigazgató, hogy elejét vegye mindenfajta gyanúsításnak, válaszában határozottan leszögezte, hogy "az említett céghez ügyvezetőként, illetve tulajdonosként soha nem volt köze". Ennek az állításnak egyetlen szava sem igaz. A Branko Befektetési Kft.-nek Werner alapítója, 1994 októberétől 1995 augusztusáig ügyvezetője és résztulajdonosa volt, éppen úgy, ahogyan a pestszentlőrinci vagyonkezelő vezetője, Banyár László is. (Érdeklődésünkre, hogyan oldaná fel jegyzőkönyvezett szavai és a cégjegyzék adatai közti ellentmondást, Werner azt felelte: igenis igazat mondott, hiszen a céget akkoriban, amikor neki köze volt hozzá, máshogyan hívták.) Wernert egyébként jóval 1995 után is szoros szálak fűzték a Branko Befektetési Kft. tulajdonosi köréhez: 2010-ben a Teréz Tetőtér Loft Ingatlanforgalmazó Kft. vezető tisztségviselője volt Serfőző Péter, a Branko Befektetési Kft. egyik résztulajdonosa társaságában, és csepeli munkaszerződésének aláírása előtt két nappal távozott e pozíciójából. Távozásakor már hónapok óta egy, az offshore-paradicsomként számon tartott Liechtensteinben bejegyzett, a Branko-csoport körüli céghálózatban sűrűn felbukkanó vállalkozás birtokolta közvetve a céget, ami azért meglepő, mert Németh Szilárd csepeli polgármester az előző, szocialista kerületi vezetést ostorozva sűrűn beszélt átéltnek tetsző felháborodással az offshore-ozás mételyéről. A csoport másik, Csepel lehetséges konzorciumi partnereként szóba kerülő cég, a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft. tulajdonosai közt pedig a fentebb már említett Folly Réka fordult meg 2003 novembere és 2004 októbere között.

Pestszentlőrincen, amint arról egy testületi ülés jegyzőkönyve beszámol, a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél 2011-ben "a számviteli feladatok ellátását (...) a Branko Kft. vette át". A tevékenység jellegéből feltehetően a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft.-ről van szó, de biztosat sem erről, sem a megállapodás egyéb részleteiről nem tudunk, mert kérdéseinkre másfél hete nem kapunk választ a cégvezetéstől.

Megemlíthető még a cégügyletek között Szép Károly esete, aki 2011 első felében a Csepeli Városgazda (illetve akkori nevén a CSEVAK) osztályvezetője volt, miközben 2010 decemberében Szép cégével, a Carurbis Kft.-vel is szerződést kötött 5 hónapra, havi több mint 1 millió forint díjazásért a főnöke, Werner Péter. Kérdésünkre, hogy mi indokolta, hogy a saját osztályvezetőjét annak cégén keresztül is foglalkoztassa, Werner Péter lapzártánkig nem válaszolt.

Németh Szilárd csepeli és Ughy Attila pestszentlőrinci polgármesternek, ha akarják, rengeteg lehetőségük van egyeztetni a kerületeik közötti együttműködés legmegfelelőbb formáiról, mivel nemcsak az Országházban, de fővárosi közgyűlési képviselőként is együtt dolgoznak. Ughy polgármester és Werner Péter pedig alighanem a Napi Gazdaságnak köszönhetően ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, Werner pedig a Napi Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. A polgármester mindenesetre annyira megbízik Wernerben, hogy márciusban egy fővárosi tulajdonú cég, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. felügyelőbizottsági tagjának is őt jelölte, a közgyűlés pedig megszavazta a javaslatot, így Werner most már nemcsak Csepelen és Pestszentlőrincen, de a fővárosban is vigyáz a közös pénzre.

Be a városba

A Belváros-Lipótváros ingatlanaival is akadt dolga a Wernerhez közel álló üzleti körnek. Az V. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t (és ezzel számos értékes, Dorottya utcai, Hold utcai stb. kerületi ingatlan tulajdonjogát is) megvásárolta 2010 második fél évében - tehát már az ingatlanpiaci pangás idején - egy Luxemburgban bejegyzett cég. Ezt követően a vagyonkezelő székhelye átkerült a Branko-csoporthoz tartozó cégeknek is otthont adó Márvány utca 16. alá, ügyvezetője pedig nemsokára a Wernerhez és Banyárhoz is köthető cégcsoportban érdekelt Serfőző Péter lett. A vagyonkezelő cég jelenlegi tulajdonosa - egy közvetítésen keresztül - a szintén offshore-paradicsomként ismert Seychelle-szigetekre bejegyzett vállalkozás, a székhely címe és az ügyvezető személye azonban máig változatlan. Rónaszéki László, Belváros-Lipótváros jegyzője arról tájékoztatta lapunkat, hogy nyílt pályázaton kelt el a cég 2 milliárd 680 millió forintért, és az eladás oka éppen a válság volt: "A cég eladásának fő indoka az volt, hogy megfelelő kedvező hitellehetőség hiányában a cégnek ingatlanfejlesztésre nem nyílt módja, viszont működése és a tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos kiadásai jelentős terhet jelentettek, így indokolttá vált az értékesítés." A jegyző szerint, mivel a pályázat nyílt volt és a cég teljesítette szerződéses vállalásait, nem volt szükséges megismerni a tulajdonosi szerkezetét, amelyről csak a "nyilvános" adatok álltak rendelkezésükre. Kérdéseinkre, hogy ezek pontosan mely adatok voltak, és hogy a pályáztatás hogyan zajlott, hány árajánlat érkezett az önkormányzathoz, illetve hogy készült-e értékbecslés az értékesítést megelőzően az ingatlanokról - és ha igen, megkaphatjuk-e -, az V. kerületi helyhatóság bő egy hónapja nem válaszol, hiába kerestük őket többször is írásban és telefonon.

Figyelmébe ajánljuk