"A kormányzó pártok jogosulatlan előnyt élveztek" - állapítja meg már első oldalán az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának (Office for Democratic Institutions and Human Rights, ODIHR) magyarországi választásokról szóló jelentése. A mintegy 30 oldalas dokumentum tartalmaz pozitív megállapításokat is - a választópolgárok előtt valós alternatívák álltak, a választási szervek hatékonyan, a határidőket betartva dolgoztak -, összességében mégis visszaigazolja az országgyűlési voksolás tisztaságát a választási szabályok egyoldalú módosítása óta féltő ellenzéki pártok és civil szervezetek aggodalmait. De hogyan készült a jelentés, és mi következik belőle?
Korlátozott, de alapos
Magyarország az 57 tagot számláló EBESZ tagjaként köteles minden választás előtt megfigyelő missziót hívni a szervezettől. A Külügyminisztérium ezt idén is megtette, így az ODIHR munkatársai januárban úgynevezett igényfelmérő látogatásra érkeztek hazánkba, majd úgy döntöttek, hogy az április 6-i választásra korlátozott megfigyelő missziót küldenek. A korlátozott megfigyelés értelmében az EBESZ nem követte szisztematikusan figyelemmel a szavazatszámlálás folyamatát, ami annak fényében érthető is, hogy előre látni lehetett: a választások tisztaságát nem a konkrét csalások, hanem az egyoldalúan módosított szabályozási környezet veszélyezteti. A delegáció március 5-től április 14-ig tartózkodott Magyarországon 12 szakértővel és 10 hosszú távú megfigyelővel. Egy ötfős csoport kiterjedt médiaelemzést is végzett (Interjúnkat a misszióvezető Audrey Gloverrel lásd: "A média nyugtalanító eleme a választásoknak", magyarnarancs.hu).
Abban, hogy az áprilisi választás szabad és tisztességes volt-e, a július 11-én közzétett jelentés nem foglal állást, Audrey Glover egy korábbi sajtótájékoztatóján kifejezetten visszautasította az erre vonatkozó újságírói kérdést. A visszafogottság ugyanakkor több beszélgetőpartnerünk szerint is előnyére válik az anyagnak, így azokkal is elfogadtathatja a választási szabályok kritikáját, akik szerint a belföldi ellenzék csak önös érdekei miatt támadja a kormányt. A jelentés megállapításai lózungok hiányában is elég súlyosak, Eörsi Mátyás (DK) szerint gyakorlatilag példátlanok az EU-ban, egyedül a bolgár választásokkal kapcsolatban fogalmazott meg hasonló problémákat az EBESZ, de ott sem ilyen mértékben. A jelentés inkább a tőlünk keletre fekvő országokban, Azerbajdzsánban, Oroszországban, Türkmenisztánban megszokotthoz hasonlító felvetésekkel dolgozik. Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai részvételi jogok szakértője szerint az EBESZ saját standardjaival összemérve is igen elmarasztalók a jelentés állításai, több helyen explicit módon is megjelenik, hogy Magyarország megsértette a szervezet 1990-es koppenhágai dokumentumának bizonyos paragrafusait.
Az EBESZ megemlíti, hogy csak a "győzteskompenzáció" újonnan bevezetett elve 6 pluszmandátumot és ezzel kétharmados többséget eredményezett a Fidesz-KDNP-nek (az elv azt jelenti, hogy az egyéni választókerületekben nemcsak a vesztes jelöltre leadott szavazatok, hanem a győztes jelöltre érkező, a győzelemhez nem feltétlenül szükséges voksok is töredékszavazatként hasznosulnak). Hasonlóképp problémásnak látja a nemzetközi szervezet az állam és a kormánypártok összemosódását a kampánytevékenységekben, a kampányfinanszírozás reformját pedig nem tartja elégségesnek, mert nem rendezi például a harmadik fél, mondjuk a CÖF kampányának problémáját. A médiaviszonyok elemzését igen kiterjedt módon végezték el az EBESZ-ODIHR munkatársai: nemcsak azt kritizálták, hogy az általuk figyelt 10 országos médiatermékből 6 a kormánypártok felé húzott, hanem említették a Fidesz-közeli médiatulajdonosokat, az állami hirdetések egyenlőtlen elosztását, a Médiahatóság függetlenségének hiányát és a médiatörvénynek a politikai beszédet potenciálisan korlátozó passzusait is. Azzal sem voltak elégedettek, hogy a Fidesz-KDNP de facto kitiltotta a politikai hirdetéseket a kereskedelmi televíziókból, és korlátozták a köztéri plakátolást, mely ügyben ráadásul a Kúria is ellentmondásos ítéleteket hozott. A jelentés készítői diszkriminatívnak tartják azt a gyakorlatot is, mely szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldön tartózkodó állampolgárok levélben is szavazhattak, míg a magyarországi lakóhellyel rendelkezők ezt csak személyesen, a külképviseleteken tehették meg.
A jelentés végén megfogalmazott ajánlások jórészt a fentiekre vonatkoznak, de előkerülnek olyan speciális ügyek is, mint a nők vagy a nemzetiségek képviselete. A választási szervek munkáját összességében pozitívan értékeli az EBESZ, bár ez Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint mindössze annyit jelent, hogy a minimális elvárást teljesítettük. Kritikaként azért itt is megjelenik, hogy a felülvizsgálati kérelmek elbírálása nem minden szinten volt nyilvános, az esetleges rendőrségi nyomozásokkal kapcsolatban pedig nem állapított meg szigorú határidőket a jogalkotó. Továbbá a választást lebonyolító szervezetekbe delegálás módja sem zárja ki a pártos elhajlás lehetőségét.
A dokumentum többször utal arra, hogy a magyar állam figyelembe vette a korábbi választások után született jelentések ajánlásait, de ezek az önmagukban értékelendő változtatások többnyire újabb problémákat szültek. Például az EBESZ is felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi választókerületi körzethatárok sértették a választójog egyenlőségének elvét, de ezt a hiányosságot a parlamenti többség egyoldalúan és vélhetően politikai szempontok alapján tudta csak "orvosolni".
Nem kényszerítő
Kérdés, hogy a most megfogalmazott számtalan előremutató javaslatot mennyire veszi figyelembe a jogalkotó és a magyar kormány. A válasz borítékolható: éppen annyira, amennyire szeretné. "Az EBESZ nem is dolgozhat ki semmilyen kényszerítő eljárást vagy végrehajtási gyakorlatot, mivel követelményeit a részt vevő államok nem jogi, hanem politikai kötelezettségvállalás formájában fogadják el. Jelentéseinek így nincsen közvetlen jogkövetkezménye" - mondta lapunknak Mráz Attila. A jelentésre eddig két ellenzéki párt reagált komolyabban: az Együtt-PM bejelentette, hogy az önkormányzati választások után a választási szabályok módosítását kezdeményezi, a DK európai parlamenti képviselői pedig az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak, azt tudakolva, hogy az EB tervezi-e a magyar választások vizsgálatát, a Velencei Bizottság véleményének kikérését. Mindkét lépésnek inkább politikai, mint jogi jelentősége van, az általunk megkérdezett szakértők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy az EU a választási szabályozás miatt eljárást indítson Magyarország ellen, mivel azt az uniós jog teljes mértékben a tagállamok hatáskörébe utalja. Mráz Attila és Pozsár-Szentmiklósy Zoltán szerint a leginkább kézzelfogható következmény az lehet, hogy ha valaki a választási szabályok miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulna, az EJEB valószínűleg figyelembe venné az EBESZ állásfoglalását is. A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet korábban készített egy mintabeadványt, melynek segítségével ellenzéki pártok tehetnének panaszt az EJEB-nél a kampány egyoldalú korlátozása miatt. Elméletben az sem lenne kizárt, hogy egy külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár forduljon sikeresen Strasbourghoz a diszkriminatív választójogi szabályozás miatt.
"Az ajánlások figyelembevétele alapvetően egy lehetőség, ez az adott ország politikai kultúráján múlik. Az EBESZ észrevételei a közös európai alkotmányos hagyomány talaján állnak, de kikényszeríthetők csak a magyar alkotmányos intézményrendszer keretein belül lennének" - fogalmazott Pozsár-Szentmiklósy. Eörsi Mátyás szerint a jelentés hatására egy újabb negatív vélemény alakulhat ki hazánkról a nemzetközi közösségben, hiszen a főbb megállapításokat valamennyi EBESZ-tagállam külügyminisztériuma megkapja. Eörsi kiemelte, hogy az EBESZ észrevételeinek fontosságára David Cameron brit miniszterelnök is felhívta Orbán Viktor figyelmét a választási győzelemhez gratuláló levelében. "A saját példáján keresztül hívta fel a figyelmet, hogy érdemes tanulni ezekből az ajánlásokból. Annyiról van csak szó, hogy az EBESZ konstruktív kritikáiból minden országnak érdemes tanulnia" - nyilatkozta erről Jonathan Knott budapesti brit nagykövet a 444.hu-nak. Mindazonáltal senki nem lenne meglepve, ha az EBESZ-jelentés egy újabb, következmények nélküli fekete pont maradna az Orbán-kormány bizonyítványában.
