A miniszterelnök-helyettes bajban lehet, hacsak nem nyitott meg egy időkaput Irán és Budapest között.

A nemrég miniszterelnök-jelöltnek bejelentkező Lattmann Tamás szúrt ki egy elsőre nem is annyira aprócskának tűnő bakit azon az eljáráson, amely során április 4-én módosították a felsőoktatási törvényt. A CEU ellehetetlenítését célzó, végül sürgősséggel elfogadott törvényjavaslatot Semjén Zsolt terjesztette elő, aki ezt az eljárást egy beadványával kezdeményezte, amelyen szerepel az aláírása, a helyszín (Budapest) és a dátum: 2017. április 3-a.

A nemzetközi jogász szerint ezzel az a gond, hogy április 3-án a KDNP miniszterelnök-helyettese nem volt Budapesten, helyi beszámolók szerint Semjén akkor már Iránban tárgyalt, így nem írhatta alá Budapesten a dokumentumot. Márpedig azon az szerepel, hogy a szignóra a magyar és nem az iráni fővárosban került sor április 3-án.

Lattmann Tamás – aki ezt az anomáliát megemlíti a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének honlapján megjelent, CEU-ügyben írt friss elemzésében is – felveti: mivel a levél nem hiteles, ezért a sürgősségi eljárás, így az elfogadott törvény is érvénytelen, amelyet az Alkotmánybíróságnak így alkotmányellenesnek kell minősíteni. A nemzetközi jogász arra is rávilágít: ha valaki valahol közokirat-hamisítást követett el, az a büntető törvénykönyv szerint egyértelmű bűncselekmény, ha pedig mindezt hivatalos személyként teszi, akkor egy és öt év közötti szabadságvesztés is lehet a büntetés.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy Semjén Zsolt mit csinált április 3-án, és hogy kerülhetett az aláírása a beadványra. Mihelyst reagálnak, közöljük a válaszukat.

FRISSÍTÉS (12.10): A Miniszterelnökség az MTI-n közzétett reagálásban azt írja, hogy a felsőoktatásról szóló törvény módosítását az Országgyűlés nem sürgős, hanem kivételes eljárásban fogadta el, az ügyiratot Semjén Zsolt 2017. március 31-én írta alá, Budapesten. A dokumentum kelteként nem az aláírás, hanem a benyújtás napját tüntették fel, amely a Miniszterelnökség szerint nem szabályellenes.

Kiemelik, hogy kivételes eljárást a 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 61. § (3) bekezdése alapján „a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde – a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza”.

„A kivételes eljárást ez alapján 2017. március 31-én 14 óráig, valamint 2017. április 3-án reggel 8 és 12 óra között állt módjában a Kormánynak kezdeményezni. A kivételes eljárást kezdeményező ügyirat 2017. március 31-én került át a miniszterelnök-helyettes titkárságára és még aznap vissza az aktát gondozó főosztályhoz” – írja a Miniszterelnökség.