Ferge Zsuzsa: Ma nincs program a szegénység csökkentésére, a kormány nem akar jóléti államot

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. szept. 28., 20:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Mikor fogja a kormány csökkenteni a szegénységet, mikor akarja növelni a boldogságot? Kérdezi a neves szociológus.

Zsúfolásig megtelt teremben, tényleg hatalmas érdeklődés mellett tartott fórumot a szegénységről a Stádium 28 Kör csütörtök délután. A csoport onnan lehet ismerős, hogy az elmúlt évben több olyan rendezvényt is tartottak a tagjai, amely nagy visszhangot váltott ki: volt, amikor például akadémikusok mondták el a rendezvényükön, hogy mekkora válságban van ma az oktatás Magyarországon. A kezdeményezést egyébként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorai és tudósai hozták létre, mert szerették volna, hogy legyen egy fórum, ahol olyan kérdésekről lehet tudományos igényességgel beszélni, amelyek égetőek, de nem biztos, hogy a közvélemény eleget tud róluk. Jól jellemzi a mai helyzetet, hogy Sarkadi Balázs biokémikus, a mostani rendezvény levezető elnöke finoman utalt rá, hogy kiderült,

ma már egyáltalán nem olyan könnyű termet találni, ahol lehetőség van arra, hogy megrendezzék a Stádium 28 fórumait.

Pedig ahogy a Párbeszéd Házában összegyűlt közönség számából is látszott, igény mindenképpen van arra, hogy az egymondatos válaszok helyett tudományos előadások segítségével beszéljünk a jelenlegi gondokról, jelen esetben a szegénységről.

Szelényi Iván szociológus arról beszélt az első előadásban, hogy Magyarországon az elmúlt 30 évben kezdett el igazán nőni a szegénység, de az elmúlt évtizedekben szinte az egész világon az a tendencia, hogy

nőnek a jövedelmi különbségek, nő az egyenlőtlenség.

Szelényi Iván

Szelényi Iván

Fotó: A szerző felvétele


Érdekes, hogy ha a közép-európai régiót nézzük, a legkevésbé érintett állam Csehország, ahol aránylag még kevésbé tapasztalható az egyenlőtlenség. Nem így Románia, amely az első helyet foglalja el ezen a listán, és az „egyenlőtlenségi versenyben” Lengyelország Magyarországgal versenyez a második helyért a régiónkban.

A évtizedeken keresztül Amerikában dolgozó Szelényi szerint jól látszik, hogy melyek azok a jelenségek, amelyek miatt növekszik az egyenlőtlenség: aki jó helyre születik, vélhetőleg sokkal jobban fog keresni, aki jobb egyetemre jut be, valószínűleg jobban fog keresni és így tovább.

„Ha az embernek sikerül beleszületni a felső 10 százalékba, elég jól indul az élete”

– magyarázta a szociológus.

Másodikként a szintén szociológus Havasi Éva beszélt, és a Mérhetetlen szegénység című előadásában leginkább arról volt szó, miért is nehéz a szegénységet mérni. Alapvetően kétféle megközelítést szoktak alkalmazni a kutatók, amikor a szegénységet vizsgálják. Van egy abszolút és relatív megközelítés: előbbi a szükségletek, utóbbi pedig az egyenlőtlenség felől közelít a szegénység felé. Havasi szerint amikor az emberek szegénységéről beszélünk, valójában a háztartások szegénységéről beszélünk.

Havasi Éva

Havasi Éva

Fotó: A szerző felvétele

Az előadás legérdekesebb része az volt, amikor Havasi elmesélte, hogy bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két éve megszüntette a létminimum mérését, ő kutatóként úgy döntött, az elérhető adatok alapján mégis kiszámolja, mi lenne ma a helyzet: szerinte

a magyarok 37,3 százaléka élhet a létminimum alatt.

Idetartozik, hogy a KSH helyett tavasszal a Policy Agenda is kiszámolta a létminimum alatt élők arányát, és az ő számuk (36 százalék) is csak egy picivel mutat jobb helyzetet annál, mint amit Havasi ismertetett.

Utolsóként Ferge Zsuzsa jött, aki mielőtt a hazai szegénységről kezdett volna beszélni, kitért arra, hogy azért nehéz a jövedelmi különbségeket mérni, mert egyrészt a magas jövedelmek egy részéről gyakran nem is tudunk, másrészt pedig sokan vannak – leginkább a legszegényebbek vagy éppen a hajléktalanok  – olyanok, akiket nem lehet elérni, ezért nem lehet tőlük adatokat felvenni.

Ferge Zsuzsa

Ferge Zsuzsa

Fotó: A szerző felvétele

Ferge szerint az egyenlőtlenséget befolyásolják olyan tényezők is, mint például a lakókörnyezet vagy a lakás, amiben élünk, de számít az is, milyen iskolába járunk, hol dolgozunk, vagy éppen kivel házasodunk össze – a szociológus szerint egyre inkább látszik, hogy a gazdagabbak a velük „egy szinten” lévők közül választanak maguknak párt. Mindez azért fontos, mert az egyenlőtlenségek meghatározzák, ki milyen hosszú ideig és milyen egészségben tud élni. Ma pedig az látszik, hogy

a szegények, a mélyszegénységben élők várható élettartama csökken.

Ferge Zsuzsa feltette a kérdést, hogy hogyan lehetne csökkenteni az egyenlőtlenségeket. A terület két kutatójára, a tavaly elhunyt Tony Atkinsonra és tanítványára, Thomas Pikettyre hivatkozott, és azt mondta, ha mindez így megy tovább, felrobban a társadalom. Szerinte a két kutató által felvetett intézkedések (alapjövedelem, progresszív adózás) segíthetnének abban, hogy valamelyest csökkenteni lehessen az egyenlőtlenségeket.

De szerinte ma Magyarországon egyáltalán nem ebbe az irányba megyünk. Ferge azt mondta, a mienk a legkevésbé mobil társadalom az Európai Unión belül, vagyis itt van a legkisebb esély arra, hogy valaki kitörjön a szegénységből. Szerinte ma nincsen semmiféle kormányzati program az egyenlőtlenségek kezelésére, bár úgy látja, ez nem meglepő, hiszen

a kormány kimondta, hogy mi nem akarunk jóléti állam lenni, helyette inkább „munkaalapúak” leszünk.

Ferge egy kérdéssel zárta le előadását, mert arra kíváncsi, hogyan és mikor fogja a kormány megfogalmazni, mivel akarja csökkenteni a szegénységet, és hogyan lehetne növelni a boldogságot ebben az országban.

A Stádium 28 Kör egy vitával zárta a délutánt, amelyet Ónody-Molnár Dóra újságíró vezetett. Ide meghívták a kormány képviselőjét, Czibere Károlyt is, de a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

nem jött el, mert „nem ért rá”.

A leadkép Soós Lajos (MTI) felvétele, és még Göncz Árpád 90. születésnapja alkalmából rendezett fórumon készült, ahol Ferge Zsuzsa is felszólalt.

Úgy maradsz – Szegénység Magyarországon

A kormány szerint folyamatosan csökken a szegénység, de azok, akik naponta szembesülnek e társadalmi problémával, nem így látják. Az utóbbi évek intézkedései ráadásul tovább súlyosbították az amúgy is rossz helyzetet.

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. szept. 28., 20:02
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 12 harcolj
    harcolj
    2017. szeptember 30., szombat 10:16
    A legújabb statisztikák szerint a pocak-zuckerberg kormány eredményesen csökkentette a szegénységi rátát, mivel áldozatos segítségükkel a szegények halandósága jelentősen nőtt. Még hogy nálunk nincs növekedés? Na ugye...
  2. 11 harcolj
    harcolj
    2017. szeptember 30., szombat 10:12
    galambtűnik
  3. 10 galambocskám
    galambocskám
    2017. szeptember 30., szombat 07:18
    Jól van na. Velem lehet beszélni.

    Kormány! Növeld a boldogságot!

  4. 9 tiszapolgári
    tiszapolgári
    2017. szeptember 29., péntek 21:26
    Czibere Károly azért nem tudott elmenni, mert vagy fogadáson vagy üzleti ebéden volt, és a dagadt pofájába fért még kaviár, semmiképpen nem akarta otthagyni.
  5. 8 harcolj
    harcolj
    2017. szeptember 29., péntek 16:54
    7 Galambocskáj ennyit bírt leszűrni az előző hozzászólásból tucatnyi tomporológus barátja segítségével. Bravó. Pedig a cikkben szereplő elkötelezett nagyszerű emberek azon fáradoznak hogy a kegyed/ék debil intellektusa is valamelyest fejlődhessen.
  6. 7 galambocskám
    galambocskám
    2017. szeptember 29., péntek 12:48
    Akármilyen rworse, igen kreatív vagy!

    Lassan sor kerül az egész Brehm-re.

    :)
  7. 6 rworse
    rworse
    2017. szeptember 29., péntek 12:15
    G.Attinak tételesen, hátha nem reménytelen.



    -.-.-
    "Kedves Szociológusok!
    Hol marad az emberi,szellemi,erkölcsi szegénység mérése?
    Itt elsősorban pénzben mérhető szegénységről beszélgettek."

    Nem marad sehol az "emberi, szellemi, erkölcsi" szegénység mérése. Az adott konkrét fórum azonban konkrétan a szegénységgel foglalkozott szociológiailag. Kérdezhetnéd, és hol marad a fából vaskarikák fajsűrűségének-vízkiszorításának a mérése, vagy a Négyszögletű Kerek Erdő hegyeskerek- vagy tompakerek-szögeinek a mérése..., de ez a szociológusi fórum megfogalmazottan a szegénységgel foglalkozott, a szegénység volt a témája, nem pedig a hattyúk tava vízminősége vagy a bolygó hollandi Coriolis-hatása.
    Érdemes tudni, hogy a benned a szakmányos undorító trollkodásához szövetségest találni próbáló grrreselyű közlésével ellentétben, éppen a szociológusok tesznek legtöbbet a vizsgálataikkal és azok értelmezésével azért, hogy minél inkább olyan társadalmak jöhessenek létre, amelyekben minél kevésbé determinálják az egyén életútját a születési genetikai adottságai és a szocializációs környezete. Hogy minél inkább egyén, azaz személy lehessen az egyén. Az átfogó társadalomtudományt létrehozott és fejlesztő szociológusok folyamatosan vizsgálják, hogy az eddigi társadalmakban miért olyan erősen determinálták az egyén életútját a születési genetikai adottságai és a szocializációs környezete, miért olyan ritka kivétel volt a környezetéből kitörni tudó személy, és rengeteg társtudományt bevonva próbálkoznak olyan társadalmi rendszereket elősegíteni, amelyek növelik az esélyét, illetve aktívan segítik azt, hogy minél többen lehessenek kivételek, alkalmasint mindenki kivétel lehessen. Megjegyzem, 1990 és 2010 között te is egy olyan társadalomban éltél, ha Magyarországon éltél, amely abban az irányban fejlődött, próbált fejlődni, hogy mindenki kivétel, mindenki személy lehessen. A szociológusok segedelmével. Amely szociológusokat a 2010 óta kialakított magyar "társadalom" minden erővel elnyom, aminthogy azt is minden erővel elnyomja, hogy az egyének személyek lehessenek. Ha nem vetted volna észre, éppen a szociológusok tesznek, tennének a legtöbbet azért, amit éppen rajtuk kérsz számon, tipikus muníciót nyújtva a szakmányos troll trollkodásához.

    -.-.-
    "Az anyagi javak rendszerszintű igazságtalan elosztását megelőzi az emberi,szellemi,erkölcsi értékek hanyatlása."

    Ez a mondat enblocabovototaliter úgy önmagábazáródókörbentautologikus hülyeség, ahogy van, gondolom, nem érdemes hosszabban kommentálni egy szociológiai tudományos konferenciával viszonylag értelmesen foglalkozó cikk alatt.

    -.-.-
    "A munkával létrehozott,vagy értelemmel hozzáadott érték ma már nem érték."

    Vagy de.

    -.-.-
    "A munka és a gondolkodás büdös...a többségnek."

    Erre a megfontolt és cizellált válasz az LENNE, hogy a te anyád. Úgyhogy vegyük úgy, erre inkább nem reagálok.

    -.-.-
    "A többség rég nem ismeri a szükségleteit,csak arra van igénye hogy ezeket a legkisebb erőfeszítéssel elégítse ki."

    Lásd, az előzőt.

    -.-.-

    "A könnyebb élet egyenlő a fejlődés irányával vagy fordítva ."

    Vivát, előr... oppardon hátra G.Atti vezetésével a minél nehezebb életért! Ugyan G.Atti még nem mondta meg, hogy meddig menjünk vissza a történelemben, de majd bizonyára megmondja, mikor volt az Aranykor! Talán menjünk vissza a paleolitikumba, mint az ősbűn forrásához. Ahol 20 év volt az átlagéletkor, és nem a mosónők haltak korán, hanem mindenki, a csecsemők fele egy éves kora előtt meghalt, ugye nem kell sorolnom, hogy mi minden nehezítette az ember életét az élelemhiánytól a beléjük vackolódó parazitákig, a lesből támadó leopárdtól a számolhatatlanul ölő fertőzésekig. Vivát hátra! Ne zavarjon G.Atti, hogy ezt a kommentedet is olyan eszközök tömkelege segítségével írtad és küldted, amelyek a "könnyebb élet" irányába fejlődtetnek!

    -.-.-

    "Ilyen összefüggések mentén - amelyek feldolgozása igényel némi gondolkodást - nagyon nehéz helyzetben van az aki átlátja a változtatás szükségességét."

    De ugye nem vindikálod magadnak a váteszi szerepet, miszerint éppen te lennél az, aki bármilyen összefüggés átlátására felkészült szociológiailag?! Félek, hogy de, vindikálod.
  8. 5 rworse
    rworse
    2017. szeptember 29., péntek 11:26
    A grrreselyű a szokott disznó módján ordenáré módon hazudik. A grrreselyű egy hazug disznó féreg hiéna piaci légy.


  9. 4 galambocskám
    galambocskám
    2017. szeptember 29., péntek 10:26
    "Hol marad az emberi,szellemi,erkölcsi szegénység mérése?"

    Kedves G.Atti!

    Hol marad az ember átlagosnál jobb, esetleg kiemelkedő szellemi, erkölcsi teljesítményének figyelembe vétele amennyiben a kuncsaft hátrányos körülmények közé született?

    Rengeteg példát tudunk arra hogy valaki a saját gondolkodóképességére támaszkodva karriert tudott csinálni holott a születéskori körülmények nem prognosztizáltak ilyesmit.

    De ez a szocialista korszakból ránk maradt hülyeség, miszerint az emberi személyiséget kizárólag a környezete határozza meg, ez a mérhetetlen bornírtság csak nem megy ki a divatból és erőteljes az áldozatképzés. Politikailag pláne - az egész ellenzéki oldal azon fáradozik hogy minden magyar lakost a jelenlegi kormány áldozatának tüntessen fel és a népekkel ezt a hülyeséget el is hitesse.

    "Mikor fogja a kormány csökkenteni a szegénységet, mikor akarja növelni a boldogságot? Kérdezi a neves szociológus."

    Ilyen ordenáré szociológiai-politikai giccshez akkor volt utoljára szerencsém amikor a Liget Krisztusa hanyattvágta magát a Ligetben majd a kormány iránti ellenszenv miatt fölmászott a kéménybe.



  10. 3 harcolj
    harcolj
    2017. szeptember 29., péntek 10:01
    Galambocskáj, G. Attiné művészi szintre fejlesztette a minél kevesebb ésszel minél hosszabb hozzászólás 0 mondanivalóval művészetét. Hiába nem csak evolúció hanem retrolúció is létezik már az anyatermészetben.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Díjemelésre várva
Budapesti taxihelyzet
Interjúk
Setét Jenő, Arundhati Roy, Sándor Anna
Könyvmelléklet
Michael Chabon, Móra Ferenc, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra