Garázdává nyilvánították Gulyás Mártont

  • Gera Márton
  • 2017. január 17.

Belpol

„Alapvetően nevetséges” – mondta az ítélet után az aktivista.

A tavalyihoz képest meglepően csekély érdeklődés kísérte Gulyás Márton tárgyalását, aki 2016 márciusában állt először bíróság elé garázdaság vétsége miatt, mert a kopaszok ordítóan törvényellenes fellépése után nem sokkal lecsavarozta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tábláját, majd elhajította azt, és a hivatal épületére kiragasztotta, hogy „a demokrácia felfüggesztve”. Az ügyészség szerint ez kimerítette a garázdaság vétségét. Gulyást akkor bűnösnek találta a bíróság, egy év próbára bocsátották,

de szerinte ez politikai indíttatású ítélet volt,

így nem is csoda, hogy ő felmentésért fellebbezett, az ügyész viszont súlyosbítást kért.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Közel egy teljes évet kellett várni a másodfokú tárgyalásra. Kedd délelőtt a Fővárosi Törvényszék épületében zajló ülés nem volt tele szimpatizánsokkal, nem lógtak egymás hegyén-hátán a sajtó képviselői, egészen szimpla tárgyalásnak tűnt.

„Bármilyen ítélet szóba jöhet”– mondta dr. Matlák Gábor, Gulyás ügyvédje a tárgyalás előtt a magyarnarancs.hu-nak, és azt is elmondta, hogy beszédét arra hegyezi majd ki, hogy párhuzamot vonjon egy 2007-es, nagyon hasonló üggyel: amikor Orbán Viktor és társai, a Kossuth téren elbontották a kordont. A bíróság akkor megszüntette az ügyet.

Matlák szerint Gulyás nem követett el bűncselekményt, hiszen ügyfele politikai aktivista, és tettei éppen ezért megosztóak, így a tábla leszedése csupán a politikai jellege miatt botránkoztathatott meg valakit. Szerinte Gulyás az alkotmányos jogával élt, és Matlák fel is hívta a figyelmet, hogy nagyon rossz, amikor a bíróság ítélete az alkotmányos jogot korlátozza. „Védencem megbüntetése azt közvetíti, hogy

a hatalom bünteti azokat, akik élnek a jogaikkal.

Éltem egy olyan rendszerben, amikor a hatalom szintén a garázdaság vétségét használta fel az emberek megbüntetésére. Az a kérdés, hogy az államhatalom visszamegy-e azokba az időkbe” – mondta az ügyvéd.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A 2007-es ügyről azt mondta, hogy a bíróság akkor - szerencsére - figyelmen kívül hagyott mindenféle politikai nyomást, ezért ma sem születhet más ítélet, mint a felmentés, „Különben a bíróság azt mondja ki, Magyarországon nincs törvény előtti egyenlőség, vagy azt hogy korábban tévedett a bíróság, amikor Orbán Viktor és társai ellen megszüntette az ügyet.”

Ekkor jött volna az ügyész beszéde, de kiderült, hogy a vád képviselője, aki tavaly márciusban súlyosbításért fellebbezett, ó valamiért nem kívánt megjelenni az ülésen. Így nem sokkal 12 óra előtt hirdették ki az ítéletet, ami láthatólag sokkolta Gulyást.

A másodfok helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, azaz az aktivistát jogerősen is egy év próbaidőre bocsátották.

A bírónő hosszan magyarázta a döntést, és arra hivatkozott, hogy Gulyás viselkedése „erőszakos magatartásnak, polgári engedetlenségnek minősül; dolog elleni erőszak volt, és ez másokban megbotránkozást és riadalmat kelthetett”.

Mármint egy tábla lefeszegetése és elhajítása.

Kitért arra is, hogy a védelem a bíróság objektivitását kérdőjelezte meg, azonban szerinte „ők most nem vizsgálhatnak egy 2006-os vagy 2007-es ügyet”.

Gulyást meglepte az ítélet, portálunknak azt mondta, hogy a másodfok döntése nevetséges. Ügyvédje szerint a bíróság alapvetően még mindig függetlennek tekinthető, és úgy vélte, „most arról volt inkább szó, hogy a bírói tanács a mundér (vagyis az elsőfokú törvényszék – G. M.) becsületét védte”.

Jogerős ítéletről van szó, tehát fellebbezni nem lehet, valamiféle jogorvoslatra van csupán lehetőség, de azt Matlák nem tudta megmondani, kezdeményeznek-e ilyet.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.