Több száz rendőr biztosította a rendezvényt, ám mindössze egy elkövetőt sikerült azonosítani

  • narancs.hu
  • 2017. január 17.

Belpol

Újabb szép magyar sikerről számol be a Helsinki Bizottság közleménye.

Négy és fél év után ért el sikert a Magyar Helsinki Bizottság két ügyfele az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ügyfeleink azért fordultak a strasbourgi testülethez, mert a magyar hatóságok nem biztosítottak megfelelő védelmet nekik, amikor a devecseri cigányellenes demonstráció résztvevői gyalázták és kővel dobálták a helyieket. A bíróság kimondta, a magyar hatóságok elégtelen fellépése azt üzente a nyilvánosságnak, hogy a nyíltan rasszista magatartások következmény nélkül maradhatnak.

Strasbourg elmarasztalta a magyar államot a devecseri szélsőjobboldali demonstrációval kapcsolatban.

2012. augusztus 5-én, a Jobbik által meghirdetett cigányellenes demonstráció során, a párt politikusainak gyűlölködő beszédeit követően a tömeg a település romák lakta utcáiba vonult, gyalázta, fenyegette a cigányságot, és megdobálta a helybeliek házait. A bíróság fejenként kb. 10 700 eurót ítélt meg kártérítésként és perköltségként a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt Király Alfrédnak és Dömötör Norbertnek.

false

 

Fotó: MTI

Az emlékezetes devecseri tüntetésen,

amelynek célját különböző internetes források „az együttélési normákat betartani képtelen cigánybűnözők” elleni fellépésben jelölték meg, számos uszító megnyilvánulás hangzott el a szónokoktól. Toroczkai László például arról beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás jelenik meg. Kifejtette: a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt mondta, ki kell söpörni az összes szemetet az országból. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború jeleiről beszélt, és azt mondta: a „cigány fajta” úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”.

A beszédeket követően a demonstrálók

a település romák lakta részére vonultak,

ahol rasszista, kirekesztő jelszavakat (pl. „mocskos cigányok!”) skandáltak, majd vizespalackokkal, betondarabokkal, kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarán valaki a bedobott betondarabtól meg is sérült. A rendőrök azonban nem oszlatták fel a tüntetést, sőt nem igazoltattak vagy állítottak elő senkit. Ennek köszönhetően mindössze egyetlenegy támadó ellen folyt büntetőeljárás, mert a többi elkövetőt nem lehetett egyértelműen azonosítani. A gyűlöletkeltő beszédeket tartó politikusok ellen közösség tagja elleni izgatás miatt indult nyomozást azzal szüntették meg a hatóságok, hogy a beszédek „indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak”.

Király Alfréd és Dömötör Norbert a Kúriáig vitte a rendőrség elégtelen fellépése elleni panaszt, azonban a magyar szervek minden tekintetben kifogástalannak találták a hatósági eljárásokat. Az ezekkel párhuzamosan indított strasbourgi ügyben a mai napon született döntés. „Itt nem személyesen rólunk, hanem az egész roma közösségről van szó. A strasbourgi döntés nekik szóló üzenet, egyértelművé teszi, hogy joguk van a védelemhez” – kommentálta az ítéletet Király Alfréd.

Küzdelmes négy és fél év után komoly siker

A strasbourgi bíróság két konkrét körülmény miatt és az üggyel kapcsolatos hatósági magatartások összességét értékelve helyt adott a panasznak, és megállapította ügyfeleink jogainak sérelmét. A bíróság álláspontja szerint

hibázott a magyar rendőrség és ügyészség,

amikor a tüntetésen elhangzott beszédeket a szólásszabadság által védett kijelentéseknek tekintette. A bíróság szerint nem maradhatnak következmények nélkül egy kisebbségi csoport megfélemlítésére irányuló eseményen elhangzó, etnikai háborúra hívó felszólalások egy olyan időszakban, amikor a paramilitáris szervezetek felvonulásai egyébként is „széleskörű, koordinált megfélemlítés” formáját öltik. A magyar hatóságok azonban – az erre irányuló feljelentések dacára – senki ellen nem indítottak büntetőeljárást közösség elleni izgatás miatt.

Másrészt annak ellenére, hogy több száz rendőr biztosította a rendezvényt és számos tüntető tanúsított erőszakos magatartást, mindössze egy elkövetőt sikerült azonosítani, aminek részben az is volt az oka, hogy helyben igazoltatásra és előállításra egyetlen alkalommal sem került sor az erőszakos tüntetőkkel szemben.

„A hatóságok által elkövetett két mulasztás a bíróság szerint azt az üzenetet közvetítette a nyilvánosság felé, hogy az ilyen magatartást a hatóságok jogszerűnek tartják, vagy legalábbis

eltűrik Magyarországon.

A nyíltan rasszista magatartások gyakorlatilag következmény nélkül maradtak, és az állami hatóságok nem védték meg a panaszosoknak megfélemlítésmentes magánszférához és etnikai identitáshoz való jogát” – mondta dr. Kádár András Kristóf, a panaszosok képviselője. Ugyanakkor a nemzetközi bíróság döntése felemás siker, ugyanis a bíróság úgy ítélte meg: nem bírálhatja felül a hazai hatóságok azon értékelését, amely szerint a rendőrség jogszerűen tekinthetett el a demonstráció feloszlatásától és az erőszakos cselekmények elkövetőinek kiemelésétől, mivel ez az értékelés nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan és önkényes.

A bíróság a panaszosoknak fejenként kb. 7500 eurót ítélt meg kártérítésként és 3200 euró körüli összeget perköltségként.

Az ítélet nem jogerős.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.