Ismeretlen hátterű offshore cégeket gazdagítanak a letelepedési államkötvények, miközben a bizniszen Magyarország csak bukik. Miközben a kormány gyűlöletkampányt indított a migránsok ellen, a konstrukcióval mintegy 16 ezer EU-n kívüli állampolgár szerezte meg a jogot, hogy Magyarországon, illetve az unióban éljen és üzleteljen – korlátlan ideig.
A Rogán-féle gazdasági bizottság által kidolgozott konstrukciót a Transparency International (TI) és az Investment Migration Council vizsgálta, tanulmányukat pedig ma mutatták be. Maga a letelepedési kötvény nem egy bonyolult konstrukció. Az Államadósság Kezelő Központ 300 ezer euró értékű államkötvényeket bocsát ki, melyeket 271 ezer euróért ad el a gondosan kiválasztott közvetítő cégeknek. Ez már 29 ezer euró tiszta haszon, és ehhez jön még hozzá az a 45–60 ezer euró jutalék, melyet a közvetítők pluszban felszámolnak ügyfeleiknek. Így egy-egy kötvényen 47–89 ezer euró közötti haszonra tesznek szert a közvetítők. Az öt közvetítő cég közül mindössze egy magyar, a többi jellemzően offshore paradicsomokban van bejegyezve (Kajmán-szigetek, Liechtenstein, Málta, Ciprus). Az unión kívüli állampolgár, aki megvesz egy ilyen kötvényt, az magának és egész családjának megvásárolja a jogot, hogy Magyarországon letelepedési engedélyhez jusson. Azaz itt élhet és üzletelhet korlátlan ideig, sőt a szabályozás szerint egy percet sem kell az országban töltenie, hiszen a schengeni övezeten belül szabadon mozoghat. A „befektetők” ráadásul nem az ÁKK által kibocsátott papírt veszik meg (hiszen az a közvetítőknél van), hanem a közvetítő vállalat papírját kapják meg. A kötvényvásárlók pedig elvileg öt év elteltével visszakapják a befizetett 300 ezer eurót. Az elmúlt 4 évben 4700 ilyen kötvény talált gazdára, ami 16 ezer embernek szerezte meg az uniós letelepedési jogot. Ezek alapján 110–130 milliárd forintot kerestek az offshore közvetítő cégek, melyekből 40 ezer a közpénz.
Nagy Boldizsár, a tanulmány szerzője azt emelte ki, a letelepedési kötvény szabályozása
a „normál jogalkotástól eltérő módon”
jött létre. Az eredeti szabályozás módosítása – például a magyarországi tartózkodás eltörlése – parlamenti vita és ellenőrzés nélkül került be a végső törvénybe. Azt, hogy mely vállalkozások lehetnek közvetítők, és tehetnek szert a milliárdos haszonra, a gazdasági bizottság választotta ki, ám hogy mi alapján, azt meg sem próbálták megindokolni. Ráadásul a kormány azon indoklása is hamis, hogy a kötvényértékesítésre az államadósság csökkentése miatt volt szükség. A piacról ugyanis ma már jóval olcsóbban lehet finanszírozáshoz jutni, azaz a konstrukció gazdaságilag sem racionális.
| ||
Wiedemann Tamás, a Magyar Nemzet e témával évek óta foglalkozó újságírója szerint a letelepedési kötvény konstrukciója
a korrupció állatorvosi lova.
Szerinte a Rogán Antal által benyújtott törvényjavaslat már születésekor sem az államadósság csökkentését szolgálta, hiszen a piaci feltételek már ekkor is kedvezőek voltak. Wiedemann arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány állításával ellentétben a program nem szűnt meg. „Az ÁKK március 31-ével csak felfüggesztette a kötvények kibocsátását, azaz bármikor újra indulhat a program.” Azt, hogy ki vásárolja meg ezeket a kötvényeket és jöhet be az unióba, nem ellenőrzik megfelelően Wiedemann szerint, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Noha volt olyan, akitől megtagadták a kötvényvásárlást, több korábban elítélt bűnöző is bejutott így az unióba. Ráadásul ma már 120–150 ezer euróért is hozzá lehet jutni a kötvényekhez – azzal a feltétellel, hogy ez nem jár vissza.
Dimitriy Kochenov, az Investment Migration Council igazgatóságának elnöke a külföldi programokról beszélt. „Sok más országban is működik program, melynek eredményeként rövid idő alatt útlevélhez lehet jutni komoly befektetésért cserébe. Kanadában vagy az Egyesült Államokban komoly és nagy programok futnak. Amerikában az egész programot a kormány bonyolítja le, közvetítők nélkül. Komolyan lenyomozzák az igénylőket, és megvizsgálják milyen és mekkora befektetést tervez az országban. Az Európai Unióban az országok kétharmada működtet ilyen programot, ebből a szempontból Magyarország nem kivétel. Portugáliában, Spanyolországban például a válság után kifejezetten ingatlanbefektetéshez kötötték az útlevelek kiadását. Ahol közvetítő cégeket iktattak közbe, ott nyilvános és átlátható pályázat útján választották ki őket, ahogy más országokban az egész folyamat törvényesen zajlik. A magyar szabályozás egyik eleme sem emlékeztet más ország hasonló programjára.
Ennyire átláthatatlan kötvényprogram sehol
máshol nincsen.” Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője elmondta, a letelepedési kötvény egy olyan környezetbe érkezett, ahol már nincs hatalommegosztás. Nincs olyan szerv, ami szembe tudna menne a kormányzati akarattal, és a törvények már nem korlátai, hanem kiszolgálói a hatalomnak. A bíróságok még megőrizték függetlenségüket Ligeti szerint. A részletek, a közvetítő cégek hátterének megismeréséért számost pert indítottak, és az ÁKK ellen már nyertek is egyet első fokon. „Ma Magyarországon minden társaság működési engedélyét a bíróság adja ki. Ez alól két kivétel van: az egyházak és a letelepedési kötvények kereskedői. Az alaptörvény szerint közpénzt csak átlátható tulajdonosi struktúrájú cégekre lehet bízni. A parlament gazdasági bizottságának tehát tudnia kell, kik állnak az offshore cégek mögött, ha a bíróság a javunkra dönt, kiderülhet, mi alapján adták oda ezt a lehetőséget ezen társaságoknak.”
