Hiába fenyegette őket a rektor, a Corvinus oktatói és hallgatói most a civilek mellett állnak ki

  • - urfi -
  • 2017. május 14.

Belpol

"Egy ilyen törvény elfogadása a rendőrállam felé mutatna".

Lánczi Andás, a korrupció elméletének és gyakorlatának elmélyült kutatója, Orbán bizalmasa és mellesleg a Corvinus rektora véletlenül pont a CEU-botrány kellős közepén írt nyílt levelet minden egyetemi polgárnak, amiben figyelmeztette őket, hogy csak óvatosan a nyilatkozgatással meg a vélemény úton-útfélen való nyilvánítgatásával.

Erre válaszul Kőszegi Botond, a CEU professzora kilépett a Corvinus Tudományos Tanácsából. Ezt megindokló levelében ezt írta: „Az utóbbi napokban személyesen tapasztaltam, hogy sok corvinusos diák és oktató fél az egyetemen belüli megtorlástól a CEU melletti kiállása miatt. Egyértelmű, hogy ezt a félelmet részben az egyetem vezetősége keltette, és amikor nyilvánvalóvá vált, nem tett komoly lépéseket az enyhítésére”.

A CEU melletti tüntetés a Corvinus épülete előtt

A CEU melletti tüntetés a Corvinus épülete előtt

Fotó: MTI

Annál jobb látni, hogy A civilekkel vagyunk! címmel adott ki nyilatkozatot száznál is több corvinusos polgár, a hallgatóktól kezdve a doktoranduszokon át az egyetemi tanárokig. Aláírta Kornai János nemzetközi hírű közgazdász, Csaba László akadémikus és Hadas Miklós szociológus professzor is.

A nyilatkozat elején felidézik, hogy a törvényjavaslat "a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" semmilyen új, eddig elérhetetlen adatot nem tesz nyilvánossá, viszont megbélyegzi a civileket, amikor azt állítja, hogy ezek a külföldi támogatások "alkalmasak lehetnek" arra, hogy "külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében".

Innentől végig idézzük a közleményt:

Ezt visszautasítjuk! Ez az indoklás ellentétes az alkotmányos demokrácia alapértékeivel, hiszen általánosságban bélyegez meg több száz magyar, a közjó érdekében tevékenykedő civil szervezetet. Egy demokráciában senkinek – így a törvényhozó hatalom választott képviselőinek – sincs joga annak meghatározásához, hogy mi számít közösségi érdeknek. Közösségi érdek mindaz, aminek képviseletére bármely, a nemzet részét képező közösség vállalkozik. A hatóságok vizsgálhatják – és alkotmányos kötelességük alapján nyilván vizsgálják is – az ilyen tevékenységek törvényességét, de egyetlen jogszerűen működő szervezetet sem diszkriminálhatnak és bélyegezhetnek meg. A törvénytervezet szellemisége alapján a Római Katolikus Egyháztól a legtöbb állatvédő szervezeten át a legjelentősebb emberijog-védő szervezetekig bárki külföldi érdekcsoportnak minősíthető, és ellenségnek kiáltható ki. Ez jogi, politikai és civilizációs abszurdum! Egy ilyen törvény megalkotása ellentétes volna a jogállamisággal, és a rendőrállam létrehozása felé mutatna, amire senki nem adott – és az Alaptörvény és az Európa Unió jogi keretei között nem is adhatott – felhatalmazást a jelenlegi kormánytöbbségnek. A civil szektor meggyengítése – az érintett civil szervezetek ellehetetlenüléssel fenyegető megbélyegzése – kizárólag rövidtávú hatalmi érdekeket szolgál, és árt hazánk politikai és gazdasági fejlődésének.

Felszólítjuk ezért az Országgyűlést, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt észrevételeit is figyelembe véve utasítsa el a T-14967 számú törvényjavaslatot, és tartsa tiszteletben a politikai hatalom demokratikus ellenőrzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó civil szervezetek integritását! Felszólítjuk továbbá a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a közpénzből folytatott gyűlöletkeltéssel, az önkényuralmi rendszerek hangvételét idéző politikai kampányokkal és ellenfeleinek megbélyegzésével!

A teljes szöveg és az aláírók listája itt található.

Figyelmébe ajánljuk

Budapest egyelőre megúszta, nem inkasszálta az államkincstár a számláit

FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy a Magyar Államkincstár mégis inkasszálta a szóban forgó 10,2 milliárd forintot. 

A tét már rövid távon is Budapest működésének fenntartása. Bár az állam és a főváros voltaképp 120 milliárd forint elvonásán vitázik, ebből már 10,2 milliárd forint mínusz is kritikus lenne. És hol van még az év vége és a 2026-os költségvetés.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.