Hiába fenyegette őket a rektor, a Corvinus oktatói és hallgatói most a civilek mellett állnak ki

  • - urfi -
  • 2017. május 14.

Belpol

"Egy ilyen törvény elfogadása a rendőrállam felé mutatna".

Lánczi Andás, a korrupció elméletének és gyakorlatának elmélyült kutatója, Orbán bizalmasa és mellesleg a Corvinus rektora véletlenül pont a CEU-botrány kellős közepén írt nyílt levelet minden egyetemi polgárnak, amiben figyelmeztette őket, hogy csak óvatosan a nyilatkozgatással meg a vélemény úton-útfélen való nyilvánítgatásával.

Erre válaszul Kőszegi Botond, a CEU professzora kilépett a Corvinus Tudományos Tanácsából. Ezt megindokló levelében ezt írta: „Az utóbbi napokban személyesen tapasztaltam, hogy sok corvinusos diák és oktató fél az egyetemen belüli megtorlástól a CEU melletti kiállása miatt. Egyértelmű, hogy ezt a félelmet részben az egyetem vezetősége keltette, és amikor nyilvánvalóvá vált, nem tett komoly lépéseket az enyhítésére”.

A CEU melletti tüntetés a Corvinus épülete előtt

A CEU melletti tüntetés a Corvinus épülete előtt

Fotó: MTI

Annál jobb látni, hogy A civilekkel vagyunk! címmel adott ki nyilatkozatot száznál is több corvinusos polgár, a hallgatóktól kezdve a doktoranduszokon át az egyetemi tanárokig. Aláírta Kornai János nemzetközi hírű közgazdász, Csaba László akadémikus és Hadas Miklós szociológus professzor is.

A nyilatkozat elején felidézik, hogy a törvényjavaslat "a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" semmilyen új, eddig elérhetetlen adatot nem tesz nyilvánossá, viszont megbélyegzi a civileket, amikor azt állítja, hogy ezek a külföldi támogatások "alkalmasak lehetnek" arra, hogy "külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében".

Innentől végig idézzük a közleményt:

Ezt visszautasítjuk! Ez az indoklás ellentétes az alkotmányos demokrácia alapértékeivel, hiszen általánosságban bélyegez meg több száz magyar, a közjó érdekében tevékenykedő civil szervezetet. Egy demokráciában senkinek – így a törvényhozó hatalom választott képviselőinek – sincs joga annak meghatározásához, hogy mi számít közösségi érdeknek. Közösségi érdek mindaz, aminek képviseletére bármely, a nemzet részét képező közösség vállalkozik. A hatóságok vizsgálhatják – és alkotmányos kötelességük alapján nyilván vizsgálják is – az ilyen tevékenységek törvényességét, de egyetlen jogszerűen működő szervezetet sem diszkriminálhatnak és bélyegezhetnek meg. A törvénytervezet szellemisége alapján a Római Katolikus Egyháztól a legtöbb állatvédő szervezeten át a legjelentősebb emberijog-védő szervezetekig bárki külföldi érdekcsoportnak minősíthető, és ellenségnek kiáltható ki. Ez jogi, politikai és civilizációs abszurdum! Egy ilyen törvény megalkotása ellentétes volna a jogállamisággal, és a rendőrállam létrehozása felé mutatna, amire senki nem adott – és az Alaptörvény és az Európa Unió jogi keretei között nem is adhatott – felhatalmazást a jelenlegi kormánytöbbségnek. A civil szektor meggyengítése – az érintett civil szervezetek ellehetetlenüléssel fenyegető megbélyegzése – kizárólag rövidtávú hatalmi érdekeket szolgál, és árt hazánk politikai és gazdasági fejlődésének.

Felszólítjuk ezért az Országgyűlést, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt észrevételeit is figyelembe véve utasítsa el a T-14967 számú törvényjavaslatot, és tartsa tiszteletben a politikai hatalom demokratikus ellenőrzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó civil szervezetek integritását! Felszólítjuk továbbá a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a közpénzből folytatott gyűlöletkeltéssel, az önkényuralmi rendszerek hangvételét idéző politikai kampányokkal és ellenfeleinek megbélyegzésével!

A teljes szöveg és az aláírók listája itt található.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.