Homály fedi el az utat – Pislákoló közvilágítás a vidéki Magyarországon

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2016/11. (03. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Számos helyen balul sült el a közvilágítás-fejlesztési program, több városban a korábban a miniszterelnök vejének érdekeltségébe is tartozó cég munkájára is panaszkodnak. Felbukkant Tiborcz István korábbi üzlettársa, akinek a cége több tízmilliós karbantartási megbízásokat kap az önkormányzatoktól.

Lassan alig akad olyan lámpaoszlop Magyarországon, amelyen az utóbbi években ne járt volna a tavaly április végéig Tiborcz István miniszterelnöki vő érdekeltségébe is tartozó Elios Innovatív Zrt. valamelyik munkatársa. (Lásd: Fényből nyert milliárdok, Magyar Narancs, 2015. január 22.) A LED-es közvilágítás-fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken taroló cégtől megtakarítást és fényt várt számos önkormányzat – ám sorra jönnek a panaszok, hogy a technikai újítás után több helyütt is rosszabb a helyzet. Néhány városban már úgy vélik, hogy a közbiztonság is romlott a beruházás utáni sötétség miatt. A zalaegerszegi vagy éppen a kecskeméti furcsaságokról az elmúlt hónapokban jelentek meg sajtóhírek, a legnagyobb visszhangot viszont az a dunaújvárosi eset váltotta ki, ahol nem az Elios volt a kivitelező. Kiderítettük, hogy más helyeken is elégedetlenek a közvilágítás-fejlesztéssel, és olyan települést is találtunk, ahol kezdetben az Elios a LED-lámpák helyett hagyományos izzókat szerelt fel, amiket csak azután cseréltek le, hogy az akkori polgármester erre felszólította őket.

Az Elioshoz és társaihoz vándorolt milliárdok előzménye az energiatakarékossági fejlesztéseket célzó pályázati program elindulása volt. Ennek jóvoltából egy rakás önkormányzat kapta meg a lehetőséget az elmúlt években arra, hogy jórészt uniós forrásból fejlessze a település közvilágítását, és LED-es fényforrásúakra cserélje az elavult világítótesteket. Számos helyen döntöttek úgy, hogy Tiborcz Istvánék cége lesz az ideális kivitelező, így az Elios Innovatív Zrt. – egyedül vagy konzorciumi partnereivel – az ország sok pontján jutott lehetőséghez. Olyan nagyvárosokkal is szerződtek, mint Kecskemét, Szolnok, Pécs, Miskolc, Szekszárd, Cegléd, Vác és Zalaegerszeg; e helyeken sok százmillió forint, sőt olykor az egymilliárdot is meghaladó értékben kaptak megbízásokat. A cég lehajolt az aprópénzért is, több, százmillió alatti beruházásra is sikeresen pályáztak.

A sorozatos önkormányzati megrendelések miatt – elsősorban ellenzéki körökben – felmerült, hogy az Elios Innovatív Energetikai Zrt. indokolatlan előnyt élvez más piaci szereplőkkel szemben. Az akkor még a miniszterelnök vejéhez is köthető cég nem egy helyen egyedüli ajánlattevőként lett a befutó úgy, hogy a közbeszerzés feltételei nekik kedvezhettek. Tavaly a jászberényi kiírás még – az addig a beruházásokhoz asszisztáló – a Miniszterelnökségnek is szemet szúrt: a direkt36 számolt be arról, hogy Lázár Jánosék először visszadobták a város önkormányzatának gyanúsan az Eliosra kiírt közbeszerzési tervezetét. A dokumentum gyakorlatilag kiiktatta volna a versenyt, és ez feltűnt a Miniszterelnökségnek is, ahová az ilyen értékű pályázati kiírások szövegét el kell küldeni véleményezésre. Mindez azért érdekes, mert a jászberényi tervezet kísértetiesen hasonlít olyan közbeszerzésekhez, amelyek viszont korábban simán átmentek a Miniszterelnökség rostáján.

Minden bizonnyal az is kedvezett a cégnek, amikor Tiborcz István korábbi üzlettársa, Hamar Endre cége több önkormányzattól is megbízást kapott arra, hogy készítse elő azt a közbeszerzést, amelynek a forrásaiból végül az Elios korszerűsíthette a közvilágítási rendszert. Az összefonódás miatt az LMP feljelentést is tett, ebben az ügyben tart a nyomozás. Ehhez a nyomozáshoz csapták a Párbeszéd Magyarország feljelentését is; de az Elios Zrt. által elnyert közvilágítási pályázatok ügyében az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálódik. (Erről lásd: Szaglásszanak máshol, Magyar Narancs, 2015. október 15.)

Jönnek a panaszok

Orbán Viktor veje időközben megvált a társaságban lévő tulajdonrészétől, így Tiborcz Istvánnak már nem kell szembenézni a kivitelezés utáni panaszokkal. Ezek közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügy az egymilliárd forintos zalaegerszegi fejlesztés, ahol buszmegállók, járdák, lakótömbök maradtak lényegében kivilágítatlanul azután, hogy nagyjából hatezer régi lámpatestet lecseréltek. A helyiek szerint vannak olyan településrészek, ahová sötétedés után sokan ki sem mernek menni az utcára.

Pedig a zalaegerszegi fejlesztést mintaprojektnek szánta a város – ezt az előző, 2014-ben leköszönt fideszes polgármester, Gyutai Csaba többször elmondta a képviselőknek. Hogy ez mégsem sikerült, azt egy birtokunkba jutott jegyzőkönyv is bizonyítja: a település jelenlegi vezetője, Balaicz Zoltán (Fidesz) beismerte, hogy – látva a végeredményt és a számos lakossági panaszt – „Zalaegerszegen is hasznos lett volna a projekt 2013-as indítása előtt egy próbát csinálni, kiválasztani egy utcát, és megnézni, hogy mi várható a fejlesztéstől”. Szintén az említett dokumentumban szerepel, hogy a városvezető szerint „a beruházás jogi oldalról nem kifogásolható, azzal minden rendben van. A végeredmény, az esti közterületi komfortérzet azonban mégis kétségeket ébreszt a lakosokban, és emellett nem lehet szó nélkül elmenni”.

Zalaegerszegi utca a közvilágítás korszerűsítése után

Zalaegerszegi utca a közvilágítás korszerűsítése után

Fotó: Katona Tibor / Zalai Hírlap Online

Tavaly Balaicz polgármester írásban kereste meg a Megyei Jogú Városok Szövetségét, hogy segítsenek a zalaegerszegi hiányosságok kiküszöbölésében, majd levelet írt az Eliosnak is, amelyben jelezte: a gyalogos-átkelőhelyeknél „néhány helyszínen a megvilágítás minősége jelentősen eltér, illetve esetenként a mértéke elmarad a korszerűsítés előtti állapottól”, és kérte a céget, hogy intézkedjenek az ügy­ben. Sájer Gábor, az Elios vezérigazgatója válaszában elismerte, hogy az említett helyszíneken akadhatnak hiányosságok, de szerinte az nem a cég hibája; ahhoz, hogy megfelelő legyen a megvilágítás mértéke, egyéb fejlesztések, például oszlopáthelyezések is szükségesek lennének. Ennek ellenére Sájer jelezte, hogy partnerek a helyzet kezelésében. Úgy tudjuk, a panaszok alapján – főként a zebráknál – már próbáltak korrigálni, újabb lámpatesteket is felszereltek, de sok helyen még mindig nagy a homály. Az 50 millió forintra kalkulált éves megtakarításért „cserébe” egy darabig nem lesz tökéletes megoldás, így maradnak az olykor teljesen kivilágítatlan buszmegállók, a koromsötét járdák és bicikliutak, illetve a helyenként veszélyes gyalogátkelők. Az ügyet a DK megyei szervezete és az LMP-s önkormányzati képviselő tartja napirenden, miközben a városvezetés rendre azzal védekezik, hogy a beruházás még az előző polgármester és testület idején indult. Ez az érvelés persze sántít; Balaicz Zoltán az előző ciklusban képviselőként ült a közgyűlésben, és igennel szavazott.

Kecskeméten is volt balhé: itt már a közbeszerzési eljárás is kiverte a biztosítékot, majd az, hogy a közel egymilliárd forintos beruházás részleteit rögzítő nyertes pályázat 565 oldalából 467-et titkosítottak. A megyeszékhely képviselő-testülete idén februárban arról vitázott, hogy a gyanús közbeszerzés után a kivitelezéssel sincs mindenki megelégedve. Az LMP-s Falus Norbert és a szocialista Király József közös indítványban jelezték, hogy sorra érkeznek hozzájuk a lakossági panaszok. Az elégedetlenkedőknek a zalaegerszegihez hasonló gondjaik vannak: rosszak a látási viszonyok, bizonyos helyek balesetveszélyesek a gyenge megvilágítás miatt, és vannak alig kivilágított területek is. Kérték, bízzanak meg egy független szakértőt a gondok kivizsgálására – erre elvi ígéretet kaptak a polgármestertől.

Följelentgető

A DK a kecskeméti ülés után két nappal közleményben jelentette be, hogy feljelenti az
Eliost az OLAF-nál, mert szerintük „a miniszterelnök veje közveszélyes állapotokat teremtett több magyar városban”. Az Elios erre közölte: ők meg azért jelentik fel a Demokratikus Koalíciót, mert a párt valótlan dolgokat állított azokról a munkákról, amelyeket ők a szerződésekben foglaltak szerint és jól végeztek el. A DK közleményében megemlíti Pécs városát is, ahol szerintük sok az elégedetlenkedő, és ahol szintén a volt Tiborcz-érdekeltség végezte a korszerűsítést (amit az eladósodott város hitelből fedezett). Pécsi forrásaink azt mondják, valóban vannak gondok, de elsősorban ott, ahol kevesebb az oszlop; a korábbi lámpák fénye jól beszórta a területet, az újabbak sokkal koncentráltabban világítanak, így a köztes részeken sötét van; de ott sem megfelelő a fényszórás, ahol az oszlopok nem elég magasak. Pécsen inkább azért panaszkodnak, mert az egész hálózat korszerűtlen, vannak olyan területek, ahol egy erősebb szél után akár két napra is megszűnik a közvilágítás – mondta lapunknak Keresztes László Lóránt LMP-s önkormányzati képviselő.

A 318 millió forint értékű közvilágítás-fejlesztés után a sötétség miatt elégedetlenkednek Keszthelyen is. „Van olyan idős néni, aki a képviselői fogadóórámon jelezte, hogy nem mer sötétedés után kimenni, mert fél, hiszen nincs rendes közvilágítás” – hangsúlyozta Kovács Viktória DK-s önkormányzati képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy – nem az Elios hibájából, de – egyes részek a városban többször borultak teljes sötétségbe azért, mert nem működött megfelelően a hálózat.

Mezőhegyesen a beruházás átadása után – néhány apróbb garanciális javítást leszámítva – nem volt komoly gond a LED-es lámpatestek teljesítményével, igaz, a munkálatok során az Elios Zrt. megdöbbentő húzással borzolta a képviselők idegeit. A város korábbi polgármestere úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a 2014-es, mintegy 135 millió forintos kivitelezés során észrevették, egyes helyeken nem LED-technológiát szereltek fel. „Amint ezt megtudtuk, azonnal összehívtam mindazokat, akik a beruházásban érintettek. Egy hét múlva megbeszéltük ezt a problémát, és végül mindenütt LED-esre cserélték a fényforrásokat. Volt, aki nemtetszésének adott hangot, amiért ilyen »felhajtást« csinálok, holott a városnak egy fillérjébe se kerül a közvilágítás-fejlesztés. Ezt rövidre zártam annyival, hogy ők az önkormányzat meglévő, jelenleg jól működő vagyonát cserélik korszerűbbre, és annak – ahogyan az a tervekben is szerepel – valóban korszerűbbnek kell lenni” – mesélte Kovácsné dr. Faltin Erzsébet.

Megkérdeztük az Elios Innovtív Zrt.-t is arról, hogy mi a véleményük a velük szemben megfogalmazott kritikákról, és az egyes városokban felmerült vélt vagy valós hiányosságokról. Válaszukban részletesen kifejtették, hogy a közvilágítás korszerűsítését magas szakmai színvonalon, a vonatkozó hazai és nemzetközi szabványoknak megfelelően végezték, amely munkákért garanciát vállaltak. Megjegyezték, hogy az általuk kivitelezett beruházások jogi, pénzügyi és műszaki felülvizsgálati eljárásokon estek át, és ezek semmilyen szabálytalanságot nem állapítottak meg. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy hivatalos fényméréseket is végeztek az átadások során, és a közvilágítás szintje „mind az úttesteken, mind a járdákon a szabványnak és előírásoknak megfelelő, a helyszínek több mint harmadában a szabvány szintjét jelentősen meghaladó”. Éppen ezért visszautasítanak mindenféle támadást és hangulatkeltést, majd jelezték: „A cégünket negatív színben feltüntetni igyekvő, műszaki tényeket, mérési eredményeket figyelmen kívül hagyó, valótlan állításokért cégünk jogi eljárásokat indít.”

Jogszabály nélkül

Magyarországon az uniós jogharmonizáció óta nincs olyan rendelkezés, amely szabályozná a közvilágítás tervezésére, létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó részleteket; van ugyan egy közvilágítási szabvány, de ennek betartása csupán ajánlott, és nem kötelező. Ha tehát egy önkormányzat – amelynek kötelező feladata a közvilágítás biztosítása – aláírja a kivitelezés utáni átadás-átvételi dokumentumokat, a vállalkozás azt mondhatja, a megrendelő elfogadta a munkáját. A Világítástechnikai Társaság (VT) régóta próbálja elérni, hogy újra jogszabályban rögzítsék azokat a feltételeket, amelyek pontosan megszabhatják a közvilágításra vonatkozó előírásokat, ám eddig egyik kormánynál sem jutottak sokra. Nagy János elnök szerint amíg ezen nem sikerül változtatni, a terep szabad lesz az ügyeskedők és az elsősorban a saját hasznukat leső cégek számára is.

Mai programok
A lapunk által megkérdezett, a LED-es bizniszben otthonosan mozgó szakemberek szerint bár sok esetben kifogásolható, ahogyan az Elios hozzájutott a közbeszerzések jelentős részéhez, és néhány helyen tényleg jogosak lehetnek a panaszok, elsősorban nem tőlük kell félteni a településeket. Hanem azoktól, akik olyan konstrukciókat próbálnak rásózni az önkormányzatokra, amelyekről a hozzáértő azonnal látja, hogy kamu az egész. Állítólag több olyan cég is házal elsősorban kisebb településeknél, amelyek azt ajánlják, hogy előre megfinanszírozzák a közvilágítás korszerűsítését, cserébe a jelenlegi rendszer fenntartására költött pénzt kérik tíz éven át, vagy annál is tovább. E megállapodásoknak általában az a végeredményük, hogy a befektető sokkal kisebb fényáramú és alacsonyabb fogyasztású világítótesteket szerel fel, és így utcák, olykor teljes településrészek sötétednek el.

A VT elnöke egyébként azt tanácsolja azon településeknek, amelyek még nem vágtak bele a korszerűsítésbe, hogy várjanak: a LED-technológia folyamatosan fejlődik, egyre jobb lesz a fényhasznosítás, és az árak is csökkennek. Nagy János szerint azok, akik mégis most fejlesztenek, a beérkezett ajánlatokat és terveket minden esetben vizsgáltassák meg hozzáértőkkel. Ha ezt az önkormányzatok jelentős része megtette volna LED-es beruházásainak előkészítésekor, korántsem lenne ennyi probléma. Dunaújvárosban például több mint 250 millió forintért „fejlesztették” a közvilágítást, de a végeredmény annyira gyatra lett, hogy esténként az alig megvilágított zebráknál a rendőrök kísérik át a gyalogosokat, mivel az utóbbi hetekben több gázolás is történt, minden bizonnyal a rossz látási viszonyok miatt. A városban áll a bál, tüntetés is volt a botrányos kivitelezés miatt. Az Index.hu kiderítette, hogy a kivitelező cég tulajdonosa az a K. Szabó Imre, aki korábban Gyurcsány Ferenc üzlettársa is volt, a dunaújvárosi tendert azonban a Fidesz segítségével nyerhette el; egyébként nem is LED-es, hanem egy már elavult technoló­giát épített ki. A helyi jobbikos képviselő januárban feljelentést tett az ügyben, a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az ügyben, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

A volt üzlettárs

A LED-es fejlesztések újabb furcsa szála, hogy újra feltűnt Tiborcz István volt üzlettársa, Hamar Endre és annak cége: a vállalkozás a közelmúltban önkormányzatoktól kapott megbízást arra, hogy tartsa karban a felújított közvilágítás aktív elemeit. A Sistrade Kft. – ahogyan azt cikkünk első felében is jeleztük – végezte több olyan közbeszerzés előkészítését, amelyet az Elios Zrt. nyert el akkor, amikor Tiborcznak és Hamarnak még közös cége volt. Emiatt az LMP tett feljelentést, a nyomozás folyamatban van.

A Sistrade mindig egy másik, a közvilágítási munkákhoz valóban értő vállalkozással közösen nyerte el a karbantartási feladatokat; információink szerint Hamar Endréék regisztrálják a hibákat, ők számláznak, valamint ők tartják a kapcsolatot az áramszolgáltatóval, a másik vállalkozás pedig kimegy a terepre és szerel.
A Sistrade és konzorciumi partnerei így Zala­egerszegen, Keszthelyen, Gyulán, Makón és Kecskeméten szerződtek általában 4-5 éves időtartamra, változó, 23 és 70 millió forint közötti összegekre; az öt városban összesen 212,5 millió forint értékben kaptak munkát. Hogy mi alapján számolták ki a megbízási díjat, olykor nehéz követni, hiszen Keszthelyen és Makón nagyjából ugyanannyi lámpatest karbantartására kötöttek megállapodást úgy, hogy 4 évre Makó 35,4 millió, míg Keszthely 5 évre 23,6 millió forintot fizet a szolgáltatásért. Érdekes, hogy Keszthelyen az önkormányzati tulajdonban lévő Városüzemeltető Nonprofit Kft. a Sistrade konzorciumi partnere. Itt felvetődhet, hogy a városi cég miért nem önmaga látja el a feladatot, illetve hogy az eljárás mennyire lehetett objektív, ha az egyik ajánlattevő a közbeszerzést kiíró tulajdonában van. Az is furcsa, hogy miként kerülhet tízmillió forinttal többe a jóval kisebb Gyula közvilágításának karbantartása, mint Zalaegerszegé: előbbi várossal 70, utóbbival 60 millió forintra szerződött a Sistrade és konzorciumi partnere.

Az Eliosnak amúgy vannak még tervei, az is előfordulhat, hogy kormányzati közvetítéssel juthatnak külföldi munkákhoz. Tavaly májusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente a köztévé egyik műsorában arról beszélt, hogy néhány magyar céget arra biztatnak, induljanak nemzetközi tendereken, és vegyenek részt például a São Paulóba tervezett LED-es közvilágítási fejlesztésekben. Tavaly december közepén bejegyezték az Elios International Kft.-t, amely ugyanazon a címen található, mint a zrt., és ugyanaz a főtevékenysége is. Részleteket még nem közöltek arról, hogy mennyire lett nemzetközi az új vállalkozás, de úgy tudjuk, e céget a zrt.-ből egy kisebb nézeteltérés után kivált Erdei Bálint viheti, és elsősorban szlovák, ukrán és szerb megrendelésekre hajt majd.

Lehetne ezt jól is csinálni

Budapest üde színfoltja a LED-esítésnek. A beruházásokat a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. közös cége, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) készíti elő és felügyeli. A közvilágítás korszerűsítésére elkészítették a Budapest Világítási Mestertervet, amit külsős szakértők is véleményezhettek, és a Fővárosi Közgyűlés fogadott el. Minden egyes beruházásnál az ebben lefektetett kiválasztási és ellenőrzési alapelvekhez kell tartaniuk magukat akkor, amikor egy-egy fejlesztést előkészítenek és felügyelnek. Nem tudunk arról, hogy más önkormányzatoknál lenne ilyen. Szakemberek szerint az Árpád híd, a Széll Kálmán tér vagy a Csörsz utcai LED-es beruházások kimondottan jók lettek. De a BDK-nak sem sikerülhet minden: a III. kerületi Pók utcai lakótelep közvilágítási fejlesztésében az Elios Innovatív Zrt. is közreműködött, és a lakosok kezdetben nagyon nem voltak megelégedve az eredménnyel; igaz, azóta már orvosolták a gondokat.

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2016/11. (03. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Népszavazás előtt
Mi lesz a bulinegyeddel?
Hódmezővásárhely
Interjú Márki-Zay Péter polgármesterjelölttel
Színházi melléklet
Andrei Şerban, Fekete Ádám, drámapedagógia
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra