Horvát vízlépcsőtervek: Drávai elképzelések

szerző
Szilágyi László
publikálva
2001/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

C variánshoz hasonlít). Azóta már a Zöldakció nevű zágrábi környezetvédő szervezet is úgy látja, hogy a horvát kormány egyelőre leállítja a beruházás előkészületeit. A határ menti horvát megyei önkormányzatok is ellenzik a tervet, mindenki azt támogatja (a beruházót kivéve), hogy erőmű helyett inkább közös magyar-horvát nemzeti park létesüljön a folyó mentén. A magyar természetvédelem tízéves erőfeszítése válhatna valóra, ha tényleg így lenne.

C variánshoz hasonlít). Azóta már a Zöldakció nevű zágrábi környezetvédő szervezet is úgy látja, hogy a horvát kormány egyelőre leállítja a beruházás előkészületeit. A határ menti horvát megyei önkormányzatok is ellenzik a tervet, mindenki azt támogatja (a beruházót kivéve), hogy erőmű helyett inkább közös magyar-horvát nemzeti park létesüljön a folyó mentén. A magyar természetvédelem tízéves erőfeszítése válhatna valóra, ha tényleg így lenne.1999-ben egy kormányülés után Borókai Gábor szóvivő elmondta: "semmi döbbenet nincs a következő napirendi pontban, egyszerűen arról van szó, hogy a Dráva hasznosításával kapcsolatban 1988-ban született egy magyar-jugoszláv egyezmény, amely azt írta elő, hogy a folyó közös szakaszain vízlépcsőket fognak építeni. Az államutód Horvátország az egyezményt hatályban lévőnek tekinti, Magyarország nem. A magyar kormány nem kíván ebben sem részt venni, és nem is támogatja ennek a megépítését."

Az 1988-as vízügyi egyezmény

felelőtlenül bánt a természeti értékekkel, pláne, ha belegondolunk, hogy a vízi erőmű hozadéka számunkra mindössze egy Nagyatád méretű városka lakossági áramellátása. A magyar kormány már 1999-ben jelezte: Magyarország részese akar lenni a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak.

Bozo Kovacevic horvát környezetvédelmi miniszter februárban levélben értesítette a Környezetvédelmi Minisztériumot arról, hogy Varasd, Csáktornya és Dubrava után Novo Vrije térségében alakítanák ki a Dráván a negyedik horvát vízlépcsőt. Az értesítést az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ- (espooi) egyezmény alapján küldték meg. Tájékoztatásul mellékelték a létesítmény előzetes környezeti hatástanulmányának összefoglalóját, ami a magyar fél szerint nem elégíti ki az espooi kívánalmakat.

A hatástanulmány szerint

a többféle üzemmódra tervezett erőmű teljesítménye 138 MW lenne, s a horvátok általában a napi csúcsrajáratást alkalmaznák, nagy víz esetén folyamatosan üzemeltetve a művet. A horvát területre eső, Botovo és Kingovo közötti szakaszon építenék meg a műtárgyakat (tározók, töltések, szivárgócsatornák, duzzasztómű, erőtelep). Az erőművön átfolyó víz egy 3,5 kilométer hosszú elvezető csatornába folyna, amely visszatorkollna a Drávába. Az eredeti, körülbelül öt kilométer hosszú folyószakaszba minimálisan másodpercenként 40 köbméter vizet vezetnének: ezt nevezik ők ökológiailag szükséges mennyiségnek.

A délszláv háború következtében Horvátország energiaforrásai megfogyatkoztak, ugyanakkor a horvátok véleménye is megoszlik arról, hogy ezen a vízi erőmű segít-e, illetve megéri-e a beruházás, ha következménye ökológiai károkozás lesz. Az építés mindenekelőtt a külföldi energiaipari lobbi és a horvát beruházók érdeke. A magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke, Illés Zoltán (Fidesz) szerint Magyarország felajánlott 138 megawatt villamos energiát déli szomszédunknak. "Meggyőződésem: egy közösen megépített és közösen üzemeltetett gázturbinás erőmű mindkét ország számára megoldást jelentene."

A Dráva jövőjéről a közelmúltban Pécsett tárgyalt Turi-Kovács Béla magyar és Bozo Kovacevic horvát környezetvédelmi miniszter. Kiderült: a horvát parlament egyelőre csak egy drávai vízlépcsőről szóló tanulmányterv elkészítésére adott felhatalmazást, építésre nem.

A magyar természetvédelmi diplomácia

egy közös határokon átnyúló nemzeti park kialakítását javasolta. Ez természetvédelmi és turisztikai szempontból kifizetődőbb lenne Zágrábnak, mint az erőmű, főleg, ha a természetvédelemre uniós támogatások is érkeznének. A megállapodás szerint májustól szakértői tárgyalások kezdődnek a természetvédelmi területek kezelési terveinek egyeztetéséről, a Dráva-vidék veszélyeztetett fajainak közös védelméről, az ártéri erdők rekonstrukciójáról, az ökoturizmus közös fejlesztéséről. Márpedig ezek nehezen hangolhatók össze egy vízi erőmű létesítésével.

Turi-Kovács Béla szerint Tardy János helyettes államtitkár csapata kiválóan képviselte az ország és ezen belül a tárca érdekeit. "De szeretném hozzátenni, hogy ahol természet- és környezetvédők jönnek össze, ott rendszerint van affinitás. Az igazi nagy kérdés az, amikor majd a politika találkozik ebben az ügyben."

Pénteken nemzetközi sajtótájékoztatót tart a tárca, amelyen a Dráva is téma lesz.

Szilágyi László

Mi tűnhet el?

A nagy Brehm egyik írásában arról tudósít, hogy amikor Rudolf trónörökössel a Dráva-síkon vadászgatott, 19 rétisasfészket számolt meg, ami - mai szemmel - önmagában is szép, de még fontosabb, hogy ez elképesztő halbőséget feltételez. Ennek mára csak a töredéke maradt meg, de még így is Európa egyik legszebb és legfontosabb vízi élőhelye található itt. Az egyik utolsó európai folyó, amelyet az emberi tevékenység még nem alakított át, és amelynek vízminősége is kiemelkedően jó. A folyó menti holtágak, morotvák felbecsülhetetlen értéket képviselnek.

A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban létesült mintegy 50 ezer hektáron, melyből 4 ezer hektár fokozottan védett, fontos ramsari területek is vannak itt. Nagyobb tájegységei: Gemenc, a Sárköz, az Ormánság, a Dráva-mente és Belső-Somogy. A nemzeti park egyes területein a különböző flóraelemek keveredése miatt különleges növénytársulások vannak. A folyamszabályozási tevékenység következtében a meder mélyebbre vágódott, és az ártéri keményfa-ligetek és puhafás galériaerdők aránya töredékére csökkent.

A nemzeti park állatvilága is különösen gazdag. A madárvilág Brehm óta sokkal szegényebb lett, de ma is komoly értéket képvisel. Az öreg erdők optimális élőhelyi feltételeket kínálnak a nagyvadaknak is: a nyusztnak, a vadmacskának, a vaddisznónak és a szarvasoknak, melyek közül a gemenci és karapancsai gímszarvas-populációk a trófeaminőség alapján világhírűek, nem csoda, hogy a politikusok mindig szívesen vadászgattak arrafelé.

Szakemberek szerint végzetesen felborulhat a Dráva-ártér természeti egyensúlya. A tározó miatt a teljes drávai szakasz állóvíz-szerű posvánnyá válna, ami tönkretenné az értékes ártéri erdőket, közvetve pedig a páratlan növény- és állatvilág egészét. Megváltozhat a folyó vízjárása, vizének minősége, oxigénháztartása, így megváltozna a folyó élővilága is, a planktonikus szervezetektől a halakig, s ez hatással lenne a madarakra is. A vízjárás változásához a növénytársulások nem tudnak alkalmazkodni, a folyó menti nádasok, ligeterdők, magassásos állományok átalakulnak. Feltehetően megritkulnának egyes állatfajok, a fekete gólya, a rétisas, a gémfélék stb. Az ivóvízellátásra is kedvezőtlen hatással lenne, sőt a vízi turizmus is visszaesne.

Horvát közhangulat

Koprivnicán nyolc horvát környezetvédő szervezet aktivistái tárgyaltak a Drávára tervezett újabb horvát vízi erőmű problémáiról. A csáktornyai Nobilis, valamint a Donja Dubrava-i Senjar környezetvédő csoport mellett zágrábi, varasdi (Varazdin), verőcei (Virovitica), eszéki (Osijek), koprivnicai és djurdjevaci zöldek vettek részt a tanácskozáson, de sem a zágrábi szaktárca, sem a vízügyi hivatal nem ment el.

A horvát zöldek - a magyar zöldekhez csatlakozva - határozottan ellenzik a negyedik horvát vízlépcső kialakítását a Dráván. Az MTI szerint felhívják a figyelmet arra, hogy csak a vízlépcső építése miatt eltűnő erdők 1,56 milliárd márkát érnek. A környezetvédők szerint nem lenne szabad feláldozni a Dráva legszebb, 40 kilométeres szakaszát 100 megawatt áramért. Ehelyett takarékos új technológiákkal, az energiafogyasztás mérséklésével kellene villanyáramot spórolni, nemcsak vízi erőművek építésének terveivel foglalkozni.

A zágrábi Vecernji List szerint az a horvátországi megye sem támogatja a tervet, amelynek területén megépítenék az erőművet. Zlatko Filipovic, Koprivnica-Krizevac megye területfejlesztési intézetének igazgatója szerint a mű nemcsak a térség föld alatti vízkészletének a rendszerét fenyegetné, hanem a Dráva menti erdők fennmaradását is. Az ugyanott nyilatkozó Zdenko Mahmutovic mérnök, aki tíz éve irányítja a Novo Virje térségében tervezett újabb horvát erőmű előkészítését, azt állítja: a drávai vízügyi vegyes bizottság ülésein a magyarok nem voltak hajlandók konkrétan tárgyalni az építésről. A zágrábi napilap szerint a horvát villamosművek illetékese elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar tiltakozás mindent megkérdőjelezhet.

szerző
Szilágyi László
publikálva
2001/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Képzelt forradalom
Zavargásokkal riogat a kormány
Vaklicittel spórolnak
Kieső onkológiai gyógyszerek
Exkluzív
Együtt ebédeltünk John le Carréval
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra