„Még a messziről, a Budapestről hozott kertész és az erdélyi ács is úgy tudta, hogy nem Kulik Jenőnek épül a kastély, ahol nemcsak a vadászatok után érezhetik jól magukat a nagyurak, de nagyon komoly, lótenyésztéssel kapcsolatos laborok is lesznek, vagy már vannak” – beszélt nekünk egy Csongrád megyei kis faluban egy középkorú férfi, aki a batidai kastély építésén segédmunkásként dolgozott 2016 nyarán. Ez az a kastély, amely nem lehet teljesen ismeretlen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter számára.
A munkással január végén beszéltünk, a témában született első cikkünk (lásd: Az otthon melege, Magyar Narancs, 2017. december 21.) megjelenése után, de még azelőtt, hogy a magyarnarancs.hu-n egy drónvideón is bemutattuk volna, milyen impozáns a Hódmezővásárhely melletti tanyavilágba épített vadászház és környezete. A munkás olyan cégneveket említett, amelyek szerinte részt vettek az építkezés valamely fázisában, és olyan embereket nevezett meg, akik közreműködhettek a munkálatokban. Ekkor még hitelt érdemlően nem tudtuk bizonyítani a hallott információkat, de a légi felvételeket bemutató cikkünk után többen is jelentkeztek szerkesztőségünknél, illetve helyi forrásainktól is újabb információkat kaptunk, így aztán sikerült néhány újabb érdekes részletet megtudni a szerényen csak Nagyréti Vendégháznak elnevezett épületkomplexumról.
Egy titokzatos luxuskastély Lázár Jánosék batidai földjei között
Szerényen csak Nagyréti Vendégháznak hívják azt az impozáns vadászkastélyt, amelyet a közelmúltban építettek a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilág szélén. A hatalmas luxusingatlanról a környéken sokan úgy hiszik, ahhoz köze lehet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Hivatalos dokumentumokkal bizonyítani nem lehet, hogy a vadászkastély közvetlenül Lázár Jánoshoz köthető, de néhány árulkodó jel arra utal, annyira mégsem lehet számára ismeretlen a környék.
Bevásároltak
A kastéllyal a Délmagyarország cikke után 2016-ban először az Átlátszó foglalkozott, a portál arról írt, hogy építik az ingatlant, amelynek a tulajdonosa az a Kulik Jenő ügyvéd, aki közel állhat Lázár Jánoshoz. Korábban együtt is dolgoztak a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban, majd a Lázár vezette Miniszterelnökség is leszerződött az ügyvéddel. A közben elkészült impozáns kastélyról a Narancs kiderítette, hogy az épületeknek helyt adó, valamivel több mint 3 ezer négyzetméteres telekre csak Lázár János édesanyjának a földjén keresztül lehet eljutni. Ezt a földterületet Lázár Jánosné egy nappal azután vásárolta, hogy Kulik birtokába került az az ingatlan, amelyre később felhúzták a kastélyt. (A vételkor egy rozoga vadászház állt ott, amelyet Kulik lebontatott.) Feltártuk, hogy a környéken több földrészlet is a Lázár családé, összesen több mint 40 hektár. Ezek közül a miniszter nevén van egy 16,45 hektáros földdarab, a többi vagy az édesanyja, vagy a gyerekei tulajdonában áll. A kastélykomplexumot teljesen körbezárják a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a családtagjai birtokában lévő szomszédos területek. A Lázár-földeket szinte teljesen bekerítették, így csakis az azokhoz tartozó kapun lehet behajtani a kastélyig – már ha ezt az ott tartózkodó biztonsági őr is megengedi.
Nemrég az épületek belsejét is megismerhettük, hiszen kiszivárgott több tucat fotó; ezeken látható, hogy hatalmas kandallót és kemencét is terveztek a főépületbe, amelyben egyebek mellett van egy óriási csillár, szauna, borospince, márványlapokból kirakott folyosó és sok minden más. Hogy erre miből tellett Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédnek, az kezdettől rejtély annak ellenére is, hogy közben az RTL Klub kiderítette: a jogi szakemberrel 2017-ig 42 millió forint értékben kötött szerződést a Miniszterelnökség. A birtokunkba került építési dokumentumok szerint Kulik Jenő 147 millió forintot jelölt meg „számított értékként”, amikor elkezdték vezetni az építési naplót – de több, általunk megkérdezett építőipari szakértő szerint ennek biztosan a többszörösét kellett az építkezésre fordítani. Az ügyvédet ismerő hódmezővásárhelyi forrásaink állítják: hacsak nem nyert a lottón, vagy valaki nem adott neki egy rakás pénzt, Kulik Jenőnek szerintük még 147 milliója sem nagyon lehetett, nemhogy ennek a többszöröse. Azt sem értik, miért építtet luxusvadászházat az, aki nem is szeret vadászni. Az ügyvéd banki hitelt minden bizonnyal nem vett fel, mert a földhivatali adatok szerint nincs megterhelve az ingatlan.
| ||
Megtaláltuk Kulik Jenő otthonát, amely egy teljesen átlagos ház egy kis hódmezővásárhelyi utcában. Az ügyvédet hiába kerestük ott többször is, egyszer sem nyitott ajtót senki, de az ügyvédet telefonon sem értük el az utóbbi hetekben. A pici utca egyébként biztonságos, hiszen a sarkon több térfigyelő kamerát is kiszúrtunk, illetve feltűnt az is, hogy Kulik háza csupán néhány sarokra, légvonalban pár száz méterre található Lázár János miniszter otthonától.
Kuliktól – aki közben a batidai vadászkastélyt vagyonként apportálta egy nemrég alapított zrt.-be, amelyben lett két tulajdonostársa – azt is szerettük volna megkérdezni, kapott-e engedélyt Lázár János édesanyjától arra, hogy Lázárné földjét a kastély hivatalos tulajdonosai úgy kezeljék, mintha az is az épületekhez tartozna. Utóbbira abból lehet következtetni, hogy Lázár Jánosné földjével együtt kerítették be az épületeket, és azon is ugyanúgy parkosítanak. Az is szembetűnő, hogy a kerítésen kívül eső néhány parkolóhely is Lázárné földjére épült, holott azok láthatóan a kastély látogatói számára készültek.
Nem örült
A közelmúltban Lázár Jánosnét is megkerestük, hogy választ kapjunk néhány kérdésre, például arra, miért ilyen nagyvonalú Kulik Jenővel, és miért vesz olyan földet, amelyet a jelek szerint nem ő használ. Hódmezővásárhelyi személyes beszélgetésünk nem tartott sokáig, mert miután elmondtuk, honnan és miért jöttünk, ránk csukta a kapuajtót. Ezt követően Lázár János a sajtósán keresztül megkereste lapunkat, hogy szívesen válaszol azokra a kérdésekre is, amelyeket az édesanyjának tettünk volna fel.
Lázár János az Átlátszónak 2016-ban még azt írta, hogy ő folytat a kastély szomszédságában erdőgazdálkodást „mintegy 45 hektáron”. Hogy a 45 hektárt miként számolta ki, nem tudjuk, mert a környező földek között a földhivatali dokumentumok alapján mi „csak” valamivel több mint 40 hektárnyi birtokot azonosítottunk a Lázár család valamely tagjának a nevén.
| ||
Lázár János azt is elmondta 2016-ban, hogy a beruházásról „a szomszéd jogán” van csak tudomása: „…az építtető képviselője tavaly arról tájékoztatott, hogy a szomszédos területen egy üzleti célú létesítményt építenek, amely panzió, vendégház és lovastanya lesz. A tájékoztatást tudomásul vettem, az ellen kifogást nem emeltem.” Az ő nevén lévő tulajdon azonban nem közvetlenül szomszédos a kastély területével, hiszen – ahogy már említettük – azt Lázár Jánosné kisebb birtoka veszi körül teljes egészében.
Újabb földhivatali kutakodásunk során kiderült, hogy Lázár Jánosék – vagy már nem is tudni, hogy kik – egy olyan utat is körbekerítettek, amely a hódmezővásárhelyi önkormányzat tulajdonában van. A tulajdoni lapon semmilyen megjegyzés nincs, így nehezen érthető, miért zárhatják el másoktól a több száz méteres utat, amely a lenti kaputól egészen a kastélyépület környezetéig, pontosabban Lázárné földjéig húzódik. Ráadásul ezt az utat nemrég leaszfaltozták, és nem világos, hogy kinek a pénzén. Érdeklődtünk a vásárhelyi polgármesteri hivatalnál, hogy tudnak-e valamit erről az útszakaszról, vagy arról, hogy adtak-e korábban bármilyen engedélyt a kizárólagos használatra, és hogy van-e bármi nyoma náluk a felújításnak (például a város finanszírozta-e), de lapzártánkig nem tudtak érdemi információval szolgálni.
További újdonság, hogy az orosházi székhelyű Iványi Építőmester Kft. biztosan részt vett a kastély építésében. Erről egy velük munkakapcsolatban álló vállalkozótól származó dokumentumok révén bizonyítékunk is van, és mindezt személyes megkeresésünkkor Iványi István cégtulajdonos is elismerte. Rövid beszélgetésünk során Iványi azt is elmondta, rajtuk kívül több más vállalkozás is dolgozott Batidán, majd amikor azt kérdeztük, hogy a kastélyhoz van-e bármilyen köze Lázár Jánosnak, azt válaszolta, hogy Kulik Jenő volt a megbízó. Az Iványi Építőmester egyébként a környék közbeszerzésein meglehetősen jól szerepel, Orosházán a várostól egy rakás megrendelést kapott már, de a közelmúltban a hódmezővásárhelyi önkormányzat is adott a cégnek egy 78,4 millió forintos megbízást a helyi Németh László Gimnázium homlokzatának korszerűsítésére. Makón, amely szintén Lázár János választókerületéhez tartozik, nettó 100,6 millió forintért építettek egy úgynevezett Zöldházat az önkormányzat megbízásából. Legutóbb az államosított Mezőhegyesi Ménesbirtok felújításánál kaptak nagyobb értékű állami munkákat Iványiék, összesen majdnem 500 millió forint értékben. Mezőhegyes már nem Lázár választókerülete, de a néhány évvel ezelőtti államosítás során és azt követően is a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is sajtótájékoztatón beszélt a ménesbirtok aktuális helyzetéről.
| ||
A hozzánk eljutott tervdokumentáció és egy forrás jóvoltából azt is kiderítettük, hogy kik tervezhették az épületeket. Egy a nevét nyilvánosan nem vállaló szakmabeli megnevezte azt a két építészirodát, amelyeknek köze lehetett a tervezési munkákhoz. Forrásunk az egyik iroda munkatársától hallotta, hogy személyesen Lázár Jánosnak mutatták meg a terveket – ezt az információt nem tudtuk ellenőrizni, a miniszter pedig a személyes beszélgetésünkkor némileg árnyalni próbálta a képet. Egy másik forrásból pedig hozzánk került a batidai tervdokumentáció, amelyen szerepel az informátorunk által említett egyik építésziroda, a budapesti székhelyű Mérmű Stúdió neve. Úgy tudjuk, a Hetedhét Építész Kft. is részt vehetett a tervezésben, amelynek tulajdonosai és a Mérmű között vannak átfedések. Elértünk egy olyan építészt, aki a Mérmű Stúdió honlapján is szerepel a munkatársak között és a Hetedhét tulajdonosai között is megtalálható, de hiába kértünk tőle személyes találkozót, a sok határidős munkájára hivatkozva az elkövetkezendő két-három hétben nem tud időt szakítani ránk. Amikor a batidai kastélyról faggattuk, illetve arról, igaz-e, hogy Lázár Jánosnak is bemutatták a terveket, annyit mondott, hogy ő ilyenre nem emlékszik.
A cikkünk elején említett munkás azt is tanácsolta, nézzük meg, hogy a kastély épületei mellé és közé épített kisebb utak és járdák ugyanolyan fehér anyagból készültek, mint amilyenből azok az utak, amelyek a közelben lévő, Lázár János tulajdonában lévő erdő egy részén kanyarognak. Mindez persze lehet a véletlen műve is, mint ahogy a többi furcsa összefüggés is, hiszen Lázár János állítja, neki semmi köze a kastélyhoz.
