Az Atlatszo.hu még július elején közadatigénylésben kérte ki a Vál-völgyi kisvasutat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját, melyet most megkaptak.
A számokból kiderül, hogy bár voltak hónapok, amikor a jegybevétel meghaladta az üzemeltetési költséget, de 2016-os indulása óta 4,1 millió forint veszteséget termelt a vasút.
Ennek ellenére Lázár János még július közepén is azt nyilatkozta, hogy megtérülő beruházásról van szó. „Én úgy gondolom, ha Magyarországon egy fél év alatt 20 ezer ember használ egy kisvasutat, az megtérülő dolog. Én ebben semmi kivetnivalót nem látok, ez egy politikai hecckampány, ha nem Felcsúton épült volna a kisvasút, akkor senkit nem érdekelne. Csak Orbán Viktor miniszterelnök miatt érdekes.”
Egy július végi Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy a kormány további 8,5 milliárd forintból fejleszti a turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutakat. A pénzből a Bicske–Felcsút Puskás Akadémia szakaszt is megtervezik, az alcsútdobozi arborétum és a Vértesacsa közötti szakaszra pedig megvalósítási tanulmányt készítenek.
Egy átszállással a Holdig: újabb hatástanulmány készül a felcsúti kisvasút bővítéséről
Mészáros Lőrinc a saját lapjának beszélt a bővítésről, a tanulmányt elvileg a MÁV készíti. A vasúttársaság egyelőre hallgat a részletekről. Nemrég vettük észre, hogy a Fejér Megyei Hírlapnak még márciusban azt nyilatkozta Mészáros Lőrinc, hogy a MÁV hatástanulmányt készít a Bicske és Székesfehérvár közötti korábbi vasútvonal jelenlegi állapotáról.
