Nemrég megjelent, Világkép című könyve a különböző kultúrák szépségeiről és válságairól szól, úgyhogy természetesen a menekültválsággal és az erősödő idegenellenességgel kezdjük a beszélgetést. Kepes megérti azokat, akik féltik a biztonságukat, és elítéli az őket lenéző „felvilágosult értelmiséget”. A gyűlöletkampány szerinte generációkra megmérgezheti a társadalmat, de középtávon is lát reményt.
| ||
Azt mondja: „A demagóg üzenetek átmenetileg sokakat elérnek, képesek félelmet kelteni, de a választók beszélgetnek a szomszédokkal, barátokkal is, meghallgatják a számukra mértékadó személyeket, és ha alapvetően mást tapasztalnak, mint amit a propaganda mond, akkor abból is levonják a következtetéseket. A családi traumák és értékrendek, a neveltetés is mély nyomokat hagy. A migránsellenesség pont azért tud működni ilyen erősen és sokáig, mert nem volt róla előzetes tudásunk. De egyszer csak az emberek azt fogják mondani, hogy most már féltünk eleget. A szorongásba is bele lehet fáradni, és akkor újra az lesz a fontosabb kérdés, hogy mi van az iskolákban és a kórházakban, megélünk-e a jövedelmünkből és a nyugdíjunkból, milyen jövője lesz a gyerekünknek.”
A friss Narancsban olvasható interjú további részeiben szó lesz a média válságáról, a kormányzati bulvárról, a TV2 hírhamisításáról és azokról a fiatalokról, akik túllépnek e mai kocsmán.
