Az Andrássy út 3. alatti Saxlehner-palotát 2004-ben adta el a terézvárosi önkormányzat egy nagy valószínűséggel strómannak tekinthető cégnek, amely némi vándorlás után a CD Hungary Rt.-hez (ma zrt.) került. A CD Hungaryben abban az időben vezető tisztségviselőként dolgozott Garancsi István, a Videoton jelenlegi tulajdonosa, Orbán Viktor bizalmasa. (Az e heti Magyar Narancsban olvashatnak arról az ugyancsak panamagyanús ingatlanügyletről, amelynek során két – az Andrássy út 8. és 52. szám alatti – palota mindösszesen öt lakás áráért került előbb egy stróman céghez, majd a CD Hungary Rt.-hez.)
| Az Andrássy út 3. szám alatti ház az 1234 négyzetméter alapterületű Saxlehner-palota. Az eklektikus palota 1886-ban Czigler Győző tervei alapján készült, építtetője Saxlehner András, a sasadi hévízforrások tulajdonosa volt, aki a Hunyadi János néven világhírűvé vált keserűvizet forgalmazta. A palotában a család lakosztálya, az irodák és bérlakások voltak. A lépcsőházat Lotz Károly freskói díszítik, az üvegablakok Róth Miksa munkái. A háromszintes épületben a faragott famennyezet, a stukkók, a selyemtapéták és velencei csillárok impozáns látvány. A házat a Saxlehner család 1938-ban eladta, helyére a Magyar Királyi Postához tartozó Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, majd 1972-ben a Postamúzeum került. Az épület a többi Andrássy úti házhoz hasonlóan a rendszerváltozás kezdetén, az 1990-es évek elején államiból a terézvárosi önkormányzat tulajdona. |
| ||
A Saxlehner-palota értékbecslését 2004-ben ugyanaz a Dollar Land Kft. készítette, amely más Andrássy úti palota értékét is felbecsülte az önkormányzat megbízásából azok értékesítése előtt. A Dollar Land 1,2 milliárd forintra taksálta az épületet, ami azonban nem tartalmazta az épületben található műalkotások, belső burkolatok, berendezések művészettörténeti, iparművészeti és várostörténeti értékét. A képviselő-testület 2004. június 17-i ülésén szavazta meg az eladást, és nem támogatta az ellenzéki oldal azon javaslatát, hogy készüljön új szakértői vélemény, és az ingatlant pályáztatással értékesítsék. Az önkormányzat az A3 Expressz Kft.-nek adta el a palotát 328 millió 200 ezer forintért. Az A3 ajánlatát arra alapozta, hogy az épület felújítása 240 millióba kerül, kiürítésének költsége, a lakók kiköltöztetése 660 millió forint lesz, ami összességében meg is haladja a Dollár Land megállapította 1,2 milliárdos becsértékét.
Vándorpalota
Az A3 Kft. működése arra enged következtetni, hogy strómanként volt jelen az adásvételben: két magyar magánszemély alapította, a cég bejegyzésére az adásvételi szerződés előtt négy nappal, 2004. június 20-án került sor. Az immár a palotát birtokló A3 Expressz két hónap múlva a Fra Diavolo Kft. érdekeltéségébe került, ami aztán ugyanazon évnek a végén két ukrán magánszemélynél kötött ki. A Fra Diavolo 2004. szeptemberben a V.S.Á. Kereskedelmi Kft. érdekeltsége lett, majd 2007-ben az A3-at a CD Hungary Zrt. vásárolta fel. Egyébként már a V.S.Á. is jelezte a CD Hungary képbe kerülését, hiszen a V.S.Á.-nak 2003 novembere és 2006 februárja között a CD Hungary által alapított CDT-2002-es Ingatlanlanberuházó Kft.-ben volt üzletrésze.
| A V.S.Á. Kft. egyik alapítója 1997-ben az a Viniczai Tibor volt, aki a 2007 decemberében a Garancsi István érdekeltségébe került, a Videoton futballklubot működtető Fehérvár FC Kft.-ben 2004–2007-ben felügyelőbizottsági, 2001–2002 között pedig ügyvezető volt. (A Székesfehérvári Városi Bíróság 2011. márciusban adócsalás miatt pénzbírságot szabott ki a Videoton FC korábbi hat ügyvezetőjére – köztük Viniczaira – és három játékosügynökre, mivel 2001–2005 között a klub elmaradt a játékosok utáni járulékok befizetésével.) Viniczai az MDF alapító tagja, 2006-tól Székesfehérvár alpolgármestere, 2010 júniusa és októbere között polgármestere lett. |
Az Andrássy út 3. eladását követően nem sokkal, 2004. szeptember 8-án a Postamúzeumot működtető Hírközlési Múzeumi Alapítvány a Fővárosi Bíróságon az adásvételi szerződés semmiségének kimondása érdekében pert indított – többek között a feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva. Az alapítvány keresete szerint a palotának nem 300 millió, hanem 3 milliárd forintért kellett volna tulajdonost váltani. A perhez az eladás miatt nyomozást indított Fővárosi Főügyészség is csatlakozott, amely azt állapította meg, hogy az önkormányzat az államháztartási törvénybe ütköző módon adta el az épületet, mellőzve a versenyeztetést. A főügyészség kifogásolta azt is, hogy az önkormányzat a vételárba foglalta, s ezzel átvállalta a 240 milliós felújítási és a 660 millió forintos kiürítési költséget is a vevőtől, holott ezek a tulajdonost terhelő kötelezettségek lettek volna. Az értékbecslésben mindössze 150 millió forintos felújítási költséget határoztak meg a szakértők, ezzel szemben az önkormányzat elfogadta, hogy az A3 240 millió forintért számítsa be.
Vissza is meg nem is
A Fővárosi Törvényszék 2012. áprilisi ítéletében kimondta: az önkormányzat szerződése sértette a közérdeket, ezért semmisnek minősítette. A bíróság úgy ítélte meg, kizárólag a vevő érdekeit vették figyelembe, és már az közérdeksérelmet okozott, hogy az önkormányzat egyáltalán belement az A3 ajánlatába. A bíróság szerint az önkormányzat úgy értékesíthette volna az épületet, ha eladását nyilvánossá teszi, meghatározza a lehetséges vevői kört, minimális vételárat és pályázatot ír ki.
A Fővárosi Ítélőtábla 2013. április 30-i ítéletében immár jogerősen mondta ki a szerződés semmisségét a versenyeztetés elmulasztása miatt – ugyanakkor az elsőfokú ítélethez hasonlóan nem találta kivitelezhetőnek az eladás előtti eredeti állapot helyreállítását, a bérlők visszaköltöztetését, az épület önkormányzati tulajdonba való visszavételét. Ezért aztán elutasította az ügyészség keresetét, miszerint a szerződés érvénytelensége miatt állítsák vissza az önkormányzat tulajdonjogát (amit egyébként a perben sem az önkormányzat, sem az A3 nem szorgalmazott). Az ítélőtábla szerint, ha helyt ad e kérelemnek, azzal kirívó értékaránytalanság keletkezett volna az A3 rovására, mi több, az elszámolás miatt elhúzódó pereskedés ugyancsak jelentős közérdeksérelmet eredményezne. A palota mostani tulajdonosa a perben arra hivatkozott, hogy 2,5 milliárdot költött az épület felújítására, többet, mint amennyi jelenleg az épület piaci ára lehet. Erre Terézvárosnak természetesen nincs forrása, márpedig az eredeti állapotot csak úgy lehet visszaállítani, ha teljes körűen elszámolnak a felek.
