Április 25-én hat rektor kinevezésére tett javaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Áder János köztársasági elnöknek, illetve - a főiskolák esetében - Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Kecskeméti Főiskola és a Debreceni Egyetem vezetői posztjára is azt a jelöltet javasolta Balog, aki a szenátusi voksoláson másodikként végzett. A minisztérium áprilisi közleménye nem utalt a Miskolci Egyetem rektori székére; a tárca a három érvényesen pályázó jelölt közül senkit nem terjesztett fel, ehelyett új pályázat kiírását kezdeményezte.
A szenátusi döntéstől való eltérést a hatályos felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hiszen az egyetemek, főiskolák legfőbb döntéshozó szervének csak véleményezési jogkört ad, a rektor személyét érintő végső döntést a fenntartó állam hatáskörébe utalja. A hír azért érhette mégis meglepetésként a közvéleményt, mert a miniszter és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közötti január 21-i részmegállapodás 5. pontja azt fogalmazta meg, hogy a kormány biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét. "Feltételezhetjük, hogy itt a 2005. évi felsőoktatási törvényben leírt eljárásrendre utal a szöveg, így értette a közvélemény is" - tájékoztatta lapunkat Körösparti Péter, a HÖOK elnökhelyettese. Fábián István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyetemi tagozatának elnöke szerint lényeges különbség van a két törvényi szabályozás között, hiszen korábban a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorolt, így a szenátus jelöltjét csak jogi vagy eljárási hiba esetén nem támogatta (ez egyébként sosem fordult elő).
A minisztérium a Népszabadság szerint azzal védekezett, hogy a szóban forgó rektorválasztási folyamatok január 21. előtt elindultak, így azokra a részmegállapodás nem vonatkozik. Az érv komolyságának megítélését olvasóinkra bízzuk, az viszont bizonyos, hogy az MRK a szabad rektorválasztás visszaállítását kérő állásfoglalásában is hivatkozik a kormány vállalt elkötelezettségére, egyben kimondja, hogy a jelenlegi rendszer ellehetetleníti az intézmények irányítását. "Az egyetemi döntéshozatal a rektor és a szenátus kölcsönös bizalmán és együttműködésén alapul, a fontosabb kérdésekben semmiképp sem jó, ha ellentétesen mozognak. A minisztériumi indoklás alapja az lehet, hogy a pályázatok befogadásával a jelölteket általános formai kritériumok alapján alkalmasnak találja a pályázat benyújtására a minisztérium. Azonban a pályázat elutasítása vagy jelentős szavazatkülönbség esetén a vesztes jelöltet a rektori feladat ellátására nem tartja alkalmasnak az intézmény" - részletezte az MRK álláspontját Fábián István.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtóosztálya a Narancsot arról tájékoztatta, hogy jogszerű - de mint láttuk, több szempontból megkérdőjelezhető - döntései során Balog Zoltán a jelöltek vezetői kvalitásait, valamint a pályázatokból kiolvasható gazdasági-pénzügyi jövőképet vette figyelembe. Közelebbről vizsgálva a debreceni, kecskeméti és miskolci helyzetet azonban más lehetséges motivációkra bukkanhatunk.
Debrecenben mást
A Debreceni Egyetem szenátusa február 14-i ülésén rangsorolta a rektori pályázatokat, és kétharmados többséggel Paragh György, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke pályázatát támogatta, míg Szilvássy Zoltán stratégiai rektorhelyettes anyaga a testület harmadának tetszését nyerte el. Az eredmény azután alakult ki, hogy Fábián István jelenlegi rektor az első fordulót követően (ahol Paragh és Szilvássy között végzett) visszavonta pályázatát, "annak érdekében, hogy a szenátus Paragh György centrumelnök rektori pályázatát egyértelműen támogassa".
Balog Zoltán áprilisban ennek ellenére Szilvássyt javasolta rektornak. A döntés különösen fontos lehetett a miniszter számára, hiszen a debreceni jelöltek meghallgatásán Klinghammer István felsőoktatási államtitkár mellett maga is részt vett. Klinghammer a galamus.hu-n olvasható, Bolgár Györgynek adott interjújában egyértelművé tette, hogy mindkét jelöltet alkalmasnak találta, de a fennálló törvényeknek megfelelően kénytelen volt elfogadni Balog szenátusi sorrendet felülíró javaslatát. "Talán az lehetett - de ez csak az én sejtésem -, hogy végül a programjában leírtak szólhattak Szilvássy úr mellett" - kommentálta a történteket revelatív módon az államtitkár.
Több lap információi szerint ugyanakkor a városvezetéssel ápolt jó kapcsolata segíthette rektori pozícióba Szilvássyt. A cívishír.hu egyenesen azt írja, hogy "az elmúlt két hónapban a helyi városvezetés a fél országot megmozgatta, hogy Szilvássy legyen a befutó, városházi informátoraink szerint Kósa Lajos többször is konzultált Orbán Viktorral az ügyben, aki bár először hajthatatlan volt a kérdésben, később mégis beadta a derekát". Szilvássy és Kósa jó kapcsolatát azzal szokták alátámasztani, hogy mindketten tagjai - Kósa alelnökként, Szilvássy szakmai igazgatóként - a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter vezetőségének. A klaszter igazgatótanácsában egyébként a Debreceni Egyetem - mint alapító - képviseletében jelenleg Fábián István rektor vesz részt, Szilvássy saját cégét, a CERA-MED Kft.-t képviseli. Szintén a klaszter tagja az önkormányzat által létrehozott Debreceni Vagyonkezelő Zrt., melynek elnök-igazgatójával, Mészáros Józseffel Szilvássy bizalmas viszonyt ápol, közös tulajdonosai három cégnek is (HAT-MOL Pharma Kft., Cívis Gyógyszertechnológia Kft. és H-INSULIN Kft.). A cívishír.hu értesülései szerint Szilvássy egyetemi pozíciót is szánna Mészárosnak. További furcsaság, hogy Szilvássy pályázatának már a szenátusi szavazásra bocsátása is kérdéses volt, minthogy az Orvos- és Egészségtudományi Centrum tanácsának február 13-i ülésén a többség alkalmatlannak találta. Hogy mégis a szenátus elé került, az Nagy János levezető elnöknek, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma elnökének volt köszönhető, akinek a város nem sokkal később díszpolgári címet adományozott. Kósa Lajos ezt belső megbeszéléseken többek között Nagynak a Debreceni Egyetem jövőbeli átszervezésében vállalt szerepével indokolta - állítja a debreceni hírportál.
Szilvássy rektori pályázatában az egyetem, az iparvállalatok, az önkormányzat és a pénzintézetek közötti együttműködés szükségességét emeli ki - ezt nevezi a debreceni Helyi Együttműködés Rendszerének -, amelynek egyik fő letéteményesét éppen a klaszterekben látja. Megemlíti a két közgazdaság-tudományi kar összevonásának tervét, valamint a bölcsész- és társadalomtudományi területeken fennálló párhuzamosságok kezelését is, de talán az olyan kiszólások sem voltak a fenntartó ellenére, mint "Magyarország példája mutatja, hogy megfelelő oktatáspolitikával, a tudás, a kutatások és az ipari termelés összekapcsolásával egy területének és népességének kétharmadától megfosztott, tönkrevert, Tanácsköztársaságot épphogy túlélt ország is el tud húzni a szomszéd országoktól".
Kecskeméten is mást
Kecskeméten a főiskola Tanítóképző Karának dékánja, Steklács János kapta a legtöbb szavazatot - tizenegyet - a március 21-i rektorválasztó szenátusi ülésen, hat szavazattal Ailer Piroska, a Gépipari és Automatizálási Műszaki (GAMF) Kar Jármű-technológiai Tanszékének vezetője végzett a második helyen, míg Vajnai Tiborra, a GAMF Kar Informatikai Tanszékének első emberére három szenátusi tag voksolt. Ehhez képest Balog Zoltán kinevezési felterjesztésében Ailer Piroskának szavazott bizalmat.
"Értetlenül és megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy a miniszteri javaslat eltért a szenátus döntésétől. Sem indoklást, sem értesítést nem kaptunk még minderről, nekem egy barátom szólt, hogy a döntésről szóló hír fent van az interneten" - kommentálta Balog döntését a Narancsnak Steklács János, aki nem érti a rektorválasztó ülések funkcióját akkor, amikor a miniszter szabadon eltérhet a szenátusi véleménytől. A Tanítóképző Kar dékánja rektori pályázatában minden képzési terület fenntartásának és fejlesztésének szükségességét és a főiskola regionális beágyazottságát emelte ki. Steklács egységben kezelte az intézmény három karát, bár hozzátette, hogy a rektori fórumon szerzett tapasztalatai szerint a másik két jelölt elképzelései sem voltak lényegesen eltérőek az ő koncepciójától. A megválasztott, de ki nem nevezett rektorjelölt a Narancsnak kifejtette: egyetért az MRK állásfoglalásával abban, hogy fontos a szenátus és a vezető közötti bizalom, de talán ennél is lényegesebb a felsőoktatási intézmények szuverenitásának értéke, melyet a minisztériumi döntés most megsértett. "Ha engem neveznének ki ilyen módon, nehezen tudom elképzelni, hogyan kezdenék neki a munkának" - jegyezte meg Steklács.
"Vezetői pozícióban elengedhetetlen feladat a bizalom kiépítése és megtartása a főiskola vezetőivel - fogalmazott lapunknak a rektori pozícióra javasolt Ailer Piroska. - Ha kineveznek, első dolgom lesz a párbeszéd megkezdése a főiskola vezetésével, a szenátusban dolgozó munkatársaimmal" - tette hozzá. Ailer korábban maga is fejlesztőmérnökként dolgozott Berlinben és Budapesten, a két és fél év alatt pedig, amit a főiskolán töltött, legfontosabb feladata a duális járműmérnöki képzés megszervezése volt. A németországi mintákra építő duális képzés Kecskeméten azt jelenti, hogy a hallgatók tanulmányi idejük felét a főiskolán, felét a helyi Mercedes-Benz vagy Knorr-Bremse gyárban töltik. Ezzel a módszerrel elkerülhető az, hogy a munkaadóknak már végzett mérnököket kelljen még egy-másfél évig betanítaniuk. Az első ilyen évfolyam szeptemberben indult 25 hallgatóval, de a rektori szék várományosa eredményei között tartja számon az ehhez szükséges laborépület tavalyi átadását, valamint az intenzív és eredményes pályázati tevékenységet is.
"Rektori tervemben kiemelt szerepet kapott a regionális oktatási-kutatási környezet erősítése, amely mind a főiskola, mind a helyi vállalatok versenyképességét növelheti" - mondta a Narancsnak Ailer, aki a pályázatában képviselt gondolatiságot a főiskola másik két karán is alkalmazhatónak tartja. "A Kertészeti Kar hallgatóinak ugyanúgy fontos lehet a piaci szereplőkkel való kapcsolattartás, hosszabb távon a duális képzés bevezetése is fölmerülhet. Egy közös pályázata is volt már a GAMF Karnak az agrárterülettel. A Tanítóképző Karral együttműködésben többek között a műszaki érzék korai, pedagógiai eszközökkel történő fejlesztésében, a nyelvi képzés erősítésében és a hallgatói lemorzsolódás problémájának szintén pedagógiai feladatot jelentő megoldásában gondolkozom" - részletezte.
A rektorválasztási folyamatot közelről szemlélő forrásunk szerint ugyanakkor kétséges, hogy Ailer Piroska alkalmas-e a Kecskeméti Főiskola vezetésére. "A rektorválasztás előtt a Kertészeti és a Tanítóképző Karon nem is járt, oktatási tevékenységet alig végzett, a főiskolai közéletben sem vett részt" - értesült a Narancs. Forrásunk elmondta, hogy Palkovics László vezetésével még 2010-ben jelent meg a főiskolán egy mára többfősre duzzadt csoport, mely a helyi járműipar és az intézmény kapcsolatait kívánta szorosabbá tenni. Ennek a tagja volt Ailer Piroska, aki a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-nél Palkovics beosztottja, a BME Gépjárművek Tanszékén - ahol Palkovics a tanszékvezető - adjunktus is. 2010-ben Palkovicsot a főiskola stratégiai rektorhelyettesévé választották, Ailer pedig előbb főiskolai tanári, később tanszékvezetői kinevezést kapott, holott forrásunk szerint oktatói, vezetési, szervezési és gazdálkodási gyakorlata már ezekhez a pozíciókhoz sem volt megfelelő, nemhogy a rektori székhez.
Információink szerint Aileréket erősen támogatja Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere, a járműipari képzés miniszteri biztosa, aki Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése óta a Fidesz országgyűlési képviselője. Forrásunk szerint Szemereyné személyesen is megjelent a rektorválasztó szenátuson, és az eredményhirdetés után csalódottságának adott hangot - hasonlóan Palkovics Lászlóhoz, aki kijelentette, hogy távozik a főiskoláról. A csatavesztés ellenére megnyert háborúról viszont idő előtt értesült Ailer és csapata, Balog Zoltán javaslatainak nyilvánosságra kerülését órákkal megelőzve ünnepeltette magát a rektorjelölt, miközben Steklács Jánost - mint láttuk - nem tájékoztatták a döntésről. Forrásunk hangsúlyozta, hogy a főiskolai dolgozók nem a járműmérnöki képzés ellen vannak, ahhoz eddig is minden segítséget megadtak. "Az érdemi munkát eddig is a helyiek segítségével végezték. Ráadásul a gyakran emlegetett duális képzés iránt érdeklődő cégek száma a műszaki menedzser és az anyagmérnöki alapszakokon meghaladja a járműmérnöki szakos hallgatók iránt érdeklődők számát" - érzékeltette a helyzetet forrásunk. Azt a túlzott nyomulást, aminek eredményeképp az ipari lobbi a rektori pozíciót is megszerezni látszik, a főiskolai közösség nagy része egyértelműen a felsőoktatás és az intézmény érdekeivel ellentétesnek tartja. Szerintük az intézmény másik két karára is legalább akkora figyelmet kellene fordítania a leendő rektornak, mint a műszaki területre.
Miskolcon meg senkit
A legkuszább történet kétségkívül a Miskolci Egyetemé, ahol hárman pályáztak Patkó Gyula rektor megüresedett székére. A szenátus március 6-i ülésén huszonegy szavazattal Illés Bélának, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánjának szavazott bizalmat, nyolcan támogatták Palotás Árpád Bence, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettesének pályázatát, Barkai Lászlóra, az Egészségtudományi Kar dékánjára heten voksoltak. Az Emmi április 25-i közleménye nem foglalkozott a Miskolci Egyetemmel, májusra pedig kiderült: Balog Zoltán egyik jelöltet sem javasolja a köztársasági elnöknek, ehelyett június 17-ei benyújtási határidővel új pályázatot ír ki. A minisztériumi sajtóosztály a "pályázati anyagokban megjelenő elképzelések" és "az egyetem jövőképére vonatkozó javaslatok" elégtelenségével indokolta a döntést, az egyetem ügyeit ismerő forrásaink ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy az elmúlt hónapok hangos miskolci botrányainak - így a különböző gazdasági visszaélésekről, valamint a Barkai László pályázatával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúról szóló híreknek - is közük lehet Balog lépéséhez.
A rektorválasztási folyamatot közelről ismerő forrásunk szerint a miskolci hírek megszaporodása annak köszönhető, hogy a három jelölt, illetve támogatóik kölcsönösen próbálták kompromittálni egymást a szenátus, a nyilvánosság és a közvélemény előtt. Ezt látszik igazolni a Narancs birtokába került levél, amelyet állítólag Patkó Gyula rektor küldött Orbán Viktornak. Ebben figyelmezteti, hogy a "nagyon eldurvult rektorválasztási kampány" miatt kezelje fenntartásokkal a Miskolci Egyetemről szóló információkat. Mintegy prevenciós jelleggel csatol is egy "tendenciózus, szándékos torzításokat tartalmazó" dokumentumot. Ez Illés Béla, Palotás Árpád Bence és Patkó Gyula bizonyos szocialista körökhöz tartozását bizonygatja, leginkább Mang Bélán, az Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék oktatóján, Magyar Bálint volt felsőoktatási helyettes államtitkárán keresztül. (Illés az index.hu-nak küldött levelében cáfolta a politikai hovatartozásáról szóló pletykákat, Palotás pedig információink szerint az egyetem vezetőinek küldött anyagában vonja kétségbe az iromány őt érintő megállapításait.) Ugyanebben a dokumentumban található egy ismeretlen szerzőségű, 2013. április 15-i keltezésű elemzés "a Miskolci Egyetemmel kapcsolatban álló cégekről és egyes gazdasági kérdésekről". Ebben szerepel a Hexagon Family Bt.-nek az átlátszó.hu által is elemzett ügye. Patkó Gyula főtanácsadójának, Molnár Lászlónak a cége 2006 óta 30 milliót kapott az egyetemtől, egyéb feladatok mellett a céghez szervezték ki több diplomaosztó lebonyolítását is. További négy cég szerződéseiről is szó esik. Az ismeretlen szerző szerint ezek megerősítik azt a gyanút, hogy "a Miskolci Egyetemen esetleges visszaélések történtek az európai uniós és egyéb költségvetési források felhasználásával kapcsolatban" - bár büntető eljárásjogi szempontból egyelőre nem tartja védhetőnek a saját álláspontját.
A Narancs két másik, az egyetemi vezetésben keringő, 2013-as belső ellenőrzési vizsgálatokra hivatkozó iratról is tud. Ezek a vizsgálatok az anyag szerint fiktív informatikai szerződéseket, illetve egy szabálytalanul dokumentált szakmai képzést tártak fel (utóbbi ügyben Barkai László is érintett lehetett a dokumentum alapján, dékánként ő hitelesítette a tanfolyam elvégzéséről kiállított tanúsítványokat).
Több egyetemi forrásunk is megerősítette, hogy Miskolcon Barkait tartották a kormány jelöltjének, hiszen jó kapcsolatot ápol Kriza Ákos polgármesterrel és Kocziszky Györggyel, a Gazdaságtudományi Kar dékánjával, az első Orbán-kormány miniszteri, majd jegybanki tanácsadójával, jelenlegi Monetáris Tanács-taggal. Balog Zoltán tehát azzal a helyzettel szembesült, hogy a kormánya számára legkedvesebb jelölt utolsó helyen szerepelt a szenátusi rangsorban, részben plagizált pályázata ráadásul annak ellenére is nehezen volt komolyan vehető, hogy kiderült, Bódis József pécsi rektor írásban járult hozzá anyagának felhasználásához. (Azt a tényt egyelőre nem tudjuk hová tenni, hogy ugyancsak Bódis pályázatából merített Horváth Ágnes, az Egri Főiskola rektori székének egyik aspiránsa, akit leleplezni már csak azért sem volt nehéz, mert néhány helyen a Pécsi Tudományegyetem nevét is elfelejtette kicserélni.) Az új pályázati kiírás miatt a miskolciak rektora július 1. helyett augusztus 15-én foglalhatja el hivatalát, Patkó Gyula mandátumának június 30-ai lejárta után megbízott rektor irányíthatja ez egyetemet.
Parraghék is odaérhetnek
A fentiekből is leszűrhető, hogy az új felsőoktatási törvény rektorválasztásra vonatkozó passzusai meglehetősen sajátos helyzetet teremtettek az intézményekben. Egy beszélgetőpartnerünk úgy fogalmazott, hogy "a 60-as évek óta nem volt akkora feszültség, mint most". Nem csoda hát, ha az MRK a szabad rektorválasztás visszaállítását követeli, de emellett egy fenntartói testület elnevezésű konstrukcióról is javaslatot tett a felsőoktatási kerekasztal résztvevőinek. "A testület feladata a fontosabb stratégiai döntések véleményezése lenne, és a rektorból, a gazdasági főigazgatóból, a kincstári biztosból, valamint egy munkaadói szervezet, jelen állás szerint a kerekasztal üléseire is meghívott, Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőjéből állna" - mondta a Narancsnak Fábián István, aki szerint a felek között egyetértés okán szeptemberre a végleges megállapodás is megszülethet.
Hozzátette, hogy ez csak egyfajta áthidaló megoldásként szolgálna a kancelláriarendszer tervezett bevezetéséig, melyről világos információkkal még nem rendelkeznek a rektorok. "Gyakran a német rendszerre hivatkozik a minisztérium, ahol a legtöbb tartományban maga az intézmény választja a kancellárt. A kormányzati kommunikációból viszont az szűrhető le, hogy a miniszter vagy a kormány az intézmény bevonása nélkül nevezné ki az egyetemi tisztviselőket, ami számunkra elfogadhatatlan" - tudtuk meg az MRK egyetemi tagozatának elnökétől. A tárgyalási folyamatot ismerő forrásunk ezt azzal egészítette ki, hogy a tisztánlátást nehezíti a felsőoktatási államtitkár pozíciójának bizonytalansága is. "Nem tudhatjuk biztosan, hogy amiben Klinghammer Istvánnal megállapodunk, az átmegy-e a kormányon is" - fogalmazott. Úgy tudjuk, Klinghammer legújabb kompromisszumos javaslata egy kancellári testület felállítása volt. Ide jogi és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereket képezne ki az állam, akik közül a felsőoktatási intézmények maguk választhatnák ki kancellárjukat. A rendszer a 2014-es tervezett bevezetésig bármikor módosulhat, ahogyan az sem bevégzett tény, hogy Áder János és Orbán Viktor valóban a Balog által javasolt jelölteket nevezi ki a hat felsőoktatási intézmény élére.
Hétből négy stimmeltNégy intézmény szenátusának a döntését helybenhagyta Balog Zoltán, így július 1-jétől a győri Széchenyi István Egyetem rektora Földesi Péter, az egri Eszterházy Károly Főiskoláé Liptai Kálmán, a Szolnoki Főiskoláé Túróczi Imre, a Magyar Képzőművészeti Egyetem vezetője pedig Somorjai-Kiss Tibor lehet. Túróczi Imre a Narancsnak elmondta, hogy pályázatában a műszaki és természettudományi képzés és az idegen nyelvű oktatás erősítését hangsúlyozta. Liptai Kálmán elsősorban a tanárképzést erősítené Egerben, a főiskola hagyományosan meghatározó képzési területét az ország élvonalába, hosszabb távon európai szintre emelné. |
