Kiváró típus, mindig óvatosan fogalmaz, nem bocsátkozik nyilvánosság előtt zajló vitákba - a kompromisszumok robotosa tizenhét év alatt a szocialisták legbefolyásosabb politikusává emelkedett, akiben sok párttársa Gyurcsány utódját látja. Távolságtartó magatartása miatt nézeteiről, gondolkodásmódjáról, a magánemberről még legközelebbi munkatársai is alig tudnak valamit.
"Majd ha odaérünk, átmegyünk a hídon" - szokta mondogatni Kiss Péter, ha a sajtó vagy a politikustársai jövőbeni céljairól faggatják. Bár harminc éve tevékenykedik a politikában, viszonylag későn, 2004-ben jutott a csúcs közelébe: a Magyar Szocialista Párt elnöksége Medgyessy Péter bukásakor őt jelölte a miniszterelnöki posztra, melytől végül az üstökösként felemelkedő Gyurcsány Ferenc ütötte el. Napok múlva pedig egy év munkaügyi miniszterkedés után Kiss Péter visszatér a kancellária élére, növelve a párt és a frakció ellenőrző és befolyásoló szerepét a kormányban.
Az illedelmes fiú
Gimnáziumi diáktársai, tanárai szerint személyisége alig változott valamit a hosszú évek alatt. Kiss 1959-ben, Celldömölkön született, pedagógus szülők, állampárti középkáderek gyereke; édesapja egy ideig Szombathely tanácselnök-helyettese volt. Az általános iskola elvégzése után Szombathely legjobb iskolájába került, a Nagy Lajos Gimnázium reáltagozatos osztályában folytatta tanulmányait. "Heti hét órában tanítottam, jól emlékszem rá. Jó képességű, szorgalmas gyerek, igazi eminens diák volt" - elevenítette fel a Narancsnak a kamasz Kissről szerzett benyomásait Asbóth József fizikatanár. A pedagógusok kedvence: számos tanulmányi versenyen vett részt, a fizika és a matek mellett a humán tárgyakból is jól teljesített, udvariasan viselkedett. "Biztos voltam benne, hogy mérnökember lesz, kicsit meglepett, hogy elment a politika irányába" - mondta Asbóth. A gimnázium utolsó két évében az iskola KISZ-titkára volt, már ekkor kitűnt szervezőképessége. "Mindig precíz, akkurátus munkát végzett" - állítja Rozmán Gyula, az intézmény jelenlegi igazgatója. Az egyik diáktársa szerint "távolságtartó, kimért srác volt, aki nem volt ugyan kifejezetten ellenszenves, de azért érzékeltette, hogy ő valaki".
Az 1977-es érettségi után csont nélkül került be a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol termelési rendszer - ma úgy hívják: műszaki menedzser - szakon tanult. A diploma megszerzését követően egy ideig úgy tűnt, mégiscsak a tudományos pályát választja: 1983 és 1987 között az egyetem tudományos segédmunkatársa, majd tanársegéd, mikroökonómiát, szervezéselméletet és informatikai rendszereket tanított. De nem tudott ellenállni a politikának: 1984-ben egyetemi KISZ-titkár lett, 1986 és 1989 között a fővárosi ifjú kommunisták első számú vezetőjeként tevékenykedett. A váltásról Kiss így emlékezett meg egy 1995-ös interjújában: "Strommer professzor azt mondta: Fiam, vigyázz magadra, és tartsd meg az egyetemi kapcsolataidat. Nem értettem, miről beszél. Ma már tudom, arra a veszélyre hívta fel a figyelmemet, hogy súlytalan emberré válhat, akinek nincs valóságos szakma a kezében."
| ||
Érezve az új idők szavát, bekapcsolódott a Pozsgay Imre, Bihari Mihály fémjelezte felsőoktatási reform levezénylésébe, részt vett az ösztöndíjrendelet kidolgozásában, majd a Reformpárti Esték nevet viselő vitasorozat szervezőjeként bizonyította, hogy nyitott az eszmesúrlódásra. "Péter progresszív volt, de éppen csak annyira, hogy ne üsse meg a bokáját, ráadásul jók voltak a politikai ösztönei, tisztelte az MSZMP hagyományait, nagy öregjeit, érezte, hogy nem szabad túl messzire távolodni a párttól" - mondta róla egy volt KISZ-es társa. Erre utal, hogy amikor Bihari Mihályt többedmagával kizárják az MSZMP-ből, nincs a tiltakozók között, s amikor megindul a vita a KISZ jövőjéről, azokkal tart, akik szerint a szervezet vagyonát meg kell őrizni.
"Kissék kifejezetten retrográdnak számítottak a lendületes, újító Gyurcsányhoz, Bajnai Gordonhoz képest, akik a teljes vagyon társadalmasítását követelték, még a Fidesznek is adtak volna belőle" - állítja Schiffer András, aki a KISZ megszűnését követően az ökopaxok, pacifisták, anarchisták felé nyitó Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) egyik alapembere lett. Juhász Gábor másképp emlékszik, szerinte Kiss szállt síkra a társadalmasítás mellett, hiszen éppen ő volt az, aki Demisz-ügyvivőként 1990 tavaszán alapítványi hasznosításra átadta a Németh-kormánynak a vagyont. "A Reformpárti Esték gondolatvilága formálta át a budapesti KISZ-t, alakította ki a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) alapító körét, és hozta magával a döntést arról, hogy a BIT a rendszerváltást követően szakított a Demisszel, önálló pályára lépett" - elevenítette fel a rendszerváltás éveit a Narancsnak Kiss Péter.
BIT-enként előre
A KISZ-vagyon értékesítése máig viták kereszttüzében áll. Kiss a kilencvenes évek elején közismerten jó viszonyt ápolt a különféle utódcégeket irányító Karl Imrével, és feltűnt az egyik lapkiadó vállalat felügyelőbizottságában is, a BIT közelében pedig számos alapítvány működött. "Péter ellene volt a vagyon elkótyavetyélésének, inkább a megőrzés mellett kardoskodott, tudta, hogy anyagi és infrastrukturális háttér nélkül nincs esély a túlélésre" - mondta a Narancsnak egy vezető szocialista politikus.
Furcsa, hogy miközben Kiss 1994-ben egy lapunknak adott interjújában azt mondta, a BIT-nek nincs ingatlana , a korabeli telefonkönyv arról tanúskodik, hogy a szervezet 19 épületet használt. Amúgy Kiss Péter kifejezetten puritán ember: 1995-ben azzal büszkélkedett a HVG-nek, hogy egy kilencedik emeleti panellakásból jár az Országházba. Legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint az elmúlt években alig gyarapodott, 1997-ben, majd 2000-ben fokozatosan bevásárolta magát egy budafoki lakóházba, jelenleg a 168 négyzetméteres épület felét tulajdonolja, még autó sincs a nevén.
A szocialistáknál sokakat meglepett, hogy 1990 és 1992 között távol tartotta szervezetét a karanténba zárt, közutálatnak örvendő utódpárttól - bár egyik alapító tagja volt az MSZP-nek, a Fővárosi Közgyűlés tagja, 1992-ben pedig megörökli egy lemondott képviselő parlamenti székét. "1990-ben mi, ifjúszocik ragasztottuk az MSZP-plakátokat, nem a BIT-esek" - elevenítette fel az első kampány eseményeit Schiffer. Kissék szervezetében szóba is került, hogy önálló párttá kellene szerveződni és az MSZP helyébe lépni, de az elnököt ez nem tartotta vissza attól, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki a nagy befolyású alelnökkel, Szekeres Imrével. Kiss sejtette, hogy az MSZP előbb-utóbb föltámad poraiból, kormánytényező lesz, és akkor szükség lehet fiatal, politikai tapasztalatokkal bíró káderekre. Olyanokat vett át a KISZ-ből vagy szervezett be, mint Molnár Gyula, Juhász Ferenc, Juhász Gábor, Boldvai László, Gy. Németh Erzsébet, Újhelyi István, Tóbiás József, Simon Gábor, Schmuck Andor. "Nekünk ő volt 'a' Péter, akihez csak akkor nyitottunk be, ha nyomós indokunk volt rá: szigorú, de korrekt vezető volt" - mondta a Narancsnak Tóbiás. "Ha rosszul teljesítettünk, nem tudtunk tagságnövekedést felmutatni, a szőnyeg szélén magyarázkodhattunk, vagy év végén megkaptuk a BIT-órát, ami a szervezetből való kizárást szimbolizálta" - mesélt Kiss szigorúságáról egy BIT-ben felemelkedő, ma fontos pozíciót betöltő MSZP-s.
Számos nyári tábort szerveztek, ahol nem sok szó esett a politikáról, viszont jókat buliztak, majd a résztvevőket beléptették a BIT-be. A kilencvenes években a rivális szervezet, az ISZM éppen ezért "vattatagsággal" vádolta Kisséket. A két ifjúsági szervezet közötti nagy port felvert ütközetre pont lapunk hasábjain került sor (1994. október 20.), amikor Bassa Zoltán és Schiffer egy olvasói levélben azt állította, hogy Kiss lenyúlja a vidéki szervezeteiket (a legismertebb eset a mostani pártszóvivő, Nyakó István 1993-as átlépése volt). Bár a következő években - a 2000-es egyesülésig - még hosszan elhúzódott a "háború", a szocialista politikusok 1993-ra felismerték, hogy Kiss és az emberei jelentik a jövőt. "A BIT-nél az infrastruktúra, nálatok az erkölcsi tisztaság" - szögezte le az MSZP egyik prominense 1992 elején Schiffernek.
Az 1993-1995 közötti időszakban a BIT sikert sikerre halmozott. Kiss Péter 1993-ban jól gyümölcsöző választási együttműködést kötött Horn Gyulával, mellyel kéttucatnyi BIT-es támogatású fiatalt juttatott a parlamentbe. A választások után 38 fős ifjúsági munkacsoportot szerveztek a frakcióban, melynek jóváhagyása nélkül a kormány semmit nem léphetett az ifjúságpolitika terén. Kezdetben folyamatosan támadták Fodor Gábort, az új művelődési minisztert, azt követelve, hogy az ifjúsági ügyek kerüljenek a népjóléti tárcához. Evés közben jött meg az étvágy: 1994 őszén, arra hivatkozva, hogy a BIT-é a második legnagyobb "frakció", ők akarták papírra vetni a frakció és a kabinet együttműködési szabályzatának legfontosabb passzusait. Végül megnyugodtak a kedélyek, ugyanis a BIT-esek közül többen magas posztokat kaptak: Boldvai pártpénztárnok lett, Kiss bekerült az elnökségbe, majd 1995-ben a Bokros-csomaggal elégedetlen Kósáné Kovács Magdát váltotta a munkaügyi tárca élén.
Miniszterként igen jó kapcsolatokat épített ki a szakszervezetekkel; ekkor csiszolódott a tárgyalási stílusa, s lett "a kompromisszumok robotosa". Míg a párthoz 1994-ben csatlakozott Nagy Sándor MSZOSZ-vezér mutyizó háttéralkukkal próbálta becsatornáz-ni a szakszervezeteket, Kiss profi módon, a kormány takarékoskodó politikáját érvényesítve tárgyalt velük. "Belép a terembe, körbenéz, és már tudja, hogy ki az, akit könynyen meg lehet nyerni, kit kell hosszabban főzni" - mondta egy szakszervezeti vezető. Ennek köszönhető, hogy 2002-ben a tárcaosztáskor fel sem vetődött más név munkaügyi miniszterként. A választások előtt ő egyeztetett az idősek és nyugdíjasok szervezeteivel, amelyek sokat segítettek az MSZP-nek a kampányban. Mára a pártban Kiss Péter lett a fő szakszervezeti kapcsolattartó: előfordult, hogy még kancelláriavezetőként is őt küldték tárgyalni. (Legutóbb már a szociális és munkaügyi minisztérium államtitkára, Csizmár Gábor egyeztetett, de a szakszervezeti vezetők pontosan tudták, hogy a háttérben Kiss diktálja a feltételeket.)
"Volt négy-öt pont, amiben nem engedett, de minden másban nyitott volt, ha kellett, az éjszaka közepén felhívta Hornt, hogy áldását kérje a megállapodásunkra" - elevenítette fel a hároméves bérmegállapodásról szóló 1997-es egyeztetések eseményeit Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának nemrégiben leköszönt elnöke. "A kormányon belül nem egy nagy érdekérvényesítő, az elmúlt egy évben több olyan jogszabály született, ami inkább a munkaadóknak kedvez" - értékelte Kiss mostani miniszteri tevékenységét Gaskó István, a Liga elnöke. Akárhogy is van, a második Gyurcsány-kormány sokat köszönhet Kiss Péternek, nélküle aligha tudták volna megakadályozni az év elejére tervezett közszolgálati sztrájkot.
A türelem rózsát terem
| ||
Miniszteri kinevezése után fokozatosan elvesztette a BIT-en belüli befolyását. 1995-ben átadta a stafétabotot bizalmasának, Simon Gábornak, de az időközben megerősödött húszas generáció hamar megpuccsolta az utódját: 1997-ben az akkor 27 éves Tóbiás József került az elnöki székbe. Kiss Péter kompromisszumkészségét mutatja, hogy rögtön elfogadta az új vezetést, a debreceni kongresszus után napokon belül kiegyezett velük. Hasonlóan viszonyult a választókerületében zajló palotaforradalmakhoz is. 1994 óta megszakítás nélkül az újpesti és palotai részből álló hatos számú budapesti választókerület képviselője, jobboldali ellenfelei még csak megszorongatni sem tudták eddig, tavaly már az első fordulóban győzedelmeskedett. Az elmúlt tizenkét évben a kerületében több MSZP-s puccs zajlott le, de minden alkalommal egyenlő távolságot tartott a szemben álló felektől. "Nem Kiss Péternek kell elfogadnia az újakat, hanem a fiataloknak Kisst" - mesélt az erőviszonyokról a Narancsnak Derce Tamás, Újpest független polgármestere.
A pártlegendárium egyébként egyetlen szerencsétlen személyi döntést köt a kancelláriaminiszter nevéhez: Kiss emelte fel a BIT-ben, majd vitte magával kabinetvezetőnek a munkaügyi tárcához Schmuck Andort, aki botrányaival (a Xénia Láz Egyesület korrupciógyanús ügyleteivel) egyik okozója volt az 1998-as választási vereségnek. Bár Kiss körömszakadtáig ragaszkodik bizalmasaihoz - tizenöt éve ugyanazzal a csapattal dolgozik -, a botrányok kirobbanásakor elengedte Schmuck kezét, s útjaik szétváltak.
Általános vélemény a pártban, hogy nem "önépítő" típus; bár ügyes taktikus, nem intrikál, mindig biztosra megy. Pontosan tudja, hogy az MSZP-ben nem érdemes hirtelen magasra törni, mert ellenfelei hamar kiegyeznek és megfúrják a jelölését. Miként az 1994-es Narancs-interjúban fogalmazott: "ami késik, az megjön". Bár közel két évig volt tagja a Horn-kabinetnek, különösebb presztízsveszteség nélkül élte túl ezt az időszakot - a Bokros-csomagot, illetve a választási buktát -, sőt a változások egyik nyertese lett: az 1998-as tisztújító kongresszuson az újítani akarók ügyvezető alelnökké és frakcióvezető-helyettessé választották. Horn Gyula visszavonulása után állandósultak a párton belüli csatározások, különféle érdek- és dacszövetségek alakultak, folyamatosan támadták az elnökséget. Miközben az MSZP magasan vezette a népszerűségi versenyt a Fidesszel szemben, a pártban visszatérő téma volt Németh Miklós miniszterelnök-jelöltsége, ugyanis sokan nem bíztak abban, hogy Kovács László pártelnökkel meg lehet nyerni a választásokat. Kiss korábban távol tartotta magát a belső harcoktól, de a Németh-ügyben a Kovács-Lendvai Ildikó-Földes György csoport mellett szállt síkra. "Nagyon meglepett, hogy ebbe a csatába beállt" - mondta lapunknak Földes, aki 1998 és 2000 között választmányi elnökként ténykedett. Jó orra volt ahhoz, hogy megérezze, Miklós felett elszállt az idő" - elemezte Kiss döntését egy szocialista forrásunk.
A budapesti csoport két év alatt jelentős változásokat vitt véghez: programjavaslatot készítettek, bevezették a kvótákat, új szmsz készült. Kiss kiváló szervezőnek bizonyult, jelentős szerepet vállalt a párt újjáépítésében. Ennek ellenére a 2000-es tisztújításon a Németh-pártiak "totojázással" vádolták a vezetőséget, s mivel Kovács túl nagy falatnak bizonyult, Kiss Pétert és Földest tették meg bűnbaknak - távozniuk kellett. A leváltott alelnök ezt követően már nem kockáztatott, s csak miután a szemben álló felek kiegyeztek, támogatta ő is Medgyessy miniszterelnök-jelöltségét.
Az ezredfordulón hosszú idő után először légüres térbe került: a BIT már nem számított az ő háttérszervezetének, Kovácsék meggyengültek, nem volt befolyásos támogatója. Ezért bekapcsolódott a hozzá ideológiailag közel álló Baloldali Tömörülés (BT) munkájába, amely 2001-ben elnökévé választotta. "A tagságban rokonszenvet keltett, hogy 2000 után nem nyomult, hanem visszavonult, és szervezte a BT-n keresztül a pártot" - elevenítette fel a bukás utáni helyzetet Lendvai Ildikó frakcióvezető. Pár év alatt a tömörülésből jól működő szervezetet faragott, amely ma az MSZP legbefolyásosabb csoportja; ha gyakrabban üléseznek, tudható, hogy valamiért nagy az elégedetlenség a párton belül. Ha pedig összefognak a szocialista vagy a szociáldemokrata platformmal, akkor még Gyurcsány is visszavonulót fúj. Vélhetően a 2000-es bukásból okulva fogadta el 2005-ben a tagtoborzási botrányok miatt válságba került Vas megyei szocialisták felkérését: megyei elnökként az újpesti mellé egy vidéki bástyát is begyűjtött. Bár akkor azt hangsúlyozta, hogy csak ideiglenesen vállalja az elnökséget, 2007-ben már egyedüli jelölt volt a tisztségre - természetesen újraválasztották. Az utóbbi időben rendeződtek a vitás ügyek, sőt, a jobboldali megyének számító Vasban a tavalyi választásokon hat százalékot javított az MSZP.
A lapunk által megkeresett szocialista politikusok egybehangzóan állítják, hogy bár Medgyessy bukásakor már Kiss Péter volt a párt legerősebb embere, nem tolakodott a miniszterelnöki székért. A változások egyik kezdeményezője volt: az európai parlamenti választási vereség után azokkal tartott, akik úgy gondolták, Kovácsnak mennie kell, majd folyamatosan egyeztetett a Csillag István leváltása miatt Medgyessyvel szembeforduló SZDSZ-szel, végül az ő dolgozószobájában döntött az MSZP vezérkara a kormányfő sorsáról. A kormányfői posztra azonban a többiek jelölték, nem maga kéredzkedett. Mivel az elnökségből senki sem vállalta a jelölést, a választás a kancelláriaminiszter-re esett, aki "ha már muszáj" alapon vállalta. Végül a nagy szervező jócskán alulmaradt a kongreszszusi miniszterelnök-jelölő csatában Gyurcsánnyal szemben, aki azonnal békejobbot nyújtott, arra kérve Kisst, irányítsa tovább a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH).
Pedig korábban egyáltalán nem volt harmonikusnak mondható a kapcsolatuk - 2004-ben például nem nézte jó szemmel Gyurcsány elnökké választását Győr-Moson-Sopron megyében, s a későbbi kormányfő ellenfelét támogatta. Kapcsolatuk a miniszterelnök-jelölő kongresszus után rendeződött, Gyurcsány rendszeresen kikérte Kiss véleményét. A 2006-os siker után Gyurcsány azt nyilatkozta Debreczeni Józsefnek: "Négy politikus volt az utolsó időszak motorja. Nélkülük nem lett volna győzelem. Hiller, Lendvai, Kiss, Veres." Ezek után sokakat meglepett, hogy a második Gyurcsány-kormányban nem Kiss Péter lett a MeH vezetője. Szocialista forrásaink szerint a miniszterelnök nem Kiss ellen döntött, hanem Szilvásy György mellett, amikor korábbi kabinetfőnökét állította a kancellária élére.
Tandemben
A mostani helyzet sok tekintetben hasonlít a 2003-as szituációra, amikor a MeH éléről távozni kényszerült Medgyessy bizalmasa, Kiss Elemér, és a helyét Kiss Péter vette át. A miniszterelnök akkor is a pártvezetőség elvárásának tett eleget, igaz, a mostani váltásnál Gyurcsánynak nem volt ellenjelöltje (Medgyessynek igen: Draskovics Tibor, akit most tárca nélküli miniszterré emelve lényegében Kiss-sel szemben erősített meg a kormányfő). "Nem a párt nyomta be, hanem a pártból jövő igény, hogy legyen jobb a kapcsolattartás, márpedig Péter közismerten jó mediátor" - mondta a Narancsnak egy miniszterelnökhöz közel álló forrásunk. Információink szerint már hónapokkal ezelőtt eldöntött tény volt a szervezeti átalakítás, illetve a feladataival megbirkózni nem tudó Szilvásy távozása - ám éppen Kiss Péter nem akart kötélnek állni.
Többen úgy vélik, bár Kiss nem haragtartó ember, 2006-os "lefokozását" nem vette jó néven. Az különösen szíven ütötte, hogy az Élet és Irodalomban néhány hete megjelent cikk egyik markáns olvasata szerint ő állna az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött. Állítólag attól tart, hogy ezt a tippet a kormányfő közeléből dobták be a köztudatba. Ráadásul neki egyáltalán nem kifizetődő beállni az egyre népszerűtlenebb Gyurcsány mögé: egyszerűbb lenne kivárni a reformidőszak végét a szociális minisztériumban, amely több sikeres intézkedést tud felmutatni. Lendvai Ildikó szerint Kiss ezzel a lépésével hitet tett a reformok folytatása mellett, továbbá erre ösztökéli a pártot és a frakciót is azzal, hogy hajlandó tandemben menni Gyurcsánnyal. "A mostani átalakítás célja az volt, hogy egy egységes, erős csapat képét mutassuk fel, hogy erősítsük a kormányzatot, növeljük a miniszterelnök mozgásterét" - értelmezte a kormányátalakítást a Narancsnak a régi-új kancelláriaminiszter. Más forrásaink úgy vélik, Kiss még a MeH-ben is megőrizheti "ártatlanságát", hiszen ha a faltörő kosként viselkedő kormányfő mellett el tudja játszani a halk szavú, megfontolt kompromisszumteremtőt, akár még növelheti is a népszerűségét, és Gyurcsány bukása esetén az ölébe hullhat a hatalom. Érdeklődésünkre, hogy felkérés esetén vállalná-e ismét a miniszterelnök-jelöltséget, Kiss Péter így válaszolt: "A kérdésre válaszolni hamuból jóslás volna. Most sem a helyzet nem ilyen, sem ilyen felkérés nincs. Azért vállaltam most új feladatot, hogy együtt legyünk sikeresek."
Pragmatizmus és konstruktivitás
A Baloldali Tömörülés főleg a hagyománytisztelő balosokat tömöríti (a magát rendszerkritikus baloldali értelmiséginek valló Krausz Tamás az egyik alelnökük), illetve a szakszervezeti lobbit csatornázza be. Tagjai házon belül élesen bírálják Gyurcsány "neoliberális" politikáját, rossz néven veszik, hogy a kormányfő az utóbbi időben több alkalommal elhatárolódott a Kádár-kortól, "megtagadta" Kádár Jánost. Kissnek egyébként nincs kijegecesedett ideológiája, beszédei rendszerint unalmasak, nehéz belőlük kihámozni, hogy mit gondol a világról, és több párttársával ellentétben ritkán bírálja az ellenzéket. Főleg az esélyegyenlőség biztosítását, a társadalmi érdekegyeztetést, a verseny korlátok közé szorítását hangoztatja, de nehéz megmondani, hogy milyen politikai stratégia mentén kívánja ezt érvényre juttatni. Alapvetése: "kevesebb beszéd, több párbeszéd". Kiss ekképp jellemezte politikai nézeteit a Narancsnak: "Azoknak kell esélyt biztosítani a startvonalra álláshoz, akik élethelyzetükből fakadóan hátrányból indulnak, hiszen a verseny sikeres megvívásához a feltételeket mindenki számára biztosítani kell. A társadalmi párbeszéd erősítésével és kiszélesítésével lehet ezt a szemléletet össztársadalmi megrendeléssé tenni. Fejlődő gazdaság és persze konkrét megoldások kellettek (közmunkaprogramok, Start-kártya stb.), és kell, hogy többen dolgozhassanak." Noha a legutóbbi kongresszusi szónoklatában határozottan kiállt a reformok mellett, SZDSZ-es kritikusai szerint kompromisszumszeretete és pragmatizmusa miatt éles helyzetekben könnyedén beadja a derekát, még az ellenzékkel is kész kiegyezni. A liberálisok egyik prominense egyenesen "tulajdonságok nélküli embernek" nevezte. Múlt heti parlamenti meghallgatásán arra kérte az ellenzéki képviselőket, ne a személyét támogassák, hanem a közös ügyeket.
A magánember
Kiss Péterről már a kilencvenes évek elején azt mondogatták a párttársai, hogy ha fogyna tíz kilót és megtanulna jól angolul, bármi lehet belőle. Az utóbbival a parlamenti honlap tanúsága szerint még mindig gondban van, az idegennyelv-tudás rubrikában ugyanis csak a társalgási szintű német szerepel. Szenvedélyes horgász, a magyar konyha szerelmese, honlapján a halászlét, a pacalt és a csülköt (Pékné módra) jelölte meg kedvenceként, melyeket nemcsak enni szeret, hanem szívesen meg is főz. Szabad idejében Steinbecket, Merle-t olvas, a magyarok közül Ladányi Mihályt, József Attilát és Nagy Lászlót részesíti előnyben. Nős, felesége főiskolai adjunktusként dolgozik, a 11 éves Diána Dóra édesapja.
