A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése felháborodottan reagált a Nemzeti Könyvtár sorozatra. Kerényi 300 milliós akcióját piacellenesnek, brutálisan drágának és jogtiprónak tartják.

300 millió forintos támogatást ad az állam a Kerényi Imre nevével fémjelzett Nemzeti Könyvtár elindításához, az első 14 kötet megjelentetésére. Ez az összeg kereken 100 millió forinttal több, mint az NKA Könyvkiadás Kollégiuma által kiírt, a teljes magyar és határon túli magyar könyvkiadást megszólító idei pályázat összege.

 

A miniszterelnöki megbízott a kezdeményezésről szólva úgy fogalmazott, hogy azokat a műveket választották ki, amelyeket a kormány ajánl hívei és leendő hívei számára, a békemenet résztvevőinek, és hogy a könyvsorozat arra tesz kísérletet, hogy megfogalmazza a nemzeti oldal saját kánonát. Kerényi szerint minden politikai rendszer törekszik arra, hogy filozófiáját megjelenítse épületekben, szobrokban, könyvsorozatokban. A könyveket a magyarság és a haza szeretete köti össze, ez a kánon nem támad senkit, más kánonokat sem – közölte, teljesen ellentmondva egy mondattal fentebb idézett állításával, miszerint a sorozat a kormány szimpatizánsai számára készül. Mint azt Kálmán C. György korábban megírta, a kánon problémája nem könnyen megválaszolható és szakértelmet igénylő kérdés, amelyeket sem hatalmi szóval, sem ideológiai hivatkozásokkal, sem baráti kedélyeskedéssel nem lehet eldönteni.

Kerényi könyvtára Kerényi Imre, az alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott október 3-án mutatta be a tervezett huszonnégyből idén megjelent hét kötetet. A 300 milliós állami ráfordítást nem a teljes könyvsorozat, hanem ennek csak a jövő márciusig várható 14 kötete kapja. A kötetek között van Tormay Cécile A régi ház című könyve, Jókai Mór Benyovszky Móric élete, Gundel Károly A vendéglátás művészete, valamint Szigethy Gábor szerkesztésében az Október 23. című kötet. A könyvtár köteteit a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó adja ki. A kötetek tízezer példányban jelennek meg, ebből ötezer a tiszteletpéldány. A könyveket eljuttatják valamennyi közkönyvtárnak, valamennyi iskolai könyvtár számára, és azzal a feltétellel, hogy „berendezési tárgyak legyenek” iskolaigazgatóknak, valamint a jelentősebb települések polgármestereinek. A könyvek eladási ára egyébként 2500 forint.

De legalább ekkora baj az is, hogy újabb kezdeményezés indult a szakma megkérdezése nélkül.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése kicsit megkésve ugyan, de tegnap reagált az állami százmilliókból létrejött sorozatra, amely – természetesen – nem csak a nemzeti oldalra szavazó adófizetők forintjaiból jött létre. Megítélésük szerint a versenytörvénybe, a vállalkozás szabadságának elvébe ütközik, hogy az állam körültekintés nélkül beleavatkozik a tisztán piaci szabályok szerint működő magyarországi könyvkiadás kiadási és kereskedelmi rendszerébe. Az évi 12-13 ezer új címet megjelentető hazai és határon túli kiadók saját pénzüket kockáztatva jelentetik meg könyveiket, gondoznak sorozatokat, s szigorú, esélyegyenlőséget jelentő pályázati feltételekkel kérhetnek csak állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól. „Méltatlannak találjuk azt is, hogy a piaci folyamatokba beavatkozó állami sorozat elindításáról a magyar könyvszakma szereplőivel nem konzultáltak. Felhívhattuk volna ugyanis a figyelmet arra, hogy 14 cím 140 000 példányban történő megjelentetéséhez nincs szükség 300 millió forintra, ez súlyos pazarlás az adófizetők pénzéből.

A kiadványok paramétereinek ismeretében bizton állíthatjuk, ez a cím- és példányszámmennyiség 100 millió forintos ráfordítást sem igényel” – írják Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak és L. Simon László kulturális államtitkárnak küldött levelükben. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a miniszterelnöki megbízott állításával szemben, a sorozat igenis zavarja, befolyásolja a magyar könyvpiacot, hiszen a 140 ezer példány felét ingyen osztják el közkönyvtáraknak, iskolai könyvtáraknak, politikusoknak, iskolaigazgatóknak. Így azok a kiadók, amelyek a sorozatban tervezett szerzők műveit eddig piaci körülmények között, saját üzleti kockázatukra jelentették meg, az ingyenes szétosztás „eredményeként” elveszítik a lehetőségét annak, hogy a könyvtárak rendeljenek tőlük. Méltánytalannak tartják továbbá, hogy a sorozat elindítói az érintett könyvkiadókkal sem tárgyaltak, s különösnek azt is, hogy a Közlönykiadó olyan szerző (Bánffy Miklós) művének a megjelentetését is programjába iktathatta, akinek a szerzői joga más kiadónál van.