Spórolás emelt szinten?

Konzervatív tételsor

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2011. december 13.

Belpol

Sok-sok ismétlés és konzervatív szellem jellemzi az idei tanév magyar nyelv és irodalom tételsorát.

November 30. óta publikusak az idei tanév magyar nyelv és irodalom érettségi szóbeli tételei az Oktatási Hivatal honlapján. A listából (elérhető itt) különösen figyelemreméltó az emelt szintű tételsor – ebben eleddig példátlan módon az előző (2010/2011-es tanév) tételsorból 11, a még korábbiakból pedig majd fél tucat cím szerepel. Az elmúlt öt év magyarérettségi tételeit összehasonlítva, az ilyen arányú „átmentés” teljességgel szokatlan: 2009-ben például az előző éviből egy se, 2010-ben pedig hat azonos tétel szerepelt, ám ennél több a vizsgált időszakban egyszer sem. „Ez az eljárás több szempontból is sajnálatos” – mondja egy dunántúli megyeszékhely gimnáziumának igazgatója. Szerinte ezeket a tételeket tavaly már kidolgozták, ezért idén sokkal kevesebb diák teszi ezt majd meg saját erőből. „Visszalépés ez a módszer a magolás felé, hiszen az önálló gondolkodással szemben a tananyag rögzítését implikálja” – teszi hozzá.

 

 


Fotó: Narancs

 

 

De nem csak ez szembeötlő a 2012-es tételsorban: jövőre mindössze két világirodalmi tétel szerepel a listán (eddig legalább három, de előfordult, hogy négy volt), emellett mindkét kortárs szerző (Gion Nándor, Kányádi Sándor) határon túli. „Ennek rossz üzenete van, már-már politikai” – véli egy szegedi forrásunk, aki megjegyzi, hogy ez már csak azért is túlzás, mert Gion Virágos katona című regénye tavaly már szerepelt, ahogyan néhány éve Kányádi Sörény és koponya című kötete is. „Arról már nem is beszélve, hogy a két szerző műve esztétikailag aligha sorolható a valóban kortárs irodalomhoz. Jellemző az is, hogy a tételsor legfrissebb darabja, a Sörény és koponya egy 22 éve megjelent verseskötet.” (A korábbi években a kortárs irodalom címszó alatt Bodor Ádám Sinistra körzet című regénye, Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása, illetve Oravecz Imre A hopik könyve című kötete kapott helyet.) Eddig az sem volt megszokott, hogy a két „drámás” tétel közül mindkettő magyar legyen, ám ezúttal ez történt: Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye kapcsán a diákoknak a mű történelem- és létértelmezéséről kell értekezni, de tavalyról itt maradt a Bánk bán is. (Korábban ebben a részben szerepelt egy-egy Moliére-, Brecht-, illetve Csehov-mű is.)

 

Feltűnő továbbá a humoros, könnyedebb hangvételű művek hiánya. A korábbi években egyszer-egyszer előfordult Rejtő Jenő-, Molnár Ferenc-, Karinthy Frigyes-, Conan Doyle- és Szerb Antal-tétel is. Noha a középszintű érettségi magyartételeket mindig az adott iskola dolgozza ki, a hivatal kiad azok részére is egy listát, akik nem középiskolásként érettségiznek: utóbbiba bekerült Szabó Magda Régimódi története, amely tavaly emelt (!) szintű tétel volt.

 

A nyelvtantételeknél szintén a konzervatív felfogás tükröződik, „az a tétel, hogy A nyelvművelés jelentősége, szerepe napjainkban, egyszerűen megijeszt, olyan maradi” – mondja egyik forrásunk. Vonatkozó kérdéseinkkel egyébként még hétfőn megkerestük az illetékes Oktatási Hivatalt, de ők kedd estig nem küldték meg válaszaikat.

 

Mindeközben fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi laza törvényi szabályozás akár egy az ideihez hasonló, sok ismétlést tartalmazó lista összeállítására is lehetőséget ad: az ugyanis nincs megszabva, hogy az emelt szintű tételsorban a címek hány százalékát kell megváltoztatni (középszinten is csak 30 százalékot szükséges). Az tehát eddig se volt előírva, hogy hány tételt kell megtartani, épp ezért az is lehet, hogy elsősorban a spórolási szándék vezette a Tételkészítő Bizottságot és annak elnökét, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezetőtanárát, Osztovits Szabolcsot. (Az igen olvasott, és alapvetően konzervatív ízlésűnek tartott Osztovitsnak májusban a közrádióban volt egy emlékezetes vitája az akkori érettségi érvelő feladatáról Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével – a szerk.) Lapunk úgy tudja, hogy egy új magyartételt közel százezer forintból tud megfinanszírozni az Oktatási Hivatal: ebben benne van a kidolgozás, illetve a lektorok munkájának díjazása is. Erre idén minden eddiginél kevesebbet költöttek, hiszen a bizottság szinte teljesen „hozott anyagból” dolgozott.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.