Spórolás emelt szinten?

Konzervatív tételsor

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2011. december 13.

Belpol

Sok-sok ismétlés és konzervatív szellem jellemzi az idei tanév magyar nyelv és irodalom tételsorát.

November 30. óta publikusak az idei tanév magyar nyelv és irodalom érettségi szóbeli tételei az Oktatási Hivatal honlapján. A listából (elérhető itt) különösen figyelemreméltó az emelt szintű tételsor – ebben eleddig példátlan módon az előző (2010/2011-es tanév) tételsorból 11, a még korábbiakból pedig majd fél tucat cím szerepel. Az elmúlt öt év magyarérettségi tételeit összehasonlítva, az ilyen arányú „átmentés” teljességgel szokatlan: 2009-ben például az előző éviből egy se, 2010-ben pedig hat azonos tétel szerepelt, ám ennél több a vizsgált időszakban egyszer sem. „Ez az eljárás több szempontból is sajnálatos” – mondja egy dunántúli megyeszékhely gimnáziumának igazgatója. Szerinte ezeket a tételeket tavaly már kidolgozták, ezért idén sokkal kevesebb diák teszi ezt majd meg saját erőből. „Visszalépés ez a módszer a magolás felé, hiszen az önálló gondolkodással szemben a tananyag rögzítését implikálja” – teszi hozzá.

 

 


Fotó: Narancs

 

 

De nem csak ez szembeötlő a 2012-es tételsorban: jövőre mindössze két világirodalmi tétel szerepel a listán (eddig legalább három, de előfordult, hogy négy volt), emellett mindkét kortárs szerző (Gion Nándor, Kányádi Sándor) határon túli. „Ennek rossz üzenete van, már-már politikai” – véli egy szegedi forrásunk, aki megjegyzi, hogy ez már csak azért is túlzás, mert Gion Virágos katona című regénye tavaly már szerepelt, ahogyan néhány éve Kányádi Sörény és koponya című kötete is. „Arról már nem is beszélve, hogy a két szerző műve esztétikailag aligha sorolható a valóban kortárs irodalomhoz. Jellemző az is, hogy a tételsor legfrissebb darabja, a Sörény és koponya egy 22 éve megjelent verseskötet.” (A korábbi években a kortárs irodalom címszó alatt Bodor Ádám Sinistra körzet című regénye, Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása, illetve Oravecz Imre A hopik könyve című kötete kapott helyet.) Eddig az sem volt megszokott, hogy a két „drámás” tétel közül mindkettő magyar legyen, ám ezúttal ez történt: Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye kapcsán a diákoknak a mű történelem- és létértelmezéséről kell értekezni, de tavalyról itt maradt a Bánk bán is. (Korábban ebben a részben szerepelt egy-egy Moliére-, Brecht-, illetve Csehov-mű is.)

 

Feltűnő továbbá a humoros, könnyedebb hangvételű művek hiánya. A korábbi években egyszer-egyszer előfordult Rejtő Jenő-, Molnár Ferenc-, Karinthy Frigyes-, Conan Doyle- és Szerb Antal-tétel is. Noha a középszintű érettségi magyartételeket mindig az adott iskola dolgozza ki, a hivatal kiad azok részére is egy listát, akik nem középiskolásként érettségiznek: utóbbiba bekerült Szabó Magda Régimódi története, amely tavaly emelt (!) szintű tétel volt.

 

A nyelvtantételeknél szintén a konzervatív felfogás tükröződik, „az a tétel, hogy A nyelvművelés jelentősége, szerepe napjainkban, egyszerűen megijeszt, olyan maradi” – mondja egyik forrásunk. Vonatkozó kérdéseinkkel egyébként még hétfőn megkerestük az illetékes Oktatási Hivatalt, de ők kedd estig nem küldték meg válaszaikat.

 

Mindeközben fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi laza törvényi szabályozás akár egy az ideihez hasonló, sok ismétlést tartalmazó lista összeállítására is lehetőséget ad: az ugyanis nincs megszabva, hogy az emelt szintű tételsorban a címek hány százalékát kell megváltoztatni (középszinten is csak 30 százalékot szükséges). Az tehát eddig se volt előírva, hogy hány tételt kell megtartani, épp ezért az is lehet, hogy elsősorban a spórolási szándék vezette a Tételkészítő Bizottságot és annak elnökét, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezetőtanárát, Osztovits Szabolcsot. (Az igen olvasott, és alapvetően konzervatív ízlésűnek tartott Osztovitsnak májusban a közrádióban volt egy emlékezetes vitája az akkori érettségi érvelő feladatáról Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével – a szerk.) Lapunk úgy tudja, hogy egy új magyartételt közel százezer forintból tud megfinanszírozni az Oktatási Hivatal: ebben benne van a kidolgozás, illetve a lektorok munkájának díjazása is. Erre idén minden eddiginél kevesebbet költöttek, hiszen a bizottság szinte teljesen „hozott anyagból” dolgozott.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.