| ||
„Az idei évben dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár úr nem engedte indítani a néprajz szakunkat alapképzésben. Ugyanez történt a politológia BA levelezővel is.” A Narancs információi szerint többek között ez áll abban a körlevélben, melyben a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkari vezetősége értesíti oktatóit az idei felvételi eredményekről. Az egyetem neve elhallgatását kérő munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy az ügy 5 hallgatót érint, a néprajz nappali és levelező szakon 2-2, politológia levelezőn pedig egy diák kezdhette volna tanulmányait szeptemberben, ha nem szól közbe a minisztérium (azt természetesen nem tudni, mi lett a diákokkal, ha a nem indított szakok mögött mást is megjelöltek, oda még bekerülhettek).
Forrásunk szerint a BTK vezetése a kevés jelentkező ellenére is ragaszkodott az érintett szakok indításához, hiszen ezekre tavaly sem vettek fel sokkal több embert. A felvi.hu-n fellelhető adatok szerint ráadásul mindhárom képzés minimális kapacitásszáma (ami alatt nem lehet elindítani) egy fő, az évfolyam tehát kevés felvételizővel is összeállhatott volna. Információink szerint július 22-én pontszámhúzó értekezletet tartottak a karon, és itt is elhangzott, hogy szeptemberben lesz néprajz és politológia. Ezután több egyeztetés is következett a kar, a rektori vezetés és az oktatási igazgatóság között, az utolsó 24-én, a ponthatárok kihirdetésének délelőttjén. A kar még ekkor is kiállt minden indítható szak mellett. A délután folyamán azonban történhetett valami a minisztériumban, így – a dolog abszurditását jól mutatva – a bölcsészkar dolgozói a felvételizőkkel együtt tudták meg, hogy mégsem indíthatják el a képzéseket. Az egyetemen Maruzsa Zoltán személyes döntését sejtik a háttérben, forrásunk szerint ennek okairól azonban csak pletykák, találgatások vannak.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Gerner Zsuzsannát, a PTE BTK oktatási dékánhelyettesét is, aki megerősítette, hogy „a Bölcsészettudományi Kar a szakgazdákkal való egyeztetés alapján tervezte és vállalta volna a szakok indítását”. További kérdéseinkkel Gerner Lengvárszky Attila oktatási igazgatóhoz irányított, aki viszont állítja, hogy a szakok indítására vagy nem indítására az egyetemi vezetés nem utasíthatja a karokat, csupán ajánlást fogalmazhat meg ott, ahol ezt gazdaságilag indokoltnak tartja. Arra az értesülésre, miszerint a minisztérium vagy Maruzsa Zoltán fúrhatta meg a néprajz és politológia szakokat, Lengvárszky nem kívánt reagálni.
Az idei évfolyam kiesésének következményei nem ismertek, bár valószínűsíthető, hogy előbb-utóbb oktatói elbocsátásokra is sor kerülhet, különösen a néprajz tanszéken. „Már csak azért is, mert ez az ítélet nem egy évre szól. A továbbtanulásukat tervező középiskolások a képzések szakmai színvonalát ritkán ismerik pontosan, azt viszont megnézik, hogy az előző évben indult-e az adott szak. Így majdnem biztos, hogy a minisztériumi döntés tovább csökkenti az érdeklődést a pécsi néprajzképzés iránt” – véli forrásunk. Szerinte ez a lépés is azt bizonyítja, hogy a minisztérium kizárólag a jelentkezők száma – és nem a szakmai teljesítmény – alapján ítéli meg az egyes képzéseket. „Pedig sok más szempont létezne, például a hallgatói eredményesség (a tavalyi OTDK-n két első és egy második helyet szereztek a néprajzos hallgatók) vagy a pályázati tevékenység, ami véleményem szerint egyedülállón sikeres, tíz éven belül a második elnyert nagy európai uniós pályázatunk indul éppen szeptember 1-jén, amikortól a szakunk nem indulhat be” – teszi hozzá.
Maruzsa Zoltán a felvételi eljárásról tartott sajtótájékoztatóján egyébként azt mondta, a 10 885 meghirdetettből összesen 5060 szak vagy szakpár nem indul el „a meghatározott minimumlétszám miatt”. Azt egyelőre nem tudni, a pécsi mellett hány eset van, ahol a meghatározott minimumlétszám alapján el lehetett volna indítani a képzést, ám a helyettes államtitkár másképp döntött. Mindenesetre a pécsi lépés okai mellett ezt is megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályától – amint megjön a válasz, közöljük.
