Lesz-e plázastop a Teleki téren? - Eldózerádó

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2011/31. (08. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Irreálisan kis összegből építené újjá Józsefváros önkormányzata a Teleki téri piacot. A kereskedők idegesek, mert ellentmondó üzeneteket kapnak a kerülettől. Kocsis Máté polgármester azonban nem közöl részleteket. Megsértődött a Narancsra.

Irreálisan kis összegből építené újjá Józsefváros önkormányzata a Teleki téri piacot. A kereskedők idegesek, mert ellentmondó üzeneteket kapnak a kerülettől. Kocsis Máté polgármester azonban nem közöl részleteket. Megsértődött a Narancsra.

"Ami itt van, az tarthatatlan, ebben nincs vita. Rólunk már mindent elmondtak: Albánia, fertő, rompiac, és ezekkel a megállapításokkal nem is lehet vitatkozni, mivel egy uniós főváros központjában tényleg nem működhetne ilyen telep. És ezt én mondom, akinek tizenöt éve vannak itt boltjai! Jó, olyanok, amilyenek. Örülök, hogy nem áznak be, és van bennük víz meg áram. Változtatni kell, de nem így. Egyszerűen nem járja, amit velünk csinálnak." A középkorú kereskedőt nem volt nehéz kiszúrni a vásárlók szellős forgatagában múlt szerda kora délután: egy jól megpakolt szalámis zsemlét nyomott magába, úgy üvöltözött a piac közepén. A bérlők és a tulajdonosok (a Teleki téri piac két pártja) fél órája kaptak egy levelet az önkormányzattól, ezúttal ez csapta ki náluk a biztosítékot. Ebben ugyanis arról tájékoztatták őket, hogy a Karácsony Sándor és a Szerdahelyi utca sarkán lévő üres telekre tervezett ideiglenes piac megnyitása "a közüzemi szolgáltatók miatt" csúszik, így oda nem lehet a hétvégén átköltözni, hanem csak szerdán (augusztus 4-én) - a baj csak az, hogy mivel lejár a nyitvatartási engedély, addigra már a régi piacot is bezárják, árulni pedig így napokig nem lehet. "A paradicsom, a barack, a dinnye ránk rohad mind, ha se itt, se ott nem dolgozhatunk. Délelőtt az önkormányzatnál még informálisan azt a tájékoztatást adták, hogy a csúszás miatt maradhatunk. Rá egy órára kaptuk a levelet, hogy mégse. Persze hogy káromkodni kezdek."

Nem sokkal később megint változik a helyzet: most telefonon érkezik a hír, hogy mégiscsak a szóbeli üzenet él, tehát lehet maradni, a levelet - arról, hogy nem lehet maradni - "hivatali okok" miatt kellett körbeküldeni, de nem kell komolyan venni, lehet jönni hétfőn. "Kezdjük megszokni ezt az ügymenetet, csak nem szeretjük. Úgy százötven ember sorsáról beszélünk, köztük családok, alkalmazottak, sokan görgetnek maguk előtt ilyen-olyan adósságokat, érzékenyen érintene pár napos kiesés" - magyarázza a zöldséges. A mostani leharcolt épületek ledózerolása után a kerület elképzelése szerint az újjáépített piac egy év múlva már nyílna is, a környék pedig konszolidálódna. (A tér történetéről lásd Egykor és most című keretes írásunkat.)

Egy Lidl, egy piac

A Teleki téri piac és a mellette található park átalakítására korábban született már terv, az építészfórum.hu honlapon megtalálható Juhász Kristóf Attila munkája, aki a jelenlegi helyéről kiemelte és a Fiumei temető irányába tolta volna a piacot - parkot hozva létre így a Teleki mostani területén. Noha tavaly a munka elnyerte a Magyar Építész Kamara diplomadíját, mégsem valósul meg.

A piac ugyanis a helyén marad - ez biztos. Amiképp az is, hogy a mellette lévő telken egy Lidl áruház épül, miután a nettó 300 millió forintot - ennyiért írták ki az ingatlanértékesítési pályázatot - csak ez a cég vállalta kifizetni. A telekosztás utáni 3970 négyzetméteres telken (melynek egységét magasnak éppen nem mondható, 75 ezer forintos áron értékesítették) a Lidl egy 1800 négyzetméteres áruházat épít majd, valamint egy ötven férőhelyes parkolót is. A Lidl és a piac egy épületen belül kap helyet: erre sokakban támadt félelem, hogy az áruház alacsony áraival konkurenciát jelent majd a piaci kereskedőknek ebben a különben is igen árérzékeny városrészben. (Az áruháztól úgy tudjuk, nem folytatnak a piacra való tekintettel külön áruforgalmazási stratégiát, minden olyan lesz, mint egy másik Lidlben, ahogy az árakat is a központi döntések befolyásolják majd.) Megjegyzendő, hogy a fővárosban sem egyedüli eset egy diszkont és egy piac összeépítése, és nem is valószínű, hogy a kilónként százforintos paradicsom vagy a 18 forintos tojás árával akarná felvenni a versenyt a multi (ezek ugyan nem a piac átlagárai, de lehet ennyiért árut kapni). Az viszont már alighanem unikumnak számít, hogy milyen különbséggel bérelhet az új piacon helyet egy zöldséges és egy söröző: önkormányzati határozat született arról, hogy noha a jelenlegi 1300 forint/négyzetméter bérlői díj nem változik az új piacon sem, lesz viszont belépési pénz, 200 ezer forint (plusz áfa) négyzetméterenként. Ezt azonban a jelenlegi kereskedők jó része nem tudta volna megfizetni - korábbi nyilatkozónk 182 négyzetméternyi üzletet vitt, ezért bruttósítva bőven negyvenmillió felett kellett volna fizetnie -, ezért ezt módosították. Így aki élelmiszert árul, az 75 százalék kedvezményt kap, aki viszont alkoholt vagy dohányt, az semmit. "A Lidlre persze mindez nem vonatkozik. 'k igen jó áron jutottak hozzá a területhez, ott árulhatnak alkoholt is, engem pedig lényegében ellehetetlenítenek" - mondja egy piaci kocsmáros, aki szerint most a fürdővízzel a gyereket is kiönti az önkormányzat. "Itt két külön műfajról beszélünk: a tisztességes kocsma és az italdiszkont. Nekem szigorú ellenőrzéseken kell helytállnom, rendes borból adom a fröccsöt, amit itt benn, asztaloknál isznak meg a vendégek. Nálam nem lehet ilyen műanyag üveges ócska borokat kapni, se kétdeciseket. És nem hiszem, hogy egy önkormányzat az egyik terméktípust versenyhátrányba juttathatja vélt vagy valós indokok alapján a másikkal szemben. Itt mégis ez történik."

Ráadásul érdekes helyzetet teremthet a fideszes vezetésű kerületben, hogy mindeközben a kormányzat erősen rokonszenvezik az LMP által bedobott plázastop ötletével. 'sszel születhet meg ugyanis az a jogszabály, amelynek alapján 2012-ben százezer lakos alatt legfeljebb négyszáz, afölött legfeljebb nyolcszáz négyzetméteres üzletközpontok építésére lenne engedély, a kisboltok forgalmának fellendítése érdekében. Folyamatban lévő ügyet már nem szeretnének megakadályozni - igyekezni kell tehát, hogy a bőven a határérték fölé tervezett Teleki téri Lidl építési engedélye meglegyen, és a következő ülésszakban Kocsis Máté nemcsak mint a pártjával szemben lojális országgyűlési képviselő, de mint polgármester is jó lelkiismerettel nyomhasson igent a törvényjavaslatra.

Ki tervezi, miből?

Üvegfalú, fémszerkezetes, zöldfalú - ma még csak ennyit lehet tudni arról, hogy milyen lesz az új piac, tudniillik a tervek, de a tervező személye sem ismert eddig, csupán az interneten van egy látványterv. Értesüléseink szerint a tervezést - ahogy a piaccal kapcsolatos oly sok ügyet - Alföldi György irányítja, aki (400 ezer forintos honorárium ellenében) jelenleg stratégiai tanácsadója az önkormányzatnak. Alföldi amúgy a kerület ingatlanfejlesztéseit végző Rév8 Zrt. korábbi vezérigazgatója, és egyben a józsefvárosi rehabilitáció egyik felelőse, s éppúgy jó viszonyt ápol a jelenlegi polgármesterrel, mint elődjével, az SZDSZ-es Csécsey Bélával. A sajtóreferens javaslata - hogy a piacra vonatkozó kérdéseinket Alföldinek tegyük fel - teljesen logikusnak tűnt tehát, ám egyszer csak fordult a kocka, és Kocsis Máté akart nyilatkozni. Egészen addig, amíg A kocsmaasztal lovagjai című írásunk (Magyar Narancs, 2011. július 28.) meg nem jelent, mert attól kezdve Kocsis Máté már semmilyen témában nem kívánt szóba állni a Naranccsal. Ekkor sietve jeleztük referensének, hogy közpénz felhasználásáról érdeklődő kérdéseinkre válaszolni nem éppen kedv kérdése, hanem hivatali kötelesség. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.

De itt az igazi fekete lyuk, a költségvetés - erről is hiába érdeklődtünk. Az önkormányzat február 17-i ülésének jegyzőkönyve elvileg egy "részletes költségvetést" tartalmaz a Teleki téri piac újjáépítésével kapcsolatban, amely egyrészt rögzíti a 300 milliós bevételt (ez jön be a Lidltől), és ugyanígy 300 milliót különít el kiadásként az új piac kivitelezésére, a nyílt pályázat kiírására, illetve az engedélyeztetési terv költségére. (Az ideiglenes piacot 50 millióra tervezték, ám úgy tudni, ez már 75 milliónál tart.) Arról viszont nem szól a "részletes költségvetés", hogy azoktól a bérlőktől, akiknél tulajdonban van a bérleti jog, mennyiért vásárolja azt vissza az önkormányzat. Úgy tudjuk, 90 millióért, igaz, a bérlők ennél többet szeretnének, többük úgy véli, az önkormányzat által megbízott ingatlanbecslő direkt taksálta az üzleteket alacsony összegre, a szomszédos - kétes hírű - Lujza utcában található üzletek négyzetméter-árából kiindulva. Kocsis Máté a Népszavának nyilatkozva egyszerűen csak nyerészkedőknek titulálta az elégedetlenkedőket, akik közül többen pereskedést fontolgatnak, bár tisztában vannak vele, ha elhagyják a boltjukat, akkor anyagilag nem éri meg az akár többéves procedúra, igazság ide vagy oda.

A Lidllel kötött szerződés értelmében a jelenlegi területet csupaszon, fáktól, épületektől megtisztítva október elsejéig kell a multinacionális cégnek birtokba adni - akkor utalják át az önkormányzat számlájára a fennmaradó 240 millió forintot. Minekutána a bontásnak is meglesznek a maga költségei, mindent egybevéve úgy tűnik, az új, körülbelül 1000-1500 négyzetméteres fedett piacra az alapozástól kezdve az ott található boltok kialakításáig az induló keretből alig marad 100 millió forint - ebből nyilván nem lehet piaccsarnokot építeni ma Magyarországon. Szakmai körökből úgy tudjuk, hogy alsó hangon egy fedett csarnok létrehozása 400 ezer forintos négyzetméteráron képzelhető el (ennek alapján 800-900 millióból lenne kihozható az egyszintes, bruttó 2000 négyzetméteres új csarnok), de ez a fapados megoldás, az ár duplája se tartozna a luxuskategóriába. Az önkormányzat jelenlegi pénzügyi keretei egyelőre a dózerekre és a tervezésre elegendőek, de hogy aztán miből építkeznek, építkeznek-e ott jövőre, az ma még rejtély.

Átmenni

A piachoz a jelenlegi állapotok ellenére sokan ragaszkodnak. A Szerdahelyi utca felőli résznél található Járomi-baromfibolt már a 60-as évektől itt működik, a Szabó család is több mint húsz éve üzemelteti savanyúságpultját, de számosan akadnak olyan tojásosok, zöldségesek, akik már 10-15 éve dolgoznak itt. A piac bő egyharmada ma nincs kihasználva, a kisebb méret tehát indokolt. A változás miatt sokan tartanak a kényszerű áremeléstől, ám ez, ha a bérleti díj nem emelkedik (és erről határozat rendelkezik), nem tűnik feltétlen következménynek, bár logikus lépés lenne a szükséges pénz előteremtéséhez. "Félünk attól, hogy a hercehurca, a bizonytalanság miatt a vevők átmennek a Rákóczi térre. Nem jó ez a sok mendemonda. Vevőt egyet se hoz" - mondja egy hentes hétfő reggel, amikor elvileg már az ideiglenes piacon kellene lenniük, csakhogy ott még a hétvégén kiöntött aszfalt szárad. "Két hétig itt maradhatunk, ennyi lesz az átállási idő. A legújabb változat szerint augusztus 15-én zár be a Teleki, ebben a formában végleg."

Persze az átmeneti piac se lesz maga az Eldorádó: víz nem lesz bevezetve a konténerekbe, egy központi kútból lehet hozzájutni, ha valaki kezet vagy árut akar mosni. Az esővédő ponyvákat az árusok szerelik fel, de nem lesz könnyű dolguk a henteseknek sem, mivel nem kifejezetten árusító konténerekbe költöznek, olyan kis ablak van rajtuk, hogy abba nem lehet húsokat kitenni mutatóba. "Benn dolgozunk majd a konténerben, oda kell bejönnie a vevőnek. Az ajtókat minden reggel levesszük, és minden este visszatesszük. Ezt találtuk ki jobb híján. De ha jó a hús, a vevők úgyis jönnek. Eddig sem a körítés számított."

Egykor és most

Nem először akarják az eredetileg Baromvásár néven futó, a Teleki nevet csak 1874-ben felvevő teret "társadalmi okok miatt rendezni". Az 1897-től 1950-ig használtáru-piacként működő, és fénykorában napi tízezer látogatót fogadó Tangót - ahol a cilindertől a használt műfogsoron át az ágyig minden kapható volt - előbb 1932-ben bélyegezték meg a "város szégyene" jelzővel, aztán 1948-ban a Belügyminisztérium is lépett az ügyben. A költözést közrendészeti szempontból azért találták akkor fontosnak, mert a kitelepítés "után várhatóan megszűnnek a lezüllött kocsmák, csehók, kávémérések, s velük a kétes alakok, bűnözők is eltűnnek" - írja Bruckner Éva A Zsibárus boszorkány című monográfiájában. Így 1950-ben az Ecseri úton található szegényes Valéria-telepre "száműzték" a Tangót, ahonnan 1964-ben költözött ki mai helyére, a Nagykőrösi útra - az Ecseri név innen maradt rajta. A Teleki téren 1950 óta élelmiszerpiac működik, komolyabb felújítás azóta nem történt.

szerző
Nagy Gergely Miklós
publikálva
2011/31. (08. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Tarlós megszüntetné
Mi lesz a BKK-val?
Borsodi riport
Egy kegyetlen gyilkosság háttere
Interjúk
Parragh László, René Jacobs, Rob Brydon
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország