Ahogy arról ma reggel mi is beszámoltunk, a Figyelő csinos listát tett közzé azokról az emberekről, akik olyan civil szervezetnél dolgoznak, amelyet a kormány „Soros-bérencként” bélyegzett meg.
Schmidt Mária Figyelője elkezdte listázni Soros zsoldosait
Emlékezetes kijelentése volt Orbán Viktornak nemrégiben, hogy ő mindenkiről tud, mindenkinek a nevét ismeri, aki tagja Soros György Magyarországon, a magyar kormány megdöntésén dolgozó 2000 fős zsoldoshadseregének. Egy-két lapzártának kellett csak eltelnie, hogy a házmester- és lakájmédia zászlóshajóját üzemeltető Schmidt Mária Figyelőjében el is kezdjék listázni Soros György zsoldosait.
Délutánra megérkeztek a nagyobb szervezetek reakciói is.
Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója:
„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit. Van egy rossz hírünk: nem félünk, és bármivel is próbálkoznak, nem fogunk meghátrálni. Tovább folytatjuk a munkánkat, és képviselni fogjuk azokat az értékeket, amelyeket a magyar kormány már rég elfelejtett. Ezek a szervezetek emberek tízezreinek nyújtottak és nyújtanak segítséget és képviseletet. Ha a civileket támadja a kormány, azzal őket, az ő igényeiket is semmibe veszi. Ha a kormány eléri a célját, és nem lesznek civil szervezetek, jellemzően sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül. Ez a történet nem a megtámadott szervezetekről, hanem végső soron mindannyiunkról, mindannyiunk életéről szól, ezért mindenkinek fel kell emelnie a szavát, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek minket.”
Szeles András, TASZ:
„Amikor meglátod a neved a Figyelő listáján, többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz. Nálunk a TASZ-ban nagyon különböző élethelyzetben lévő munkatársak dolgoznak. Mást jelent egy ilyen listára felkerülni a háromgyerekes családanyának vagy családapának, mást jelent éppen az első gyerekét váró nőnek, és mást a harmincas évei elején járó független fiatalnak. Ennek megfelelően mást jelent dühösnek lennünk és megijednünk is. De túl az első riadalmon, egymásra mosolyogva az irodában mindannyian ugyanúgy és ugyanannyira vagyunk büszkék a munkánkra, amit a magyar állampolgárokért végzünk.”
A Magyar Helsinki Bizottság pedig a következő hat pontban reagált a listázásra:
1) Nincsenek „Soros-zsoldosok”. Ez a lista minden tekintetben veszélyes agyszülemény, koholmány, de fontos tudni: a szerzői jog nem a hetilapé, hanem a kormányerőé. 2013 óta több hullámban terjesztik azt a hazugságot, miszerint Soros-zsoldosok dolgoznak azzal a céllal Magyarországon, hogy lejárassák hazánkat, a kormányt és személyesen Orbán Viktort. A valóság az, hogy a Fidesz már kétszer veszített jogerősen pert, és bocsánatot kellett kérnie a Magyar Helsinki Bizottságtól hasonló állításokért. A kormánypártot a bíróság felszólította a további jogsértésektől való tartózkodásra. Ennek, sajnos, eddig nem lett foganatja.
2) Ez a lista hazug. A listán halott emberek is szerepelnek. A listán olyan adminisztratív dolgozók is szerepelnek, akik nem közszereplők. Önkényesen, mindenféle kutatás és megfontolás nélkül lettek összevillázva a nevek és személyek. Mindez arra jó, hogy megnehezítse a listán szereplő közéletben való részvételét, munkáját és magánéletét.
3) A lajstromozás a legrosszabb történelmi időket idézi. Ha közelebbi párhuzamot keresünk, akkor a Kuruc Info és más szélsőjobbos orgánumok melegeket, zsidókat és más kisebbségeket megbélyegző listáira kell gondolnunk. Az ilyen listák „kilövési engedélyt” jelentenek a rajtuk szereplőkre.
4) A lista elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását. Az egyesülési, a szólásszabadság, a magánélet védelme és az emberi méltóság ellen intézett förtelmes támadásról van szó. Olyan embereket vesz egy kalap alá, akik többsége egyáltalán nem áll kapcsolatban sem egymással, sem Soros Györggyel. A Figyelő nem egyebet állít, mint hogy ezek a személyek és szervezetek veszélyt jelentenek az országra, amelyet (szokása szerint) azonosít a kormánnyal. Demokráciában alapvető jog a közéletben való részvétel és a kormány bírálata, aki ezt elvitatja, antidemokratikus álláspontra helyezkedik.
5) A lista célja a megfélemlítés. Ezt értjük. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársai azonban továbbra is büszkén azonosulnak munkájukkal, az emberi jogok védelmével. Mi, ahogyan tevékenységünket vagy költségvetésünket, úgy személyünket sem titkoljuk , ezután sem fogjuk. Ma el is indítottunk egy csoportot a Facebookon azoknak, akik támogatják az emberi jogok és az emberi méltóság fontos ügyét, és még a humorérzéküket sem veszítették el.
6) Felszólítjuk a Figyelőt és a lap tulajdonosát, kövesse meg azokat az embereket, akik nevével visszaélt. És arra kérünk mindenkit, tartózkodjék efféle, erkölcsileg és az elemi sajtóetika szerint is elfogadhatatlan listák készítésétől és közrebocsátásától. Még most kell véget vetni a feketelistázásnak, amíg nem késő.
A három szervezet vezetőivel készült interjúnkat itt olvashatja.
„Az emberek segítség nélkül maradnak"
Szervezeteiktől már nem sok mindent tud elvenni a kormány, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől – vélik a célkeresztbe került nem kormányzati szervezetek vezetői. Az is kiderül, bíznak-e az EU ellenőrző szerepében. Magyar Narancs: Múlt hétfőn a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán.
