Az első fokon eljáró Fővárosi Munkaügyi Bíróság ma délelőtti ítéletében kimondta: az elbocsátott köztisztviselő Kocsis Máté polgármesternek 2011. augusztus 11-én küldött szöveges üzenetei nem voltak alkalmasak arra, hogy lerombolják a közigazgatás iránti társadalmi bizalmat. Márpedig a józsefvárosi önkormányzat erre hivatkozva rúgta ki a 21 éve köztisztviselőként dolgozó B. K.-t 2011 októberében. A férfi 2011. novemberben adta be keresetét. A bíróság bizonyítottnak látta a jogszerűtlenséget, és ítéletét a kérelem felső határához igazítva 20 hónapnak megfelelő jövedelem kifizetésére kötelezte a józsefvárosi önkormányzatot.
| ||
B. K. munkahelyvesztése a Magyar Narancs A kocsmaasztal lovagjai című, 2011. július 28-i cikkével függ össze. Amint a jelen perrel kapcsolatos cikkünkben tavaly októberben megírtuk, az önkormányzatnál alaptalanul hitték B.-ről, hogy ő lett volna azon 2011. júliusi írásunk informátora, amelyben feltártuk, hogy a VIII. kerület döntéshozói ciklusokon és ideológiákon átívelve vendéglátóznak igen kedvező feltételekkel egy bérelt önkormányzati helyiségben a Szentkirályi utcában, a Pázmány Péter Egyetemmel szembeni Vaskapuban. Cikkünk megjelenése után az önkormányzatban nem hivatalos vizsgálat indult, hogy kiderüljön, ki informálta a Vaskapu-biznisz hátteréről lapunkat. A polgármester a 2011. augusztusi igazgatási szünet alatti sms-ében már kész tényként utalt arra, hogy B. a Narancs forrása. B. lapunknak elmondta: 2011. augusztus 11-én Kocsis Máté délután négy órától éjjel fél egyig kéretlenül és folyamatosan zaklatta őt az sms-eivel. B. K. tiszteletből válaszolt az üzenetek többségére, de azt határozottan cáfolta, hogy ezt köztisztviselőhöz méltatlan módon tette volna. Pedig egyértelmű provokációnak érezte a polgármester érthetetlen üzeneteit, amelyeket Kocsis Máté például „Üdv. Lucifer” búcsúzással zárt. Mint mondta, a történtek miatt ő szégyellte magát a polgármester helyett.
A munkaügyi perben az üzenetváltás teljes szövegét csatolták bizonyítékként. Nemcsak Kocsis „luciferes” aláírása nem szokványos egy polgármestertől (Kocsis Máté ma már a Fidesz kommunikációs igazgatója), de az sem, amikor azt tudakolja, hogy B. a Narancsban tanulta-e a „kérdésre kérdéssel” válaszolás technikáját. A polgármester ahhoz is ragaszkodott üzeneteiben, hogy cikkünk szerzője B. „LMP-s barátja”, Vári György kollégánk lenne. A polgármester az üzenetváltás egy pontján azt is közölte, hogy B. „nem túl nagy kihívás” számára – arra utalva, hogy a köztisztviselő mondhat (írhat) neki bármit, számára a helyzet mindennél világosabb.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság mai tárgyalásán Szabó Gábor, Kocsis akkori tanácsadója tanúvallomásában erősítette meg, hogy Kocsis B.-re gyanakodott, és közösen tervezték el, miképpen leplezik le a szerintük szivárogtató városházi dolgozót. Szabó azt is elmondta, hogy Kocsis horvátországi nyaralásán kezdeményezte B.-vel a szöveges üzenetváltást; erről a polgármester maga számolt be későbbi beszélgetésükön. B.-t aztán a többórás sms-ezés három kiragadott üzenete miatt bocsátották el: „Hivatali bűncselekményeket tanulmányozom.” „A titkos címek világában a K., esetleg a B. járatosak. Csak nem feltöretted?” „Nekem lehet, hogy több hasznom vehetted volna, mint azoknak, akik jégre vittek. Tisztelet a kivételnek.”
Szabó a tárgyaláson azt is előadta, hogy Kocsis a sérelmezett üzeneteket rajta kívül továbbította a munkáltatói jogkört gyakorló Mészár Erika aljegyzőnek, Xantus Judit volt jegyzőnek és Fónagy Ágotának, a szervezési osztály vezetőjének. Mészár Erika a mai tárgyaláson elismerte, hogy megkapta az üzeneteket a polgármestertől 2011. augusztusban, de nem indított vizsgálatot, mert nem tudta megállapítani, kivel kapcsolatosak Kocsis üzenetei. Az aljegyző a bíró egyik kérdésére azt felelte, nem tudta értelmezni a polgármester szavait, és abban sem volt biztos, hogy maga Kocsis kezeli a telefont. Szabó ezzel szemben úgy vallott, hogy Kocsis a Vaskapuban még augusztusban maga mutatta meg neki az aljegyző viszontválasz üzenetét, amelyben arra utalt: B.-nek köztisztviselőként meg vannak számlálva a napjai. A bíróság a két ellentétes vallomást nem tudta összhangba hozni, a végeredményét 1-1-re hirdette ki, így nem látta bizonyítottnak, hogy elkéstek volna a köztisztviselő felmentéséhez vezető méltatlansági eljárás megindításával. A per szempontjából ennek azért volt jelentősége, mert a törvény szerint a munkáltatónak 15 nap áll rendelkezésre a vizsgálat elindítására, miután köztisztviselőjének alkalmatlanságáról meggyőződött – a B. K. elleni vizsgálatot csak 2011. szeptember 30-án kezdték el.
B. négygyermekes családapa, vele egy háztartásban három gyermeke és beteg felesége él, az elbocsátás óta nehéz körülmények között – egyetlen fillér nélkül küldték el a hivataltól. Mi több, a polgármesteri hivatal a kirúgott közszolga munkaügyi papírjaira is rávezettette, hogy a munkaviszony megszűnésének oka méltatlanság. B. e szégyenbélyeget csak hónapokkal később tudta töröltetni. Véleménye szerint a kirúgással azért siethettek, mert néhány nap múlva elérte volna a 35 éves köztisztviselői jubileumát, amiért közel nettó 900 ezer forintot kapott volna.
Megjegyzendő, hogy 2012. szeptember elején az önkormányzat által megbízott Kléger Ügyvédi Irodától egyezségkötési ajánlat érkezett, amelyben az önkormányzat elismerte, hogy „jogellenesen szüntette meg B. úr köztisztviselői jogviszonyát, erre tekintettel a felek a jogviszony megszűnését közös megegyezésre módosítják a megszüntetésre visszamenő hatállyal”. Az ajánlatban az önkormányzat vállalta volna, hogy nem jövedelempótló kártérítés jogcímén 15 havi nettó átlagkeresetének megfelelő összeget kifizet. A kiegyezést a munkaügyi bíróság is szorgalmazta, majd az önkormányzat és B. K. is bejelentette e szándékát, kérve fél évre a per szüneteltetését. Az egyezségkötést azonban a kerület vezetése végül nem vitte a képviselő-testület elé, a jogszerűtlen elbocsátás beismerése ugyanis feltehetően valakinek a felelősségre vonásával járt volna. Maradt a pereskedés, amit az önkormányzat ma első fokon elvesztett.
Indokolatlan indoklás B. K. jogviszonyának megszüntetésében a következő indoklás olvasható: „2011. szeptember 28-án a munkáltató részéről B. K.-val szemben gyanú merült fel, hogy személyes megnyilvánulásaival a józsefvárosi önkormányzat és annak hivatala, valamint dolgozói jó hírneve és így a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom lerombolását idézi elő. Ennek bizonyítására – a szóbeli jelzéssel egy időben – a munkáltató birtokába kerültek a köztisztviselő mobiltelefonszámáról érkezett, a józsefvárosi önkormányzat polgármesterének címzett üzenetek.” B. K. üzenetei „alkalmasak arra, hogy az önkormányzat és a munkáltató, valamint a megnevezett köztisztviselők jó hírnevét (...), így az általuk betöltött beosztás tekintélyét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, valamint a köztisztviselő pártatlanságával szemben aggályokat vessen fel. (...) A kimondottan negatív irányú véleményalkotása, illetve a – hivatásetikai normákat is sértő – megjegyzései a józsefvárosi önkormányzattal és a polgármesteri hivatallal, valamint annak köztisztviselőivel megalapozzák a köztisztviselőkről szóló törvény 17/C bekezdésében foglaltakat (ez a Fidesz-kormány idején került a törvénybe), ezért nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.” |
