Megszólal az érettségije napján rendőrségre citált fiatal tüntető: „Senki sem tudja, meddig mennek el”

  • Gera Márton
  • 2017. június 9.

Belpol

„Megfélemlítés ez” – mondja lapunknak Simon Botond, akit az egyik tüntetés után civil ruhás rendőr követett.
  • Simon Botond 20 éves, idén érettségizik, már csak a szóbeli vizsgái vannak hátra.
  • A Magyar Helsinki Bizottság kedden írt arról, hogy miután Botond részt vett egy április 13-i demonstráción, egy civil ruhás rendőr követte, majd az éjszakai buszról leszállítva igazoltatták, felvették az adatait.
  • Pár héttel később a fiú rendőrségi idézést kapott, eredetileg az érettségije napján kellett volna megjelennie.
  • A rendőrség „gyülekezési joggal való visszaéléssel” gyanúsítja Simon Botondot, aki szerintük spontán tüntetést szervezett. Az őt képviselő Helsinki Bizottság viszont felhívja a figyelmet, hogy spontán tüntetésnek valójában nem lehet szervezője.

magyarnarancs.hu: Korábban mennyire foglalkoztál közélettel?

Simon Botond: Az első tüntetéssorozatot, amin ott voltam, a Hallgatói Hálózat szervezte, még 2013-ban. Ott kezdődött lényegében a politikai aktivitásom, azóta jó pár demonstráción voltam.

magyarnarancs.hu: Mi történt azon az estén, amikor a civil ruhás rendőr követett, és leszállítottak a buszról, hogy igazoltassanak?

SB: Ez akkor volt, amikor Gulyás Marcit és Varga Gergőt elítélték. Kíváncsi voltam, mi lesz a tárgyalás végeredménye, elmentem a bírósághoz, de későn érkeztem, akkor már mondták, hogy mi lett az ítélet, meg hogy lesz egy ilyen flashmob, egy rögtönzött tüntetés a Kossuth térnél. Én is kimentem oda egy barátommal. Szép lassan egyre többen és többen lettünk, de még nem tudta senki, hogy mi történjen. Aztán valaki felszólalt, hogy induljunk el az Oktogonhoz.

magyarnarancs.hu: Mit jelentett neked, hogy Gulyásékat elítélte a bíróság?

SB: Ez egyértelmű megfélemlítés volt, velük akarták statuálni, hogy jobb, ha nem tüntetsz, ha csöndben maradsz, mert akkor nem lesz bajod.

magyarnarancs.hu: Az Oktogonnál mi történt?

SB: Volt egy beszélgetés, hogy mi legyen, hogy legyen a továbbiakban. Valaki azt mondta, maradjunk az Oktogonon, bulizzunk, valaki azt javasolta, menjünk a Szabadság térre, én mondtam, hogy menjünk át inkább a Terror Házához. Megbeszéltük, melyik miért lenne jó, aztán szavaztunk, és a Terror Háza nyert.

magyarnarancs.hu: Hogyhogy a Terror Házát javasoltad?

SB: Abszolút szimbolikusnak gondolom, a neve is mutatja, merre tart a mostani hatalom, milyen eszközökkel él.

false

 

Fotó: narancs.hu

magyarnarancs.hu: Miután átvonultatok a Terror Házához, történt még valami?

SB: Valaki lemosható festékkel dobta meg az épületet, és a rendőrök akkor intézkedtek is. De amúgy azt hallottam tőlük, hogy ebből nem lesz semmi, aztán kiderült, hogy mégsem így lett, mert a férfit elítélték (10 ezres kárt okozott, 720 ezer forint pénzbüntetést kapott – G. M.). Én 10-15 percet voltam ott, utána elindultam haza, és ahogy később kiderült, ekkor kezdett el követni egy civil ruhás rendőr.

magyarnarancs.hu: Sejtetted, hogy valaki követ?

SB: Nekem akkor fogalmam se volt róla. Felszálltam az éjszakaira az Oktogonhoz közel, elmentem a Blahára, ott vártam egy buszt, felszálltam rá, és teljesen nyugodtan mentem hazafelé. Tizenöt perc múlva annyit látok, egy rendőrautó bevág a busz elé. Volt egy gondolat bennem, hogy lehet, értem jönnek, de azt gondoltam, hogy áh, csak nem, az mekkora faszság lenne már. A rendőr aztán kiszáll az autóból, felszáll a buszra, rögtön rám néz, majd azt mondja: „Szálljon le!” Meg is kérdeztem tőle, honnan tudta, hogy engem kell leszállítani, és mondta, hogy hát elmondták neki, milyen ruhában vagyok, hogy nézek ki. Mondjuk, a rendőrök viszonylag jó fejek voltak, az tény. Meg is kérdeztem tőlük, hogy nem visznek-e haza, ha már így leszállítottak az éjszaka közepén, de nem vittek.

magyarnarancs.hu: Azt elmondták, hogy miért igazoltattak téged, és mi szükség volt erre az akciófilmes jelenetre?

SB: Megkérdeztem őket, miért csinálják ezt velem, erre azt mondták, hogy ebből nem lesz semmilyen dolog, ez csak rutinellenőrzés. Hogy miért pont engem kellett igazoltatni, azt nem tudták megmondani, az volt a válaszuk, hogy fentről jött a parancs.

magyarnarancs.hu: Tudsz arról, hogy mással is történt hasonló aznap este?

SB: Nem. Hazajöttem, ráírtam arra a barátomra, akivel kint voltam az Oktogonon, aki hozzám hasonlóan szintén felszólalt, hogy „tesó, veled nem történt ilyesmi?”. Mondta, hogy nem. Ami kicsit ijesztő, hogy most már szerintem rajta vagyok a Kubatov-listán rendesen, és ez az, ami félelmet kelt bennem.

magyarnarancs.hu: Arra gondoltál, hogy ebből mégis lesz valami?

SB: Én csak arra gondoltam, hogy az adataim kellettek nekik, hogy ha legközelebb látják a fejemet, tudják, ki vagyok, de úgy látszik, ennél több kellett. Május közepén kaptam egy rendőrségi idézést, amiben igazából semmi konkrétum nem állt. Nem tudtam, mit csináltam, amiért nekem a rendőrségre kell menni. Először nagyon meg voltam ijedve. Annyit írtak, hogy gyülekezési joggal való visszaélés miatt kell megjelennem. Fogalmam se volt, hogy ez mi a fene lehet, mert rajtam kívül ott volt ötszáz másik ember. Rögtön beszéltem pár barátommal, akik jobban értenek a joghoz, és ők tanácsolták, hogy a TASZ-hoz vagy a Helsinki Bizottsághoz fordulhatnék.

magyarnarancs.hu: Pontosan mivel vádolnak?

SB: Azzal, hogy én szerveztem a tömeg átvonulását a Terror Házához, hogy én vagyok a felbujtó.

magyarnarancs.hu: A rendőrség éppen a történelemérettségid napjára idézett be. Ebben szerinted van szándékosság?

SB: Valószínűnek látom, igen.

magyarnarancs.hu: Hogyan zajlott a szabálysértési tárgyalás?

SB: Azzal vádoltak, hogy jogellenesen szerveztem tüntetést. Bemutatták a bizonyítékokat: egy felvételt, amin látszik, hogy beszéltem a mikrofonba, illetve volt egy vallomás a rendőrtől, aki szerint valószínűleg szervező voltam, mert úgy viselkedtem ott, és olyan aktivitással csináltam a dolgokat. Körülbelül ennyi volt a bizonyíték.

false

 

Fotó: Helsinki Bizottság

magyarnarancs.hu: Jól értem: tényleg azzal vádolnak, hogy egy spontán tüntetést szerveztél?

SB: Hát igen. Nem tudom, mit gondolnak. Legközelebb már az lesz, hogy „előre eltervezett, spontán tüntetés szervezése”.

magyarnarancs.hu: Az kiderült, hogy ki és miért követett akkor este?

SB: A rendőr vallomásában annyi volt, hogy követtek. De fogalmam sincs, hogy ő ezt miért csinálta, ki utasította erre.

magyarnarancs.hu: Egy ilyen szabálysértési eljárásnak mi lehet a kimenetele?

SB: A tárgyalás elején választhattam, hogy pénzt fizetek vagy közmunkára megyek-e, ha elítélnek. Én mondtam, hogy egyiket se választom, mert ártatlan vagyok. Így most három eshetőség van: kimondják az ártatlanságom, megrónak, vagy pedig leültetnek, de remélem, hogy ezt nem fogják megtenni. Ebben a pillanatban várom a rendőrség első ítéletét, hogy kiderüljön, bűnösnek tartanak-e. Ez körülbelül másfél, két hét múlva megérkezik, ha minden jól alakul.

magyarnarancs.hu: Szerinted mi szükség van erre az egészre?

SB: Két oka lehet. Egyik a megfélemlítés, hogy engem mint fiatal politikai aktivistát félemlítsenek meg, a másik meg az, hogy másokat rettentsenek el: ha így csinálod, ha te is ott vagy, beszélsz, akkor te is így jársz. Megfélemlítés ez, semmi más.

magyarnarancs.hu: Azt mondtad: politikai aktivista. Annak tartod magad?

SB: Nem vagyok semmilyen pártnál vagy mozgalomnál aktivista, de ahol ott a szívem, amiről azt gondolom, hogy fontos, ott próbálok segíteni. Szóval, ha így vesszük, aktivista vagyok, igen.

magyarnarancs.hu: Elveszi ettől a kedved az, hogy megvádoltak?

SB: Inkább még fel is tüzeltek vele. Semmiképpen sem hagyom magam.

magyarnarancs.hu: Olvasgattam a történetedről szóló hírek alatti kommenteket, és szinte minden második arról szól, hogy egyre ijesztőbb irányba megy az ország: a rendőrállam, a totális megfélemlítésre épülő rendszer felé. Egyetértesz ezzel?

SB: Abszolút. Én úgy látom, a mostani rendszerünk úgy működik, hogy amíg az ember nem csinál semmit, addig a rendszer relatíve békésen bánik vele. Ha az ember nem kiabál, akkor a kéz nem üt fentről. Ha felemeled a hangod, akkor a hatalom képes durvább módszerekre is. Csak senki sem tudja, meddig mennek el. Félek, hogy még a mostaniaknál is rosszabb dolgok jönnek, de ezt nem szabad hagyni. Nemrég létrejött a Közös Ország Klub, amit Gulyás Marci hívott életre. Ők arra szólítják fel az embereket, hogy ha nem történik változás a választási rendszerben, akkor ősztől békés polgári engedetlenség lép életbe. Én ebben tényleg nagyon sok reményt látok.

magyarnarancs.hu: A tavaszi demonstrációkkal, amiken te is ott voltál, szerinted sikerült valamit elérni?

SB: Mindenféleképpen, hiszen aki részt vett ezeken a megmozdulásokon, érzett magán egyfajta csodás lendületet. Az egyik tüntetésen bennem is nagyon erőteljesen ott volt az érzés, hogy olyan ereje van a tömegnek, hogy egyszerűen elsodort volna bármit. Fontos, hogy az emberek érezzék: ha összefogunk, ha együtt vagyunk, akkor mi vagyunk a legerősebbek.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.