narancs.hu: Idén lettél a Pride szervezőcsapatának tagja. Hogy jött?
Karsay Dorottya: Évek óta aktív vagyok LGBTQ vonalon. A CEU-n, a Műszaki Egyetemen, a Corvinuson és az ELTE-n működik ilyen közösség, de kábé ennyi. Kevés ilyen csoport van az országban. Tavaly ősszel kerestek meg a Pride szervezői, hogy lenne-e kedvem nekem is szervezni az idei fesztivált, és végül én lettem az egyik szóvivő. Körülbelül tizenöten vagyunk szervezők, mindenki önkéntes, és köztünk is vannak egyébként heteroszexuálisok.
| Fogalmak Az LGBTQI rövidítés (Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender, Queer, Intersexual) egyszerre takar nemi identitás és szexuális orientáció alapján megkülönböztethető embereket. (Változó ugyanakkor, hogy egyes csoportok melyik rövidítést használják – elterjedtebb az LGBT és az LGBTQ.) A rövidítés az évtizedek folyamán egyre hosszabb lett, miután a mozgalom – folyamatos erősödésével – már nem pusztán a szexuális orientációjuk, de a nemi identitásuk miatt megkülönböztetett és diszkriminált embereket is igyekszik képviselni. Az LGB rövidítés a 80-as évek közepén terjedt el a közösségben, a transzneműeket jelző T betű pedig a kilencvenes évek elején csapódott hozzá. (A magyar nyelvben használatos LMBT rövidítés az angol nyelvű LGBT rövidítés magyar fordítása.) A queereket jelölő Q betűt 1996 óta kezdték el használni, az interszexuálisokat takaró I betűt pedig 1999-cel kezdődően. Queer: Queerek azok, akik nem kategorizálják magukat leszbikusként, melegként vagy biszexuálisként. Gyűjtőfogalom azok megnevezésére, akik szexualitásukat tekintve bármi módon „kilógnak” a társadalom hagyományos sémáiból. Interszexuális: elsősorban biológiai-genetikai fogalom. Azokat szokás interszexuálisnak nevezni, akik úgy születnek, hogy vagy mindkét nem jellegzetességeit magukon hordozzák, vagy biológiai nemük, kromoszómáik, vagy nemi szerveik alapján nemi hovatartozásuk nem egyértelmű. |
Fotó: Németh Dániel
narancs.hu: Hányadik Pride az idei, és miben más, mint Kelet-Közép-Európa más nagyvárosaiban?
KD: Nálunk ez a tizenhetedik fesztivál és a tizenhatodik felvonulás. Fontosnak tartjuk, hogy támogassuk a régió más városaiban szerveződő felvonulásokat. A Budapest Pride szervezői tavaly és idén is ott voltak a pozsonyi felvonuláson, ahol a mostani lesz a harmadik Pride. Prágában tavaly volt az első, azon is ott voltunk, ahogy Belgrádban is két éve, amikor még meg lehetett tartani. Zágrábban is voltak aktivistáink. Meg persze Bécsben is jártunk, de hát az elég nagy buli, ott nemigen kell szolidaritani, csak élvezni a partit.
narancs.hu: Tavaly elég jelentős erők mozdultak meg az ellentüntetők részéről, több százan voltak. Más kelet-európai nagyvárosokkal összehasonlítva mennyire fenyegető a jelenlétük?
KD: Prágában tavaly nagyjából száz ellentüntető volt, de őket jól elzárták a rendőrök, és nem tudták megzavarni a több ezer felvonulót, nem történt jelentős atrocitás. Pozsonyban az első Pride-ot megtámadták a szélsőségesek, de a tavalyit már jól védte a rendőrség, és az idei is hasonlóan alakult: az ellentüntetők egyetlen füstbombát dobtak be az elején, nagyobb balhé nem volt. Zágrábban már második éve békésen zajlik a Pride, és idén már elég sokan – közel négyezren – voltak, itt volt egyébként az első balkáni felvonulás. Bukarestben is viszonylag sok ellentüntető van mindig.
Ami a miénknél egyértelműen durvább, az a belgrádi. Ott 2001-ben tartották az elsőt, amit szélsőségesek szétvertek, a rendőrök nem csináltak semmit. Kilenc évig utána nem is rendeztek Pride-ot. 2010-ben – többek között uniós intézmények nyomására – a városvezetés ismét rábólintott, és újra megrendezték a felvonulást. Sok külföldi volt, nagyjából ezerötszázan lehettünk, több ezer rendőr védett minket. De sok ezer ellentüntető volt, akik rettentő erőszakosak voltak: épületeket és autókat gyújtottak fel, betörtek üzletekbe. Több mint száz rendőrt vittek kórházba sérülésekkel. A végén ötszemélyes rohamkocsikkal evakuáltak minket – olyan volt, mint egy háborús zóna. A tavalyit aztán két nappal a felvonulás előtt betiltották, a városvezetés ugyanis egyszerűen nem merte megtartani a rendezvényt, mert annyi támadást jelentettek be előre, hogy azt mondták: képtelenek biztosítani a védelmünket. Ez elég nagy vihart kavart, elvégre itt az derült ki, hogy a politikai hatalom nem képes biztosítani az egyik legalapvetőbb emberi jog érvényesülésének lehetőségét, emiatt tüntetést szerveztünk a szerb nagykövetség elé. Magyarország ennyire nem vad: nem áll lángokban a város. De pár éve itt is metrón kellett evakuálni az embereket, aztán a rendőrség tavaly és az idén sem adott engedélyt a Pride megtartására (később a hatósági döntést az illetékes bíróság hatályon kívül helyezte – rpd), és eközben a Jobbik ide-oda szambázik a módosító javaslataival, amivel egyenesen betiltaná a nem heteró emberek létezését.
narancs.hu: Honnan és mennyi támogatást sikerült szerezni?
KD: Olyan négy-öt millió forint körül lehet a teljes költségvetés. Idén az amerikai és a brit nagykövetségtől és az Open Society Foundations-től kaptunk jelentősebb anyagi támogatást, de az utóbbi években támogatta a felvonulást a holland nagykövetség is. Emellett minden évben a budapesti nagykövetségek kiadnak egy támogató nyilatkozatot, az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket pedig idén – a tavalyihoz hasonlóan – a brit nagykövetség koordinálja. Tavaly tizenkilenc nagykövetség csatlakozott a felhíváshoz, idén tizenhat.
narancs.hu: Hazai szervezetektől nem is kaptok semmilyen támogatást?
KD: Anyagit nem nagyon, egyedül egy kávézótól kaptunk egy kisebb összeget, viszont több LGBTQ és emberi jogi szervezet támogat minket más eszközökkel. Például a TASZ és a Helsinki Bizottság minden konkrét ügyben segít, amikor jogi támogatásra szorulunk.
narancs.hu: Most volt a berlini Pride, ahol a félmillió ember között politikusok is feltűntek. Nem csak a város polgármestere és a külügyminiszter volt ott, de konzervatív képviselők is. Keresitek a kapcsolatot a politikával, politikai szereplőkkel, közéleti szereplőkkel?
KD: A legfontosabb állami vezetőket és demokratikus pártokat persze meghívtuk. Csináltunk egy videokampányt is: tizenöt közéleti személyiséget kértünk fel, hogy biztassák az embereket arra, jöjjenek el. Ők többnyire azokról a célokról beszélnek, amit mi is fontosnak tartunk. Ez az egész nem csak erről a közösségről szól, ezért is van, hogy számos más tematikában érdekelt kisebbségi csoport és szervezet csatlakozott a fesztiválhoz, és ezért ad ki a Pride szervezőcsapata közleményeket más ügyekben is. Az elfogadásért, a toleranciáért, a szolidaritásért harcolunk.
narancs.hu: Milyen programokkal készültök?
KD: A fesztivál most vasárnap, július 1-jén kezdődik, akkor lesz egy megnyitó az Odeon Lloyd moziban. Ott lesz egyébként a lengyelországi Anna Grodzka is, aki jelenleg az egyetlen transznemű parlamenti képviselő az egész világon. Összesen 41 filmvetítés lesz a Kinóban és az Odeonban, 22 workshop kerül megrendezésre, lesznek kiállítások, bulik és egyszeri programok, mint például biciklis városnézés, jóga vagy épp felolvasóest, Parti Nagy Lajos, Baán Zsófia és Nádasdy Ádám részvételével. A fesztivál végén, jövő szombaton, tehát 7-én előbb nagy piknik lesz a Városligetben, sok civil szervezet részvételével, utána a felvonulás, és egy nagy záróbulival ér véget a fesztivál.
