Nem leszünk a kormány gyarmata! – Civil tüntetés a paksi bővítés ellen

Belpol

A jövő héten kerülhet a parlament elé a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodás. Civil szervezetek ez ellen tiltakoztak szombat délután.

„Képviselet nélkül nincs adózás – hirdették egykor az amerikai telepesek, és nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. Nem leszünk a saját kormányunk gyarmata, nem akarunk egyetlen ember miatt évtizedekig adóteherben szenvedni, atomfenyegetettségben élni” – mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a „Paksi Paktum” ellen szervezett civil tüntetésen. Szombat délutánra az Energiaklub, a Védegylet, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport hívta a paksi bővítés ellenzőit a József Nádor térre. Ugyanezen szervezetek online petíciót is indítottak, melynek aláírói arra szólíthatják fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a magyar–orosz nukleáris megállapodást ratifikáló törvényjavaslatot. A javaslatot vélhetően a jövő héten tárgyalja majd az Országgyűlés, bár a szerződésből számos konkrétum hiányzik, a döntést megalapozó iratokat pedig tíz évre titkosították.

A szombat délutáni demonstráción nagyjából 4-500 ember vett részt. A transzparensek skálája a meglehetősen együgyű Rosszatomozástól a szellemesebb és tágabb környezetvédelmi megfontolásokról is árulkodó „A hőszigetelés szexi, 69 cm”-ig terjedt. A tömegben feltűnt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András, Tamás Gáspár Miklós és az LMP több politikusa is.

Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!

false

 

Fotó: Németh Dániel

Majtényi László beszédében elsősorban a döntés átláthatatlanságát, a demokratikus kontroll hiányát kifogásolta, ezzel érvelt a szerződés semmissége mellett. Szerinte az elmúlt 25 évben az alkotmányosság melletti kiállás több alkalommal is útját állta a környezet pusztításának, most is kötelességünk állampolgári jogainkkal élve tiltakozni a paksi beruházás ellen – és a jogállamiságért. Merthogy Majtényi úgy látja, jogállami keretek között egy ilyen szerződés nem születhetett volna meg, „Orbán Viktorra pedig csoda, hogy nem szakad rá az ég, amikor arról beszél, hogy 2000 után ő állította helyre a jogállamot”. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás nem jelent oroszellenességet, hiszen a civilek nem az orosz kultúra, hanem az elnyomó, terjeszkedő orosz hatalom ellen szólalnak fel. „Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!” – zárta felszólalását Majtényi.

Béres Tamás teológus arról beszélt, hogy a fukusimai katasztrófa után számos egyházi vezető szólalt fel a nukleáris technológia ellenében, a teológiai szociáletika szakirodalmában is ez vált a legelterjedtebb állásponttá. „Vége annak a kornak, amikor az ember úgy élhetett a tudománnyal és a technikával, hogy közben saját magát és környezetét is veszélyeztette” – állította a nemzetközi tendenciákat, például a német fejleményeket elemezve Béres. Szerinte az atomerőművek ellentétesek az emberi természettel, hiszen az ember nem tévedhetetlen, a nukleáris erőművekben pedig egy apró tévedés is felmérhetetlen károkat okoz. „Én 1986-ban láttam annak a Viktor Brjuhanovnak az arcát, aki a csernobili tragédiához vezető tesztfolyamatot elindította. Ezt az arcot soha többé nem szeretném látni, ezért kell lemondanunk az emberi tehetetlenségről, és rálépnünk a felelős politizálás útjára” – tette hozzá Béres Tamás.

Itt vannak a parlamenti droidok

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója igen optimistán indított, szerinte ez az erőmű nem fog felépülni, mivel ellentétes Magyarország érdekeivel. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szerződést jövő héten át fogják passzírozni a „parlamenti droidokon”. Megemlítette, hogy a Fejlesztési Minisztérium tíz évre titkosította azokat a háttérszámításokat, melyek alapján a paksi bővítést bárki az évszázad üzletének nevezhetné. Ámon úgy látja, ez csak azért történhetett, mert a döntés nyílt vitában sosem állná meg a helyét. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a nukleáris technológia a szigorodó biztonsági előírások miatt az elmúlt ötven évben egyre drágább lett, míg a megújuló energiaforrásokból egyre olcsóbb energia állítható elő.

„Ha az uralkodó az ország érdeke ellen cselekszik, a nemzetet megilleti az ellenállás joga” – idézett a történeti alkotmányból Lányi András ökopolitikus, a „Paks Vobiscum?” konferencia szervezője. Lányi szerint tudatlanságunkat nem titkolni, hanem hangoztatni kellene, hiszen jelen pillanatban senki sem ítélheti meg felelősen a paksi bővítés következményeit, csak annyit tudunk, hogy a lépés elhamarkodott és szembemegy az európai trendekkel. Lányi a szerződés érvénytelensége mellett úgy érvelt, hogy „nem lehet minket megfosztani attól az alapvető jogunktól és kötelességünktől, hogy az utánunk nemzedékek biztonságáról gondoskodjunk”. Beszéde végén Lányi szembesítette Orbán Viktort korábbi kijelentéseivel, idézte az orosz csapatok kivonulására tett felhívását, és azt is, amikor még ellenzékben puccsnak titulálta az akkori kormány és az oroszok közötti titkos tárgyalásokat. Nagy tetszést aratott a közönség körében a „Viktor, nézz a tükörbe!” felszólítás, a tüntetés végén még egy lagymatag viktátorozást is hallhattunk.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.