Nem leszünk a kormány gyarmata! – Civil tüntetés a paksi bővítés ellen

Belpol

A jövő héten kerülhet a parlament elé a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodás. Civil szervezetek ez ellen tiltakoztak szombat délután.

„Képviselet nélkül nincs adózás – hirdették egykor az amerikai telepesek, és nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. Nem leszünk a saját kormányunk gyarmata, nem akarunk egyetlen ember miatt évtizedekig adóteherben szenvedni, atomfenyegetettségben élni” – mondta Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a „Paksi Paktum” ellen szervezett civil tüntetésen. Szombat délutánra az Energiaklub, a Védegylet, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport hívta a paksi bővítés ellenzőit a József Nádor térre. Ugyanezen szervezetek online petíciót is indítottak, melynek aláírói arra szólíthatják fel a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a magyar–orosz nukleáris megállapodást ratifikáló törvényjavaslatot. A javaslatot vélhetően a jövő héten tárgyalja majd az Országgyűlés, bár a szerződésből számos konkrétum hiányzik, a döntést megalapozó iratokat pedig tíz évre titkosították.

A szombat délutáni demonstráción nagyjából 4-500 ember vett részt. A transzparensek skálája a meglehetősen együgyű Rosszatomozástól a szellemesebb és tágabb környezetvédelmi megfontolásokról is árulkodó „A hőszigetelés szexi, 69 cm”-ig terjedt. A tömegben feltűnt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András, Tamás Gáspár Miklós és az LMP több politikusa is.

Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!

false

 

Fotó: Németh Dániel

Majtényi László beszédében elsősorban a döntés átláthatatlanságát, a demokratikus kontroll hiányát kifogásolta, ezzel érvelt a szerződés semmissége mellett. Szerinte az elmúlt 25 évben az alkotmányosság melletti kiállás több alkalommal is útját állta a környezet pusztításának, most is kötelességünk állampolgári jogainkkal élve tiltakozni a paksi beruházás ellen – és a jogállamiságért. Merthogy Majtényi úgy látja, jogállami keretek között egy ilyen szerződés nem születhetett volna meg, „Orbán Viktorra pedig csoda, hogy nem szakad rá az ég, amikor arról beszél, hogy 2000 után ő állította helyre a jogállamot”. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás nem jelent oroszellenességet, hiszen a civilek nem az orosz kultúra, hanem az elnyomó, terjeszkedő orosz hatalom ellen szólalnak fel. „Éljen Tolsztoj, vesszen Putyin!” – zárta felszólalását Majtényi.

Béres Tamás teológus arról beszélt, hogy a fukusimai katasztrófa után számos egyházi vezető szólalt fel a nukleáris technológia ellenében, a teológiai szociáletika szakirodalmában is ez vált a legelterjedtebb állásponttá. „Vége annak a kornak, amikor az ember úgy élhetett a tudománnyal és a technikával, hogy közben saját magát és környezetét is veszélyeztette” – állította a nemzetközi tendenciákat, például a német fejleményeket elemezve Béres. Szerinte az atomerőművek ellentétesek az emberi természettel, hiszen az ember nem tévedhetetlen, a nukleáris erőművekben pedig egy apró tévedés is felmérhetetlen károkat okoz. „Én 1986-ban láttam annak a Viktor Brjuhanovnak az arcát, aki a csernobili tragédiához vezető tesztfolyamatot elindította. Ezt az arcot soha többé nem szeretném látni, ezért kell lemondanunk az emberi tehetetlenségről, és rálépnünk a felelős politizálás útjára” – tette hozzá Béres Tamás.

Itt vannak a parlamenti droidok

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója igen optimistán indított, szerinte ez az erőmű nem fog felépülni, mivel ellentétes Magyarország érdekeivel. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szerződést jövő héten át fogják passzírozni a „parlamenti droidokon”. Megemlítette, hogy a Fejlesztési Minisztérium tíz évre titkosította azokat a háttérszámításokat, melyek alapján a paksi bővítést bárki az évszázad üzletének nevezhetné. Ámon úgy látja, ez csak azért történhetett, mert a döntés nyílt vitában sosem állná meg a helyét. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a nukleáris technológia a szigorodó biztonsági előírások miatt az elmúlt ötven évben egyre drágább lett, míg a megújuló energiaforrásokból egyre olcsóbb energia állítható elő.

„Ha az uralkodó az ország érdeke ellen cselekszik, a nemzetet megilleti az ellenállás joga” – idézett a történeti alkotmányból Lányi András ökopolitikus, a „Paks Vobiscum?” konferencia szervezője. Lányi szerint tudatlanságunkat nem titkolni, hanem hangoztatni kellene, hiszen jelen pillanatban senki sem ítélheti meg felelősen a paksi bővítés következményeit, csak annyit tudunk, hogy a lépés elhamarkodott és szembemegy az európai trendekkel. Lányi a szerződés érvénytelensége mellett úgy érvelt, hogy „nem lehet minket megfosztani attól az alapvető jogunktól és kötelességünktől, hogy az utánunk nemzedékek biztonságáról gondoskodjunk”. Beszéde végén Lányi szembesítette Orbán Viktort korábbi kijelentéseivel, idézte az orosz csapatok kivonulására tett felhívását, és azt is, amikor még ellenzékben puccsnak titulálta az akkori kormány és az oroszok közötti titkos tárgyalásokat. Nagy tetszést aratott a közönség körében a „Viktor, nézz a tükörbe!” felszólítás, a tüntetés végén még egy lagymatag viktátorozást is hallhattunk.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.