Nőnek a fizetések a Parlamentben

  • narancs.hu
  • 2018. július 13.

Belpol

Mert megérdemlik…

A Fidesz-frakció ma reggel közleményt adott ki az MTI-nek:

„A parlamenti döntéshozók bére emelkedik utoljára” – írják. Szép mentés, szokták erre mondani. A mondat azt sugallja, hogy maguk előtt gondoltak mindenki másra, vagyis gesztusuk a nagylelkűség netovábbja. Ezzel szemben áprilisban még tagadták, hogy lennének tervezetek a képviselők fizetésének emelésére.

Tehát a retorika szabályainak megfelelően a parlamenti fizetések emelésének köntöse, hogy finoman „emlékeztetnek” arra mindenkit, egyéb területen 2010 óta mennyi béremelés is történt. A nosztalgikus önvállveregetés listája így néz ki:

  • 51 százalékkal nőtt az átlagbér
  • duplájára nőtt a szakmunkás-bérminimum
  • 50%-kal emelték a pedagógusbéreket
  • „ugyanilyen arányban” nő 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére
  • az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot.

 

„Magasabb bért kapnak már:”

  • a mentősök, ápolók
  • a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat
  • a járási és kormányhivatalok
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is.


A lista remekül csengő tételei után azért azt jó lenne végigvenni, hogy melyik béremelés melyik szektorban járt egyéb juttatások megvonásával, hol tartozik a csak „adható” kategóriába, és hogy miért van az, hogy a legtöbb helyen szinte alig érződik ez a nagy-nagy béremelés, mire az a dolgozó kezébe/számlájára kerül, hogy a pedagógusok vagy a kórházi dolgozók fizetésemelése mire is elég… A sort hosszan lehetne folytatni.

De a retorika és a Fidesz-frakció szerint a jól végzett munka után, „utoljára” a saját bérüket (és persze, ha már mások is ott ülnek az Országgyűlésben, akkor az övékét) is lehet lassan rendezni.

Az emelés 18,5 százalékos lesz. Hangsúlyozták, hogy a javasolt megoldás a képviselők javadalmazását „a gazdaság teljesítményétől teszi függővé”. A közlemény szerint persze „az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul. Ez megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak”.

Az Index számításai az átlag 748 ezer forintos bruttó tiszteletdíjból indulnak ki, ez alapján az emeléssel a képviselők a bruttó havi átlagfizetés háromszorosát keresnék. A frakcióvezetők a dupláját, a frakcióvezető helyettesei pedig kb. másfélszeresét keresnék a megemelt képviselői alapbérnek. Erre rászámolható a lakhatási támogatás is, írják, mert a törvény szerint ez a tiszteletdíjhoz igazodik, annak 25 százaléka, ezért így ez az összeg is jócskán megnő majd.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.