Nyomozás Uszáma bin Ládin után: Inkább holtan

szerző
Gergely Márton
publikálva
2001/41. (10. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tévés stábot rendelt Uszáma bin Ládin 2000 októberében, közvetlenül a USS Cole hadihajó elleni merénylet előtt az Ádeni-öbölbe. Amerika első számú közellensége ötezer dollárt ígért, ha sikerül kamerával rögzíteni a támadást. A CIA elcsípte a beszélgetést, és úgy tűnt, eljött a perc, amire évek óta vártak. "Elnök úr, életünk nagy pillanata ez, örökre kikapcsolhatjuk a terroristavezért" - mondta állítólag a válságértekezleten a CIA egyik tisztje. Bill Clinton azonban nem akarta elnökségének utolsó hónapjait egy nemzetközi botránnyal elrontani, és megtagadta a tűzparancsot.

az al-Káida milliárdos vezetőjét, el tudja-e ítélni az amerikai bíróság a terrortámadások szervezéséért? Tévés stábot rendelt Uszáma bin Ládin 2000 októberében, közvetlenül a USS Cole hadihajó elleni merénylet előtt az Ádeni-öbölbe. Amerika első számú közellensége ötezer dollárt ígért, ha sikerül kamerával rögzíteni a támadást. A CIA elcsípte a beszélgetést, és úgy tűnt, eljött a perc, amire évek óta vártak. "Elnök úr, életünk nagy pillanata ez, örökre kikapcsolhatjuk a terroristavezért" - mondta állítólag a válságértekezleten a CIA egyik tisztje. Bill Clinton azonban nem akarta elnökségének utolsó hónapjait egy nemzetközi botránnyal elrontani, és megtagadta a tűzparancsot.

Bush egy évvel később háborút indított Afganisztán ellen, hogy pótolhassa elődje mulasztását.

"Élve vagy halva"

- adta fel a rendelést az Egyesült Államok fegyveres erőinek. Elnöksége valószínűleg ezen az egy ígéreten mérettetik majd meg.

A washingtoni kormány meglepő gyorsasággal szállította a közel hatezer emberéletet kioltó terrorcselekmények gyanúsítottjait. A négy eltérített gép utaslistájából az FBI néhány óra leforgása alatt kikereste az arab származásúakat. A nyomozati szervek feladata azóta: a 19 lehetséges gépeltérítőt összekötni a feltételezett főterroristával. Bár a nyomozásról sokat nem árultak el, mivel az amerikai kormány szerint az adatok fontos ügynökök kilétét leplezhetik le, annyit lehet tudni, hogy a pénzügyi szál a legfontosabb bizonyíték.

A terrortámadást végrehajtó csoport vélhető vezetője, Muhammed Atta néhány nappal szeptember 11. előtt egy csomagot küldött Dubaiba. A FedEx által kézbesített levélben több ezer amerikai dollár lapult: a nyomozók szerint a támadás előkészítésére kapott pénzügyi keret maradéka. A Washington Post értesülése szerint a címzett Musztafa Muhammad Ahmed, az al-Káida pénzügyi vezetője volt. Az FBI filmre vette, amint a csomagot a terrorszervezet egyik közvetítője átvette.

Az amerikai napilap úgy tudja, egy évvel ezelőtt utalta át Bin Ládin szervezete a merénylet előkészítésére szánt első összeget. Először százezer dollárt érkezett egy amerikai kontóra, feltételezhetően az Egyesült Arab Emirátusokból. E számlára eztán rendszeresen utaltak pénzeket, míg az összeg végül elérte a félmillió dollárt. A Washington Post FBI-forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ezeket a pénzeket az az Ahmed küldte, akinek Atta végül visszapostázta a megmaradt pár ezret. A német FBI, a Bundeskriminal Amt nyomozóinak további kiegészítő adatokat sikerült gyűjteniük a feltételezett szakaszparancsnok, Atta hamburgi pénzügyeiről.

Az amerikai és európai nyomozók három hét alatt összeállítottak egy 350 nevet tartalmazó listát, amely segítségével a nyugati világ pénzintézetei zárolhatják a terrorizmussal gyanúsított személyek számláit. Kínos hiba csúszott azonban a rendszerbe. A finn pénzügyi felügyelőség ugyanis - állítólag figyelmetlenségből - az interneten közzétette a személyek nevét, fedőnevét, lakcímét, telefonszámát, e-mail címét tartalmazó listát. Az egy nap után korrigált tévedés elég volt, hogy az összes adat kiszivárogjon. A gyanúsítottak származási országaként Afganisztánt, Jement, Szíriát, Szaúd-Arábiát, Egyiptomot, Jordániát és Marokkót említették. A listát 15 szervezet zárja, köztük az al-Káida, a Fülöp-szigeteki Abu Sayyaf és az egyiptomi Iszlám Dzsihád.

A 350 név között megtalálható a 19 öngyilkos merénylő és Európában körözés alatt álló segítőik.

Mohammed Atta adatai

között nevének tíz használt átírását és több fedőnevét is felsorolja a papír, továbbá hamburgi és amerikai lakhelyeit, stabil- és mobiltelefonszámait. Az utolsó rubrikában egy rövid bejegyzés áll: "possibly deceased", azaz "feltehetőleg halott".

A Bush elnök által említett és Tony Blair által megsasolt megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok közé tartoznak továbbá azok a telefonbeszélgetések, amelyeket némely országok hírszerzésének sikerült rögzítenie. Titkosszolgálati körökre hivatkozva a US News and World Report című amerikai magazin tudni véli, hogy egy egyiptomi ex-rendőr, Muhammad Atef vezette a terrorcselekmények előkészítését. A lap szerint Tony Blair a brit parlament előtt tartott beszédében neve említése nélkül Atefre utalt, amikor azt állította: az angol hírszerzésnek támadhatatlan adatai vannak Bin Ládin egyik bizalmasának közvetlen bűnösségéről.

A Szovjetunió elleni afgán háború idején Atef állítólag katonákat toborzott a hitetlenek ellen. A nyugati hírszerző szervezetek az al-Káida egyik alapítójaként tartják számon. Az amerikai lap értesülései szerint a Bin Ládin főparancsnokaként emlegetett Atef a terrorszervezet egyik legképzettebb katonai stratégája; a CIA a kenyai és tanzániai amerikai követségek felrobbantásának megszervezésével gyanúsítja. Atef lánya állítólag feleségül ment Uszáma fiához, és a feltételezett esküvői videón minden valószínűség szerint Atef ül a terroristavezér mellett. Milyen lehet a többi bizonyíték, ha Blair ezt emeli ki adu ászként?

Ígéretes anyagot rögzített viszont a német szövetségi hírszerzés, a BND. Ezen két, Atta környezetéhez tartozó férfi dicséri egymásnak a merényletek sikeres megszervezését, és fecseg ki több fontos adatot. Ezek alapján harminc közvetlen tettestárs kiléte rajzolódik ki a háttérben. A dicsőségért folytatott hírszerzési versenyben több ország szolgálata is tudni véli, hogy az öngyilkos merénylők egy csoportja Afganisztánban kapott kiképzést. Az amerikai hatóságok bejelentése szerint négy terroristáról bizonyított, hogy a Bin Ládin által finanszírozott táborokban tanulta ki a terrorizmus csínját-bínját. Az elmúlt hetekben amerikai alelnökként fellépő Blair még ezeket a puszta feltételezéseket is túl tudta licitálni: neki pontos adatai vannak arról, hogy három gépeltérítő egyenesen az al-Káida bejegyzett tagja.

A CIA-központban ezalatt egyre nagyobb jelentőséget nyer egy régebbi nyomozás. Ügynökei már 2000 januárjában megfigyeltek két későbbi gépeltérítőt. Malajziában Halid al-Midhar és Navaf al-Hamzi találkozott a USS Cole hadihajó elleni merénylet egyik gyanúsítottjával. A dokumentált találka ugyan fontos adatként szolgálhat az al-Káida bűnösségét bizonyítandó nyomozásban, felettébb érthetetlen azonban, hogyan juthatott később az Egyesült Államokba a terroristaként számon tartott két merénylő. A hírszerzés teljes kudarcát jelzi az is, hogy a 19 fundamentalista harcos a szeptember 11-i járatokra

hamisított papírok nélkül,

saját nevén

jutott fel. A nyomozás leggyengébb érve azonban a merényletek összecsengő sémájának hangozatása. A szakértők a jemeni, afrikai és amerikai merényleteket elemzve azt állapították meg, hogy az elkövetők mind a követségek, mind a pénzügyi és védelmi célpontok ellen egyidejűleg intéztek támadást, és hogy - a feltételezések szerint -a közvetlen előkészítésbe csak egy szűk réteg volt beavatva. Valamint: egyik esetben sem küldtek beismerő nyilatkozatot. Még ha el is fogadjuk e párhuzamokat, egy probléma akad: egyik merényletet sem tudták eddig Bin Ládinra bizonyítani. A World Trade Center elleni 1993-as bombatámadás négy gyanúsítottjának tárgyalásakor az ügyészség megpróbálta az ő bűnösségét is kimondatni, de hiába.

Ha a katonai csapás során nem érik tetten Uszámát, amint a WTC alaprajzát böngészi, kezében a 19 merénylő búcsúlevelével és az átutalások bankszámlakivonataival, aligha tudják majd bűnösségét bizonyítani. Közvetlen adatok sora kerülhet még felszínre, de közelebbi bizonyítékot nemigen várhatunk. Az amerikaiak többször beismerték, hogy az utóbbi években emberi hírszerzésük, a "Humint" erősen visszaesett. Egy kiugrott CIA-ügynök megfogalmazása szerint "ahol a hasmenés a mindennapi életstílus szerves része, egyetlen emberünk sincsen". Az al-Káida ötezer fősre becsült terrorszervezetébe egyetlen nyugati titkosszolgálat sem tudott beépülni. A CIA milliárdos költségvetésével az elmúlt években a "Sigint" technikai hírszerzés mindent lefülelő rendszerére épített. Az e-mail-leolvasó, telefonlehallgató, az égből Bin Ládin fülén növő szőrszálakat is megszámláló rendszer felsült. Bush szándéka szerint a hadsereg majd helyrehozza a CIA bukását - és úgy tűnik, a nyomozóknak is jól jön a lopakodó bombázók segítsége.

Gergely Márton

szerző
Gergely Márton
publikálva
2001/41. (10. 11.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra