Orbán csatába indul, és már holnap alkotmányt módosít

  • narancs.hu
  • 2016. október 2.

Belpol

Győzelmi beszédet tartott Orbán Viktor a választást értékelő beszédében. A miniszterelnök alkotmányt módosít, és csatába indul Brüsszelbe. Úgy tűnik, az EU-ból is ki akar lépni.

Orbán Viktor mögött felsorakozott az egész Fidesz-vezérkar, megjelenését pedig vastapssal köszöntötték a szimpatizánsok.

false

 

Fotó: MTI

Orbán azzal kezdte beszédét, hogy 13 évvel az uniós csatlakozásról szóló népszavazás után ismét európai ügyben szavazhattak a magyarok. Ráadásul most mintegy 150 ezerrel több ember szavazott nemmel a „brüsszeli kényszerbetelepítésre”, mint ahányan be akartak lépni anno az EU-ba. Ez, és az, hogy 15 százalékkal többen voksoltak ma, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson, már önmagában elegendő felhatalmazást ad a kormánynak ahhoz, hogy erős tárgyalási pozíciója legyen Brüsszelben. Ráadásul tízből kilenc ember Magyarország önálló döntési joga mellett szavazott – mondta a miniszterelnök. Orbán szerint komoly eredmény, hogy Magyarország az egyetlen európai állam, mely véleményt nyilváníthatott a bevándorlás kérdésében. „Magyarország arról döntött, hogy mi lesz a gyerekeinkkel, a kultúránkkal, az életformánkkal, a nehezen talpra állított gazdasággal, a keresztény gyökereinkkel?” A modern népvándorlás ugyanis elérte Európát, erre pedig azt válaszolta az Európai Unió, hogy beengedi a migránsokat, és szétosztja őket a tagállamok között. A migránsok szétosztásáról pedig Brüsszel akar dönteni – értelmezte a valóságot Orbán. Szerinte a magyarok ezt a javaslatot utasították el, amikor 92 százalék azt mondta: Brüsszel helyett Budapest döntse el, kikkel akarunk együtt élni.

Orbán ezért holnap csatába indul: a népszavazás eredményét rögzíteni kell, ezért  már hétfőn benyújt egy alkotmánymódosítási javaslatot.

A vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt akar szerezni a magyar miniszterelnök, ahová csatába indul. Szerinte ugyanis az unió egy demokratikus intézmény, mely nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagy egy olyan népszavazást, mely 92 százalékban elutasítja a brüsszeli döntést.

Orbán Viktor egy szóval sem beszélt arról, hogy a népszavazás jogi értelemben érvénytelen lett (épp a Fidesz törvénymódosítása miatt). Abba viszont, hogy a vasárnapi népszavazást az uniós csatlakozásról szóló referendummal vetette össze, nem nehéz belelátni az unióból való kilépés szándékát.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.