Orbán Viktor megfenyegette az ellenzéket és lebácsizta Sorost

  • narancs.hu
  • 2018. március 15.

Belpol

A miniszterelnök mintegy negyedórás beszédében történelmi perspektívába helyezte a választásokat, a „Gyuri bácsi” ellen folytatott szabadságharcot, kilátásba helyezte az ellenzék választások utáni felelősségre vonását és hadba hívta a magyar fiatalokat. Orbán víziójában a tét az, hogy Magyarország lesz vagy megszűnik létezni.

Orbán a magyar–lengyel összetartozás témájával indított, külön köszöntötte a Békemenet résztvevőit. Gyorsan ráfordult legfőbb témájára, a választásokra, amin szerinte az ország sorsáról döntünk majd, és „nem 4 év lesz a tét”. Ez a tét hasonló az 1848-as szabadságharc tétjéhez, és ez a legnagyobb dolog, amit életünkben véghez vihetünk, „mert el akarják venni az országunkat”. Nem úgy, „mint Trianonban, hanem lassan”.

A bevándorlás témáját Orbán a migráns és a bevándorlás szavak nélkül vezette be: „el akarják venni az országunkat más földrészről érkező idegenek, akik nem beszélik a nyelvünket”, mondta. Le akarják cserélni a népességet, „azt akarják, hogy mostantól ne a mi leszármazottaink éljenek itt”.

false

 

Fotó: MTI

Ez a csere már javában zajlik: nagy európai nemzetek városról városra veszítik el országukat, mondta, majd végre feloldotta, kire kell gondolni az „ők” használatakor: természetesen „nemzetközi hatalmakra”, amelyek az országra akarják kényszeríteni a globalizmust, nyitott társadalmat, a nemzetek nélküli világot és az „új családokat”.

„Világtörténelmi fordulópont” és „civilizációs küzdelem” kellős közepén vagyunk.

„Meg kell védenünk az életmódunkat”, és nem a „vérszegény pártoktól”, hanem a „birodalommá szervezett nemzetközi hálózatoktól”, vagyis a „kitartott médiától”, „béraktivistáktól”, mindattól, amit Soros György neve foglal magába – erre a közönség fújolásba kezdett, amit Orbán azonnal lereagált: szerinte a magyarok soha nem gyűlölnek senkit, mert keresztények és hisznek a szeretetben.

Orbán tudja, hogy az ellenzék jelöltjei végrehajtanák a nagy tervet, ha nyernének: „betelepítenék bevándorolók tízezreit, és akkor kisebbségbe kerülünk a saját országunkban”.

Brüsszel nem véd meg, mert épp hogy szervezi a bevándorlást, vagyis „fel akarja hígítani a népességet”.

A csúcsponton Orbán eljutott a magyar szívhez és Gyuri bácsihoz: az ellenfél fortélyos, alantas, nemzetközi, spekuláns, hazátlan, bosszúálló, mindig a szívet támadja, és „a játék nem babra megy”, de mi „hazaküldjuk Gyuri bácsit a hálózatával együtt, vissza Amerikába”. Éljenzés, ünneplés.

Majd Orbán újra azt hangsúlyozta, hogy a tét gyakorlatilag Magyarország és a magyar nép eltűnése: „magyarok nélkül rosszabb hely lenne a világ, van jogunk a létezésre“, tisztázta, majd hozzátette: újra és újra győzni fogunk, mert Magyarország a magyaroké.

Egy másik nézőpontból persze a tét az, hogy ez a szánalmas, Petőfiékhez méltatlan kuncsorgás a szavazatokért, mire lesz elég.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.