Orbán Viktor hátországa

Az árnyékelnök

szerző
Rényi Pál Dániel
publikálva
2011/35. (09. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Orbán Viktor senkit nem enged megerősödni pártjában és kormányában, egyedül Habony Árpádnak ad szabad kezet - aki ma már több mint kommunikációs tanácsadó. Politikai kérdésekben Orbán után ő a legfontosabb tényező, ami egyelőre a párt gazdasági hátországának is megfelel.

A 2002-es önkormányzati vereség után Orbán Viktor vezető szerepe megkérdőjeleződött, a politikai túlélés érdekében személyes kommunikációja lett számára a legfontosabb. Ekkor vált meg Wermer András addigi kampánystratégától. Habony Árpádot Deutsch Tamás hozta össze Orbánnal, de azt, hogy az akkor 33 éves, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező Habonynak mivel sikerült Orbán bizalmába férkőznie, senki sem tudja - állítólag csak megtetszettek neki Habony olykor meghökkentő, váratlan ötletei. Amit a Népszabadság tavalyi és a Népszava idén közölt portréjából tudni lehet, hogy Habony tényleg egyike volt annak a két koronaőrnek, akik Orbán Viktor első kormányzása idején a parlamenti vitrinbe helyezték a Szent Koronát. ' találta ki a tweedzakós, "emberek embere" Orbán-imázst, ami nagyon bejött a bukott miniszterelnöknek. 2004 óta gyakorlatilag szabad bejárása van a Fidesz elnökségi üléseire is, bizalmi pozícióját pedig 2006 után sem bukta el, noha oroszlánrésze volt a csúnyán besült "Rosszabbul élünk"-kampány kialakításában. Informális hatalma ma már nagyobb a kormányzati körökben, mint bármelyik miniszternek, és sem személye, sem az általa épített Orbán-kultusz a párt gazdasági háttérembereit sem zavarta. Ami érthető, hiszen az Orbánhoz személyesen kötődő Simicska Lajos is a Fidesz-vezér újbóli hatalomba kerülésében volt érdekelt. Habony beépült a Fidesz-közeli üzleti körbe is: a Népszabadság portréja szerint alelnöke volt az egyik ismert jobboldali médiavezér, Vitézy Tamás vezette Adriatiq Islands Groupnak, mely horvátországi szállodákat, kikötőket üzemeltet.

Habony a 2006-os újabb választási vereség után úgy érvelt: létre kell hozni olyan politikai műhelyeket, amelyek képesek hatékonyan opponálni a kormánypárti érveket parlamenten kívül is. Sikerült a Fidesz gazdasági hátországát is meggyőznie arról, hogy a médiabirodalom kiépítése mellett áldozzanak a politikai hátország megerősítésére is.

Alapok

2006-ban néhány lelkes politológusnövendék fejében is megszületett a felismerés, hogy - kiváltképp ellenzékben - szükség lenne egy önálló jobboldali tanácsadó intézetre. Ezt többé-kevésbé sikerült megvalósítani, bár a Nézőpont Intézet a szó szoros értelmében már születésekor sem volt "önálló". A Nézőpont a 2005-ben Győri Tibor és Habony Árpád által bejegyzett Europtimus marketing- és tanácsadó cég átalakításával jött létre. Győri nemcsak a Fidesz jogtanácsosa volt korábban, hanem résztulajdona volt a Liszkay Gábor és Töröcskei István nevével fémjelzett - a Lánchíd Rádiót, a Hír Tv-t és a Magyar Nemzetet tömörítő - médiaportfólió cégeiben is. Az opten.hu cégadatbázisa szerint Simicska Lajos cégbirodalmát három - hozzá közvetlenül köthető - cégen keresztül irányítja, s ezek közül kettőben volt Győrinek korábban kulcspozíciója. 2003-ig tagja volt a jelenleg is Simicska és a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Kft. közös tulajdonában lévő B-Reklám Kft.-nek. A Mahir Zrt.-ben pedig 1995-től 2002-ig vezérigazgatóként, 2003-as kiválásáig igazgatósági tagként tevékenykedett. Mindkét cégnek máig a budapesti Radóc utca 8. szám alatt van a székhelye, és egymástól független, a Fidesz gazdasági térhódítását ismerő forrásaink szerint is ebben a kis gazdagréti irodában köttetnek a "birodalom" legfontosabb üzletei.

Habony 2008-ig (helyesbítés: Habony valójában már 2006. június 2-án lemondott a Nézőpont Intézet Zrt. jogelődje, az Europtimus Zrt. igazgatósági tagságáról - a szerk.) míg Győri egészen a tavalyi kormányváltás előtti hónapig vezette a Nézőpont Intézetet. Előbbi távozásában szerepet játszhatott, hogy Navracsics Tibor az alapítástól kezdve egyfajta mentora volt az intézet fiatal elemzőinek; kettejük kapcsolata viszont a kezdettől nem működött. De legalább ennyire életszerű a folyamatot közelről szemlélő forrásunk magyarázata, miszerint "Habony a sokkal jelentősebb infrastrukturális és anyagi kapacitásokkal rendelkező Századvéget szemelte ki az ideális politikai hardver szerepére". A Habony és Navracsics viszonyát ismerő forrásunk szerint kettejük ellentéte "egyszerűen kémiai jellegű": Habony extravagáns megjelenésű, harsány figura, aki ismerői szerint kevésbé ad a társas viselkedés íratlan szabályaira, mint az értelmiségi közegből érkezett, visszafogottabb Navracsics. Viszonyuk korai elmérgesedését mutatja, hogy Navracsics a második Gyurcsány-ciklus első felében kitiltotta Habonyt a frakcióülésekről - a képviselőcsoport nagy megelégedésére. Habonyt ugyanis nagyon nem kedvelik a Fideszben - kihívó, helyenként arrogáns fellépése mellett az Orbánhoz fűződő bensőséges viszonya miatt sem. Mezei képviselők már tíz percet is megbecsülnek Orbán társaságában, de példának okáért Kriza Ákos, Miskolc fideszes polgármestere egy év alatt sem kapott időpontot a miniszterelnöknél.

Habony egyedül Rogán Antallal ápol ismerten jó kapcsolatot: elsőként a Blikk írta meg, hogy jelenlegi barátnőjével, Kapócs Zsókával a belvárosi polgármester szülinapi partiján ismerkedett össze. (Korábban a Blikk írta meg azt is, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tízmillió forintos szerződést kötött a Médianézővel médiafigyelésre; a cég alapításában és kezdeti igazgatásában részt vállalt Schütz Dániel, Navracsics unokaöccse. E lapban jelent meg elsőként az is, hogy egykor a Nézőpontban dolgozott Navracsicsnak a 2009-ben szülési szabadságra vonult felesége is, továbbá hogy Navracsics magával vitte a nézőpontos elemzőgárda vezető arcait a minisztériumába. Nem boncolgatjuk, vajon a bulvárlap olvasói számára ez mennyire szenzációs információ, az viszont tény, hogy Habony korábbi felesége, Kaminsky Fanni egykor a Fidesz bulvársajtó-kapcsolatokért felelős beosztottja volt. Ma is van munkája: ő szerkeszti Orbán Viktor Facebook-oldalát.

Két, egymástól független forrásunk is megerősítette: a Századvég Gazdaságkutató Zrt. berkein belül Habony két amerikai szakértővel, továbbá Giró-Szász Andrással, a cég ügyvezetőjével és Kumin Ferenc politológussal, Sólyom László korábbi tanácsadójával egyeztet a kormányzati kommunikáció kérdéseiről. Giró-Szász András nem válaszolt megkeresésünkre, míg Kumin Ferenc cáfolta, hogy tagja lenne bármiféle miniszterelnöki tanácsadó testületnek; a Századvég Gazdaságkutató belső mozgásairól pedig nem kívánt nyilatkozni.

Egy politikai hardver

A Stumpf István vezetésével alakult Századvég Alapítvány a kilencvenes években politikai oktatási centrumot, kutatási központot, könyv- és lapkiadót is létrehozott, és az első Orbán-kormány alatt egyfajta tanácsadó agytrösztként működött - minden szinten alapítványi formában. Forrásaink szerint a központi alapítványt alapító, azt 2002 óta elnöklő, és akkoriban Orbánnal szemben is mérsékelten kritikus Stumpf István az elmúlt évek során kiszorult a Századvégből, párhuzamosan a Habony által aktívan támogatott - egyébként korábban épp Stumpf segítségével az Alapítvány közelébe került - Giró-Szász térnyerésével. (Stumpf István nem kívánt nyilatkozni lapunknak a Századvég körül kialakult új helyzetről.) Ennek egyik jele volt, amikor az alapítvány szakított a Stumpf által favorizált Forsense közvélemény-kutató céggel, és helyette a Habonynak kedves Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.-vel kezdett közösen dolgozni. Stumpf tavaly távozott az alapítvány éléről, az elnöki posztot azóta Lánczi András egyetemi professzor, az ügyvezetői tisztséget pedig Giró-Szász tölti be. A tavalyi választások előtt pár héttel megszületett a Századvég Gazdaságkutató Zrt., melynek részvényesei és irányítói Giró-Szász András és Heim Péter kutatásvezetők lettek, felügyelőbizottságában pedig helyet kapott az OTP egykori vezérigazgató-helyettese, Lantos Csaba, valamint Tiszolczi Renáta is. Lantos Csaba azon Csemgando Kft. tulajdonosa, amely korábban a (még) Fellegi-féle Infocenter.hu-nak adta el a Heti Válasz Kiadó Kft.-t (bővebben lásd: A kormány felfalja a fővárost, Magyar Narancs, 2011. április 28.). Lantos irányította korábban az Atticus Investments befektetési tanácsadó zrt.-t, amit ma már Tiszolczi és Heim közösen igazgat - ők hárman rakták ösz-sze az Atticus 2009 novemberében bejegyzett 76 millió forintos tőkéjét is.

Két hónappal a Századvég Gazdaságkutató felállítását és egy hónappal a kormányváltást követően Habony bekerült az Atticus felügyelőbizottságába, ahonnan alig néhány hónappal később távozott is az időközben alkotmánybírónak megválasztott Stumpf István. Habonynak hivatalos beosztása ugyan nincs, saját irodája mégis van a cég III. kerületi főhadiszállásán, ahol szemtanúk elmondása szerint rendszeresen folytat tárgyalásokat Fellegi Tamás fejlesztési miniszter oldalán az állami támogatásokat érintő fejlesztésekről. Habonynak valódi szerepét két, egymástól teljesen független forrásunk is úgy jellemezte: a párt környékén köztudomású, hogy aki Habonnyal beszél vagy üzletel, az olyan, mintha Orbánnal tenné ugyanezt. Habony emellett különösen szigorúan irányítja a kiszervezett "kormányzati kommunikációt": az ott foglalkoztatott elemzők kezeiből nemigen kerül ki belpolitikai témájú anyag a láttamozása nélkül. Innen nézve különösen érdekes az a múlt heti hír, miszerint minden bizonnyal Giró-Szász András lesz a kormány következő szóvivője.

A gyorsan működésbe lépett Gazdaságkutató idén márciusban nem meghirdetett, tárgyalásos tenderen nyert el 24 millió forintot hat, egyenként 30 oldalas tanulmány elkészítésére (az aktuális kormányzati gazdaságpolitika tudományos elemzése volt a feladat, valamint a makrogazdasági tendenciák feltérképezése) úgy, hogy az egyetlen meghívott rivális egy egyfős ismeretlen cég, az Összstratégiai Tanácsadó Kft. volt. További 12 milliót is kaptak a Fidesz-frakciótól öt, ez év végéig elkészítendő közvélemény-kutatásra. Alig néhány héttel később 8 millió forintot nyertek el a Magyar Energiahivatal által kiírt pályázaton; feladatuk az új távhőtarifa-rendszer kidolgozása lesz. Mindez együtt sem magyarázza, hogy a kormányzat, közelebbről a miniszterelnökség nem készíttet rendszeres, saját felhasználású közvélemény-kutatást. Ezt kérdésünkre mind a Nézőpont Intézetet vezető Mráz Ágoston Sámuel, mind a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője, Hann Endre furcsának találta. Szemléltetésképpen: a Gyurcsány-kormány első évében egyedül a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) összesen 165 millió forint értékben rendelt több mint ötven különböző kutatást a Szonda Ipsostól, a Mediántól és a Tárkitól, a ciklus végére a MEH kutatási megrendeléseinek összértéke pedig meghaladta az egymilliárd forintot. Igaz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium februárban - mondani sem kell, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás formájában - kiküldött egy pályázati anyagot, amely átfogó kommunikációs stratégia elkészítése mellett vélemény- és közvélemény-kutatások megrendelésére is vonatkozott, ám a pályázatot Fellegiék végül ismeretlen okból visszavonták. (A meghívottak között az ismert politikai közvélemény-kutató cégek közül csak a Századvég Konzorcium, a Tárki Zrt. és a Gallup Intézet Kft. szerepelt.) A kutatások elmaradásának másik oka lehet az alkotmányozásról kiküldött kérdőívek, illetve a "Szociális konzultáció" kiugróan magas költsége: egyedül előbbi legalább 900 millió forintjukba került az adófizetőknek, és sokkal olcsóbb az utóbbi sem lehetett. Az ezek révén gyűjtött adatok számos célt szolgálhatnak, a "köz" véleményének reprezentálására viszont alkalmatlanok - és ezt a politikai kommunikációt irányító Habonynak pontosan tudnia kell. Nem tudható, készülnek-e átfogó, belső felhasználású reprezentatív felmérések; csak azt, hogy nyilvánosan biztosan nem.

Kézi vezérlés

"Először is köszönjük szépen Lánczi András professzor úrnak az előadását, bátorító volt a kormány számára; az mindig lenyűgöző, hogy az ember egyszer csak azzal szembesül, hogy az ő hétköznapi életének a munkáit ilyen mély dimenziókban is lehet értelmezni, mint ahogy ezt ő tette" - fogalmazott a kormány májusi, Gazdasági fordulat néven futó rendezvényén Orbán Viktor. Ez a némi pikírtségtől sem mentes megjegyzés is jól mutatja: az Orbán körül gyülekező "ideológusok" számára manapság nem maradt más, mint utólagos értelmet magyarázni a kormányzati cselekvésekbe, illetve "tudományosan" is alátámasztani a kormányzati politika helyességét. Erről tanúskodnak a Századvég kiadásában tavaly nyáron megjelent, G. Fodor Gábor, Fűrész Gábor és Giró-Szász András kutatásvezetők által kiadott elemzések (például Az ideológiák vége vagy a Forradalom a szavazófülkékben), amit a közigazgatásban tevékeny, a Századvég korábbi munkásságát jól ismerő forrásunk is roppant kínosnak nevezett. "Ennyire kritikátlan anyagok az első Orbán-kormány alatt nem kerültek ki az akkori think-tank berkeiből, és ez bennem is csak azt erősíti, hogy Orbán rég nem hallgat az ideológusaira, gyakorlatilag teljes egészében Habonyra támaszkodik" - mondta. Egy hivatalban lévő miniszter a Narancs kérdésére egy tavalyi háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kormányzati politika stratégiai kérdései többnyire a Fidesz elnökségében dőlnek el - Habony jelenlétében. Az elnökön és a frakcióvezető Lázár Jánoson kívül egyedül Kósa Lajos van még az elnökségben a párt "erős emberei" közül, a többi alelnököt - Varga Mihályt, Pelczné Gáll Ildikót és Pokorni Zoltánt - ma aligha említhetjük meghatározó politikai entitásként. (Nem meglepetés, hogy egyetlen elnökségi tag sem kapott kormányzati beosztást.) Egyik ellenzéki forrásunk elmondása alapján Habony kardoskodik a legerősebben az egyfordulós választási szisztéma elfogadása mellett, és a jelek szerint ennek vélt előnyeiről meggyőzte a miniszterelnököt is. (Ezek szerint a Fidesz számára fontos stratégiai cél, hogy az MSZP-t tartsa meg legerősebb ellenfeleként, az egyfordulós rendszer pedig - amellett, hogy elszigeteli a Jobbikot - már a startpisztoly eldördülése előtt megegyezésre kényszeríti a baloldali pártokat, az MSZP mellé-alá tolva az LMP-t.)

Habony a kommunikáció- és a stratégiatervezésen túl a személyzeti politikában betöltött szerepe miatt is kulcsember Orbán számára. Giró-Szász például nemcsak Habony csapatában dolgozik, de Lázár János egyik bizalmi embere és tanácsadója is, aki - mint egyik forrásunk fogalmazott - "Lázár minden önálló gondolatánál jelen van". (Giró-Szász tanácsadó cége, a Strategopolis 2007-től 2010-ig 9 millió forint értékben dolgozott ki "általános fejlesztési koncepciókat" a Lázár vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat számára.) De Habony és Rogán harmonikus viszonya legalább ennyire fontos a hatékony törvényhozás szempontjából: Rogán és Lázár együtt összesen 67 önálló képviselői indítványt nyújtott be az elmúlt bő év alatt. Köztük számos olyan jogszabályt találni, amely kimondottan a miniszterelnök politikai elképzeléseit tükrözte. Rogán indítványai közt ilyen volt például a polgármesterek, helyi képviselők választásának mikéntjét szabályozó javaslat, míg Lázár esetében a bírói, ügyészi nyugdíjkorhatár leszállításáról, a Btk. szigorításáról vagy épp az Alkotmánybíróság (AB) jogainak megnyirbálásáról szóló jogszabályok. Az AB megregulázása - amire egyébként az ettől elzárkózó Navracsics volt az első jelölt - több fideszes képviselőt is letaglózott. (Ahogyan egy ellenzéki képviselő fogalmazott: "Látnod kellett volna mondjuk a Gulyás Gergely arcát a következő hét első ülésén.")

A gazdasági hátország szempontjából azonban nem ezek voltak az igazán fajsúlyos változtatások. Az ingatlanbefektetési társaságokról, a kiemelt cégek csődjéről és felszámolásáról (Rogán), az ágazati különadókról (Rogán és Lázár) vagy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának szabályairól (Lázár és Koszorús László) szóló törvények, módosítások már sokkal inkább a kormányhoz kapcsolódó üzleti körök számára voltak fontosak. Ezért is tartják úgy többen is, hogy a gazdasági szerkezet átalakítását érintő, a párt gazdasági hátországa számára fontos törvényhozási ügyekben valójában már nem Orbáné a végső szó.

Elnöki sakkparti

Orbán Habony nélkül is rutinosan sakkozik beosztottaival - kormányában és frakciójában csak tagokat látni, klikkeket nem. "A legszebb, hogy Lázár, Navracsics és Habony az ő kegyeiért kapnak össze" - jellemzi mindezt a kormányzat belső szerkezetét ismerő beszélgetőtársunk. Navracsicsnak nemigen vannak szövetségesei, főleg azóta, hogy informális beszélgetéseken arról értekezett: nem szerencsés, ha egyetlen központja van a gazdasági holdudvarnak. A századvéges elemzők is visszatérően a kormányzati kommunikáció (ami Navracsics minisztériumának a feladata) gyengeségét jelölték meg a népszerűség-csökkenés fő okaként. Emlékezetes Navracsics és Lázár összeugrasztása is, pedig kapcsolatuk régi keletű - Lázár gyorsan felívelő fideszes karrierjében óriási szerepe volt az őt mindvégig támogató közigazgatási miniszternek. A médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogát Navracsics kezdettől ellenezte, Rogán és Lázár viszont ragaszkodott hozzá. Lázár és Navracsics a frakcióülésen össze is veszett, végül Orbán döntésével és a frakció igazodásával Navracsics egyedül maradt. A miniszter és a frakcióvezető februárban a sajtóban újra összecsapott, miután Navracsics jelezni merészelte, hogy az igazán fajsúlyos törvényeket nem illene önálló indítvány formájában elfogadni. Lázár nem finomkodott az MTI-nek eljuttatott válaszában: "Az emberek gyors változásokat akarnak, nem tudnak várni az egy helyben toporgó minisztériumi tisztségviselőkre." (A hírt a másnapi Blikk "Lázár-Navracsics-ellentét" címmel tálalta.) Pintér Sándor belügyminiszternek a felhergelt rendvédelmi dolgozókkal szemben kellett tartania a hátát olyan döntések miatt, amiket a feje fölött hoztak meg, és a nyakába varrt közmunkaprogram sem ígérkezik nagy népszerűséggel kecsegtető diadalmenetnek.

Orbán szívesen állítja szembe egymással a frakciót és az egyes minisztériumokat is. Egy ilyen esetet követhetünk figyelemmel jelenleg is a munka törvénykönyve körüli vitákban. A Fidesz-frakció nevében Kara Ákos úgy tiltakozott a tervezet ellen, mintha nem a Nemzetgazdasági Minisztérium tette volna az asztalra. Nehéz elhinni, hogy Orbán ne láttamozta volna a nagy vihart kavart vázlatokat, és igazán nem lenne meglepő fordulat, ha a szikrázó belső ellentéteket végül a vezér békítő szavai oldanák fel. Emlékezetes volt az is, amikor Bencsik János, a fejlesztési minisztérium államtitkára borult ki, miután Lázár minden előzmény nélkül, utolsó pillanatban nyújtott be módosító indítványt a megújuló energiát termelő cégek állami támogatásának csökkentéséről - felrúgva az államtitkárság, az érintett cégek, az önkormányzatok megállapodását, meg az egész "Nemzeti Cselekvési Tervet". "Vannak helyzetek, amiket nehezen látok át, így megérteni sincs módomban" - írta másnap a Facebookon Bencsik.

Birodalmi sakkparti

A gazdasági hátország embereinek ma már a kormányzati személyi kérdésekben is döntő befolyásuk van. A Magyar Nemzet például beiktatása óta ekézi Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, jórészt Nagy Róza közigazgatási államtitkári kinevezése miatt. Ez a múlt héten tetőzött, amikor a lap közölte Mellár Tamás - a Századvég köreiből nemrég távozott - közgazdász írását, amely váratlanul kemény kormánykritikát megfogalmazva Matolcsy nyakába varrta a kabinet eddigi gazdaságpolitikájának a csődjét. Ez többek szerint is azt sugallja, hogy a lapot tulajdonló érdekcsoport szívesebben látna egy kevésbé "önjáró" gazdasági minisztert a mostani helyén. Július közepén meglepő fordulatnak lehettünk tanúi: a kormányközeli sajtó elsőként tálalta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség meggyanúsította a belügyminiszter helyettes államtitkárát, Eiselt Györgyöt, aki végül lemondani kényszerült. (A gyanú szerint Eiselt még 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként elfogadott egy Mercedest az Eclipse Informatikai Rendszerház Rt. illetékeseitől, a cég pedig nem sokkal később elnyert egy ötmilliárdos állami tendert. A pénzek felhasználása során felmerült az adócsalás és pénzmosás gyanúja. Ez különösen kellemetlen Pintér számára: az Eclipse egyik projektmenedzsere a miniszter lánya volt.) Az ügy hátterében állhat az is, hogy Pintér régi barátságban van Csányi Sándor OTP-vezérrel; a belügyi vezető épp az OTP igazgatóságából ült át a miniszteri székbe. Csányi elegánsan, de egyértelműen igyekszik függetleníteni magát a Simicska-Nyerges-féle üzleti körtől, gazdasági érdekellentéteik viszont adottak: Csányi nyilván nem örült annak, hogy Simicska egyik közeli üzlettársa, Töröcskei István a tavaly az érdekeltségébe került SPE Bank Zrt. feltőkésítésével igyekszik szűkíteni az OTP piaci pozícióit. Egyes forrásaink Kocsis István BKV-vezér meggyanúsítása mögött is Csányi visszaszorításának szándékát vélik felfedezni: Kocsis régi barátja és üzlettársa a bankvezérnek, mások mellett hosszú évek óta közösen vezetik a Csányi Pincészet Zrt.-t. De a feketelistára került Tarlós István főpolgármester, aki 2009-ben kifakadt a Margit híd felújítására vonatkozó szerződések átláthatatlansága miatt: a kivitelező ugyanis a Közgép Zrt. vezette Mh 2009 Konzorcium (erről részletesen lásd: S hol van még a vége?, Magyar Narancs, 2009. október 15.). "Hiába kedveli Orbán, a Tarlóst szét fogják szedni" - szemléltette a viszonyokat egy befolyásos forrásunk, hozzátéve, hogy Tarlós ekézésében épp az a Rogán Antal a legaktívabb, aki számos, a gazdasági szerkezet átalakítását érintő önálló indítványt nyújtott be az elmúlt évben.

Birodalmi érdekek

A gazdasági érdekszféra számára fontos pozíciókban immár kevésbé a kormányfőhöz, hanem sokkal inkább közvetlenül a cégbirodalomhoz kötődő emberek ülnek.

Az uniós pályázatok elbírálását intéző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új vezetője, Petykó Zoltán a kormányváltás előtt majd' három évig vezette a Közgép Zrt. felügyelőbizottságát, de részvényesként jelen volt a Nézőpont Intézet megalakulását követő korai időszakban is. A Fellegi Tamás környezetében íródott új közbeszerzési törvény kidolgozásában kulcsszerepe volt Gajdos Róbertnek, a Közbeszerzési Tanács tavaly kinevezett elnökének, aki Nyerges Zsolttal van közeli kapcsolatban. Nyerges a "birodalom" második embere, Simicska egyik legrégebbi üzlettársa, a Class FM-et működtető Advenio Zrt. vezetője, és június óta ő a "birodalom" központi építőcégének, a Közgép Zrt.-nek az új elnöke is. (Mint ismert, Fellegi az Infocenter.hu tranzakciója során igen bizalmas üzletet kötött Nyergessel.) Mindezek ismeretében érdemes olvasni a márciusi 46/2011. számú kormányrendeletet, miszerint minden egyes közbeszerzési szerződés csak a fejlesztési miniszter beleegyezésével tekinthető érvényesnek. Sőt egyetlen, "a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az azok vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet" sem köthet nettó 50 milliónál nagyobb értékű - nem közbeszerzés nyomán született - szerződést a miniszter beleegyezése híján. Nem mellékes, hogy Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (az APEH jogutódja) tavaly kinevezett elnöke az első Orbán-kormány alatt, Simicska Lajos 1998-as APEH-regnálását követően egyszer már vezette az adóhatóságot, tavalyi visszahelyezése érdekében pedig alaposan lazítottak a beosztását érintő, 2003-ban szigorított feltételeken. S mint arra év elején utaltunk, a Közgép Zrt. környezetéből többen is fontos pozíciókat foglaltak el állami érdekeltségű cégekben (lásd: "A Lajos üzent a Pistának", Magyar Narancs, 2011. január 13.). A nyilvánosságban eddig nem került elő olyan egyértelmű eset, amelyben a fő politikai akarat szembetalálkozott volna a gazdasági háttérhatalmak érdekeivel, de a politika dinamikáját közvetlen közelről figyelő forrásaink szerint már függőségi viszonyról beszélhetünk: a politikai cselekvés láthatóan alárendelődik a pénzügyi érdekeknek. Ahogyan egyik ellenzéki forrásunk fogalmazott: "A kormány mögött sorakozó csoport érdekeltségei folyvást csak terebélyesednek. Olyan ez a kör, mint egy szüntelen duzzadó gömböc. Nem tud megállni a növekedésben, mert számára a növekedés maga a létezés értelme."

szerző
Rényi Pál Dániel
publikálva
2011/35. (09. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Legfrissebb Narancs

Kódolt feszültségek
Béremelés és adócsökkentés
Konzervatív agytröszt közpénzből
Orbán öreg barátai
Könyvmelléklet
Bertók László, Varró Dániel, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra