Tegnap diktátorokkal pacsizott, de még ezt is volt hova fokoznia Orbánnak és a Fidesznek. Orbán Viktor a héten Pekingben tárgyal a kínai szervezésű „új selyemútról“ szóló kereskedelmi konferencián. A magyar miniszterelnök szombaton megkoszorúzta a Tienanmen téri kommunista Népi Hősök emlékművét, amely a háborúkban elesettek előtt tiszteleg. Emlékezetes, hogy a kommunista Kína 1989-ben itt verte le a demokrácia mellett tüntető diákok lázadását, amely több ezer ember életét követelte.
Másnap aztán Orbán olyan képet posztolt, melyre szintén sokáig fogunk emlékezni: Orbán Viktort egy kínai diplomata Vlagyimir Putyinhoz kíséri, aki a török Recep Erdoğan és az utolsó (?) európai diktátor, Alekszandr Lukasenko társaságában fogadja őt (Lukasenko mellett egy jó diktátorhoz méltón ott áll kiszemelt utóda, a kis Nikolaj Lukasenko). A diktátorok klubjában egyre otthonosabban mozgó Orbán Viktor láthatóan jól érzi magát, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a miniszterelnök ma is posztolt Pekingből:
| ||
A képen Orbán Viktor ismét Vlagyimir Putyinnal parolázik, ezúttal az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde társaságában.
A globalizáció régi modellje véget ért, „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból – mondta Orbán Viktor hétfőn Pekingben a közmédiának adott, a kínai hivatalos látogatását összegző nyilatkozatában.
A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik „a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba”. Szerinte a gazdaság húzóereje nem Keleten van, pontosabban „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”.
Orbán Viktor arról is beszélt: a világ egy tekintélyes részének azért is elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre, tanárokra és diákokra osztotta a világot, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét. A legerősebb, Kína ezért megindított „egy más irányú mozgást“. Ezt hívják úgy: egy övezet, egy út. Ez kifejezetten egymás elfogadására épül, „nincs tanár, nincs diák“, mindenkinek joga van – idézte a kínai elnököt – a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez. Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem „el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk“, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat – mondta a kormányfő.
| ||
Pekingi kétoldalú találkozóiról szólva Orbán Viktor kifejtette: megbeszélést folytatott a kínai államfővel, miniszterelnökkel, házelnökkel és befektetőkkel, a tárgyalásokon pedig komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek. Ezek közül a „leglátványosabbnak” a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítését nevezte, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. (Itt valójában egy olyan gigahitelről van szó, melyen nagy valószínűséggel bukni fog Magyarország, ennek részleteit a Portfólió szedte össze.) Emellett arról is megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások, és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében – tájékoztatott.
Orbán találkozott Recep Erdoğan török elnökkel, akinek „mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak“.
Nem hivatalosan, de beszélt az orosz elnökkel is. Vlagyimir Putyinnal világpolitikai és gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban, de „orosz-magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk“, mert a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad – közölte Orbán Viktor.
Míg Orbán Kínában parolázott, emberei itthon tették a dolgukat. Az Európai Néppárt márciusi konferenciáján megszavaztak egy olyan nyilatkozatot, mely elítélte az orosz propagandát. A nyilatkozat többek közt azt tartalmazta, hogy
Oroszország folyamatos törekvései, hogy elferdítsenek tényeket, manipulálják a valóságot, gyanakvást szítsanak a demokratikus berendezkedéssel szemben és beavatkozzanak nyugati államok választásaiba teljességgel elfogadhatatlanok,
és ezt akkor Orbán Viktor és a Fidesz is támogatta. Az LMP a külföldön elfogadott nyilatkozatot szó szerint lemásolva parlamenti határozati javaslatként benyújtotta az országgyűlésnek. A LMP-s Ungár Péter ma arról tájékoztatta az Indexet, az Európai ügyek bizottságának hat fideszes tagja nemmel szavazott a nyilatkozatra és így azt elkaszálta. A jobbikos Gyöngyösi Márton tartózkodott. A fideszes Németh Zsolt a bizottságban azzal érvelt, hogy ez egy „nem megfelelő formában megfogalmazott javaslat“.
„Németh Zsolt érvei elfogadhatatlanok, a cinikus és üres jogi magyarázkodás iskolapéldája. Az a tanulsága ennek az esetnek, hogy a Fidesz európai szinten a szövetségesekhez alkalmazkodik, a nemzeti parlament előtt ugyanezt viszont az orosz kormány vonatkozásában teszi meg. Elszomorító gyávaság ez mindkét szempontból″ – kommentálta az esetet az LMP politikusa.
