Harmadszor is nekifut a kormány a Stop Sorosnak

Pénzelvonás helyett börtön

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018/23. (06. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A civilellenes törvényjavaslat legújabb változatából kikerültek a szervezeteket közvetlenül sújtó szankciók, a börtönbüntetés belengetése mégis minden eddiginél súlyosabban fenyegeti a jogvédőket, ezáltal a Magyarországra érkező menedékkérőket is.

„Nem értek egyet azokkal, akik szerint finomodott, enyhült a kormány civilellenes lendülete. Az új Stop Soros nem szervezeti szinten fenyegeti a civileket, immár a munkatársainkat célozza, de szerintem ez aggasztó irányváltás. A büntetőeljárások felvillantása nem vicc, még akkor sem, ha a magyar büntetőbíróságok szakmai színvonalát sokkal nagyobbra tartom, mint ezét a törvényjavaslatét” – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, akivel a civilek hétfői performance-a után beszélgettem a Parlament előtt.

Az Amnesty International, a Helsinki és a Civilizáció kampány aktivistái egy 10 méter magas, szív alakú léggömbbel és nemzetközi sajtótájékoztatóval tiltakoztak az Országgyűlésnek múlt kedden benyújtott törvénytervezet ellen. Az új Stop Sorosnak valóban van olyan olvasata, mely szerint a törvényjavaslat nem jelent majd lényeges változást, a kormány célja inkább az erőfitogtatás és a menekülteket segítő civilek megbélyegzése. „A büntetőeljárás ugyanakkor nagyon reális fenyegetés. Talán a kormánynak a nemzetközi fejlemények miatt most nem érdeke a végletekig élezni a konfliktust, de a politikai helyzet bármikor változhat, és a törvényjavaslat gumifogalmai alapján akár börtönbe is küldhetik a jogvédőket” – mondja Zádori Zsolt, a Helsinki munkatársa.

Az először januárban megszellőztetett, majd több változtatás után februárban az Országgyűlés elé vitt (de kétharmados többség hiányában akkor el nem fogadott) Stop Soros egyebek közt 25 százalékos „bevándorlásszervezési illetéket” vetett volna ki a menekültekkel foglalkozó civilek külföldről érkező forrásaira, valamint nemzetbiztonsági átvilágításhoz és belügyminiszteri engedélyhez kötötte volna a működésüket. Ezek az elemek a múlt heti javaslatból kikerültek, ahogy a januári verzióból kikerült az is, hogy megvonnák a túlságosan a „külföldtől” függő szervezetek közhasznú besorolását. Az új szövegváltozat kizárólag a menedékkérőket segítő jogvédőkre, aktivistákra koncentrál, az ő munkájukat, s ezzel a menedékkérők esélyeit lehetetlenítené el. Ehhez még arra sem lesz szükség, hogy szervezeteket oszlassanak fel vagy ügyvédeket csukjanak rács mögé.

 

Jogellenes elősegítés

A törvényjavaslat legtöbbet emlegetett újítása a „jogellenes bevándorlás elősegítése” tényállás beemelése a Büntető törvénykönyvbe (Btk.). A bűncselekmény súlyosabb esetének büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés, de mivel súlyosító körülménynek számít az is, ha valaki több személynek nyújt segítséget vagy a határtól 8 km-en belül teszi ezt – mindkettő elég életszerű egy menekültekkel foglalkozó jogvédőnél –, valószínűleg az egy­éves büntetés lesz az alapeset.
A javaslatban körülményesen megfogalmazott bűncselekményi tény­állás úgy foglalható össze, hogy jogellenes bevándorlás elősegítése az, amikor valaki szervező tevékenységével menedékkérelem beadásában segít egy olyan embernek, aki egyébként nem jogosult nemzetközi védelemre. Itt tapintható ki a Stop Soros fő logikai bukfence is, hiszen az, hogy valaki jogosult-e védelemre, csak a menedékjogi eljárás végén derülhet ki, a „bűncselekmény” elkövetésekor azzal még senki sem lehet tisztában.

„Körülbelül olyan ez, mint ha minden védőügyvédet megbüntetnénk, akinek a védencét végül bűnösnek találja a bíróság” – magyarázza Zádori Zsolt. A „szervező tevékenység” körülírása sem kevésbé homályos. A javaslat szerint azt határmegfigyeléssel, információs anyag terjesztésével vagy hálózat építésével lehet megvalósítani, az indoklás azonban kimondja, hogy a felsorolás nem teljes körű, a gyakorlatban bármi más is minősülhet szervező tevékenységnek. „A jogszabályt teljesen önkényesen rá lehet húzni mindenre, ami a kormányzatnak nem tetszik. Ha például egy aktivista felvilágosító kampányokban beszél a menekültek jogairól, ezzel a menedékkérőknek is információt ad, az már szervezői tevékenység? Jogi képviseletet mi nem nyújtunk, széles tagsággal rendelkező szervezetként mégis nagyon riasztó számunkra ez az állampolgári autonómiát korlátozó javaslat” – mondja Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A kormány fő célja – a sorosozás mellett – a humanitárius és jogi munkát végző önkéntesek, ügyvédek kitiltása lehet a határ közeléből, különösen a két tranzitzónából. Ennek érdekében a törvényjavaslat bevezeti a határbiztosítási távoltartás intézményét: a rendőrség megakadályozhatja, hogy a schengeni külső határ 8 km-es sávjába olyasvalaki lépjen be, aki ellen bizonyos bűncselekmények, így illegális bevándorlás elősegítése miatt büntetőeljárás van folyamatban (ide tartozna még az embercsempészés és a kerítés védelmében 2015-ben bevezetett három büntetőjogi tényállás). Érdemes figyelni a pontos szövegezésre. Nem szükséges, hogy valakit elítéljenek illegális bevándorlás elősegítése miatt, még csak az sem, hogy vádat emeljen ellene az ügyészség. Elég, ha feljelentésre vagy hivatalból a rendőrség úgy dönt, hogy nyomozni kezd ellene. „Elképzelhető, hogy egy ügyvéd még nem is értesült az ellene indult eljárásról, de a rendőr a röszkei vagy a tompai tranzitzóna bejáratánál egyszerűen megtagadja tőle a belépést” – vázolja a kilátásokat Iván Júlia.

 

Tanultak az 1300-ból

Eddig sem volt könnyű megszervezni, hogy egy menedékkérő ingyenes és szakszerű jogi segítséghez jusson a tranzitzónában. Az ezzel foglalkozó NGO-k – különösen a Helsinki Bizottság – szervezetként nem kaptak belépőt a tranzitokba, oda csak az egyes ügyvédek léphetnek be érvényes meghatalmazással. Azaz a jogvédők nem tudják a helyszínen felajánlani a segítségüket, a menedékkérők például a szerbiai várakozás során értesülhetnek a lehetőségről, majd nekik maguknak kell felvenni a kapcsolatot az ügyvéddel, és kiadni a meghatalmazást. A jogi segítség pedig rengeteget jelent, anélkül a menedékkérő aligha tudja bíróságon megtámadni a bevándorlási hivatal elutasító határozatát. Pardavi Márta szerint a helsinkis ügyekben a bíróságok számtalanszor kötelezték új eljárás lefolytatására a hivatalt, gyakran részleteiben is leírva, miért kellene menekültként elismerni a kérelmezőt.

Ha a helsinkis ügyvédeket az új szabályokra hivatkozva tömegesen kitilthatnák a tranzitzónákból, a menedékkérőkön kizárólag az állam által kirendelt jogi képviselők segíthetnének, az ő munkájuk színvonalát, hatékonyságát azonban Pardavi szerint nyilvános értékelések hiányában nem lehet megítélni. A Stop Soros ráadásul tovább szigorítaná a jogi környezetet is. A menedékjogi kérelem úgynevezett „elfogadhatatlanságának” indokaként említi a törvényjavaslat azt az esetet, amikor a kérelmező „olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amelyen keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított”. A párhuzamosan benyújtott alkotmánymódosításba pedig bekerülne, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”.

Ezek a módosítások látszólag a már eddig is létező „biztonságos harmadik ország” koncepciót ismétlik meg, ám fontos különbség, hogy a biztonságos harmadik ország kategória feltétele a működő menekültügyi rendszer is. Azokban a magyarországi ügyek­ben, amelyekben a bíróság nem értett egyet a menekültügyi hivatal elutasító döntésével, éppen azzal érveltek, hogy Szerbiában nem áll fenn a menekültkénti elismerés valós esélye. A Euro­pean Council on Refugees and Exiles (ECRE) legfrissebb országjelentése szerint 2017-ben 3-an kaptak menekült-, 11-en oltalmazotti státuszt Szerbiában, a menekültügyi hatóságnak összesen 16 munkatársa volt, akik 106 meghallgatást tartottak. Szerbia menekültügyi rendszere az ENSZ szerint sem garancia a megfelelő védelemre, a Stop Soros szövegezéséből viszont az következik, hogy ez már nem lesz akadálya annak, hogy a Szerbiából érkezők (azaz nagyjából mindenki) kérelmét kapásból elutasítsák. „A kormány arra az év eleji esetre reagál, amikor kellemetlen helyzetbe került az 1300 menekült és oltalmazott tavalyi befogadása miatt. Tudják, ha érdemben vizsgálják a kérelmeket, sok emberről kellene elismerni, hogy nemzetközi védelemre szorul, ezt akarják mindenáron elkerülni a szigorítással és az ügyvédi munka ellehetetlenítésével” – mutat rá Pardavi Márta.

 

Vizsgálat előtt

Ha nincs ügyvéd, aki segíthetne bíróság elé vinni a menekültügyi hatóság elutasító döntését, az a Helsinki Bizottság társelnöke szerint annak az esélyét is csökkenti, hogy nemzetközi fórumokon vizsgálhassák a kormány menekültügyi jogszabályait. „Több esetben előfordult, hogy a bíró az EU luxembourgi bíróságához fordult úgynevezett előzetes kérdéssel, egy-egy jogszabály uniós joggal való összeegyeztethetőségét firtatva” – mondja Pardavi. Egyebek mellett az a kérdés is Luxembourgban van, összeegyeztethető-e a hatékony jogorvoslathoz való joggal, hogy a magyar bíróság egy 2015-ös módosítás óta nem változtathatja meg a menekültügyi hivatal döntését, nem adhat ki menekültstátuszt, csak új eljárásra kötelezheti a hatóságot. A kormány az ilyen uniós bírósági eljárásokat is kikerülheti az ügyvédek távoltartásával. Az Európai Bizottság ettől még indíthatna kötelezettségszegési eljárást, de kérdéses, Szerbia biztonságos országként kezelése miatt ezt megteszi-e, hiszen Görögország és Törökország viszonylatában éppen az Európai Bizottság támogatja az ugyancsak megkérdőjelezhető visszaküldési gyakorlatot.

Nemzetközi kritikákból ugyanakkor máris kijutott a Stop Soros legújabb változatának. Az ENSZ, a világszervezet Menekültügyi Főbiztossága, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosa egy­aránt súlyos aggodalmait hangoztatta, és a törvényjavaslat visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése még az előző szövegváltozat ismeretében fordult alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz. E testület véleményének különös súlyt adhat, hogy a német kereszténydemokraták annak betartására szólították fel a Fideszt – ellenkező esetben kilátásba helyezték Orbánék kizárását az Európai Néppártból.

Pardavi Márta szerint a kormány nehéz helyzetbe hozta a Velencei Bizottságot az új törvényjavaslattal. A véleménynek június végére el kell készülnie, így kevesebb mint egy hónap marad egy teljesen új szöveg vizsgálatára. Ráadásul a testület kifejezetten a civil szervezetek működése szempontjából értékeli a törvényt, így kérdés, mihez kezd egyének büntetőjogi fenyegetettségével. Igaz, Iván Júlia szerint a törvényjavaslat indoklásából kiolvasható, hogy akár jogi személyek büntetőjogi felelőssége is megállapítható illegális bevándorlás elősegítése miatt, ami szervezetek törlésével, tevékenységük korlátozásával járhat. Pardavi Márta szerint az egyesülési, véleménynyilvánítási szabadság kérdésében is lesz mit keresnie a Velencei Bizottságnak. Azt mindenesetre tudjuk, hogy a 2017-es, a külföldről támogatott civilek regisztrációját előíró törvény kapcsán hogyan viszonyult a kormány a testület véleményéhez: tett kisebb engedményeket (határidők kitolása, büntetések enyhítése), ám a jogszabály szellemiségén nem változtatott. Igaz, akkor az Európai Néppártban is halkabbak voltak a Fidesz-ellenes erők.

A hetedik másodszor

A Stop Soros törvényjavaslattal egyidejűleg beterjesztett hetedik alaptörvény-módosítási javaslat a már említett menedékjogi kikötés mellett egyéb témákat is érint.

A kormány másodszor is megpróbálja az Alaptörvénybe foglalni a 2016-os – jogilag amúgy érvénytelen – kvótaellenes népszavazás eredményét. Ez azonban másodszor is kamunak tűnik. Eddig sem engedte semmi, hogy Magyarország területére „idegen népességet telepítsenek”, menedékkérők pedig eddig is csak a hatóság által egyedileg elbírált kérelmük alapján élhettek Magyarországon. Ezt mellesleg az uniós kvótajavaslat sem változtatná meg, mivel az csak azt kívánja szabályozni, hogy kinek a kérelmét bírálja el a magyar hatóság – de nem döntene helyette.

Az alkotmánymódosítás megerősítené a magán- és családi élet védelmét is, a kormánytagok nyilatkozatai alapján a gyülekezési jog gyakorlásával szemben. Minden bizonnyal azt szeretnék elérni, hogy a magánlakások elé meghirdetett tüntetések előzetesen is betilthatók legyenek (a mai szabályozás szerint csak feloszlatni lehet a tüntetést, ha az mások jogainak aránytalan sérelmével jár), azonban a módosítás szövege mindössze annyit mond, hogy „a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”. Hogy a gyülekezési jog pontosan milyen korlátozását tervezi a kormány, az később, talán a gyülekezési törvény módosításából fog kiderülni.

A legnagyobb horderejű változtatás kétségkívül a két éve szintén a kétharmad hiánya miatt elbukott közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapjainak megteremtése. Az alkotmánymódosítás tovább is megy az akkori javaslatnál, amennyiben a tervezett Közigazgatási Felsőbíróságot a Kúriával egy szintre, és nem az alá helyezi. Vagyis közigazgatási – így akár választási, közbeszerzési – ügyekben egy teljesen újonnan felállított bírói szervezetrendszer döntene, amelynek a tagjai a nyilatkozatok szerint legalább felerészben a közigazgatásban dolgozók közül kerülnének ki. „Ez a lépés semmi másra nem jó, mint hogy a szakmailag túl autonóm kúriai közigazgatási ügyszakos bíráktól megszabadulhasson a kormánytöbbség, ezért nehéz másként tekinteni rá, mint a választási bíráskodás miatti politikai bosszúállásra” – írták a javaslatról az Átlátszó által felkért alkotmányjogászok.

 

„A nemzetközi jog nem hagy kétséget”

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője

Magyar Narancs: Megszokott dolog, hogy a UNHCR egy törvényjavaslat visszavonására kér egy kormányt?

Simon Ernő: A törvényjavaslat mai formájában a számunkra legfontosabb emberek, a háborúk, az üldöztetés elől menekülő menekültek és menedékkérők szempontjából hátrányos. Növeli sérülékenységüket, kiszolgáltatottságukat, helyzetük kilátástalanságát, mert potenciálisan megfosztja őket a célkeresztbe helyezett civil szervezetek segítségétől, támogatásától, az általuk biztosított szolgáltatásoktól. Amikor a menekültek érdekei sérülnek, nincs más választásunk, mint elfogadhatatlannak nevezni a törvényjavaslatot. Már a Stop Soros első szövegváltozatának megismerésekor, februárban a javaslat visszavonására szólítottuk fel a kormányt. Bár a szöveg számos ponton átalakult, a szellemiségében nincs újdonság.

MN: A menekülteket érintő jogszabályokról konzultál a magyar kormány az UNHCR-ral?

SE: A normál ügymenet az lenne, hogy előre megküldik a törvénytervezeteket, 2014–2015-ig ez bevett gyakorlat volt. A magyar állam és az ENSZ közötti szerződésből eredő mandátumunk kiterjed arra, hogy készülő törvényjavaslatokat véleményezzünk. Az utóbbi 3–4 évben ennek vége. Ettől függetlenül próbálunk konzultálni, a régiós képviselőnk vagy a helyettese rendszeresen találkozik minisztériumok képviselőivel.

MN: A civil szervezeteket említette a törvénytervezet célpontjaiként. Attól nem tartanak, hogy ENSZ-munkatársak ellen is eljárás indulhat „jogellenes bevándorlás elősegítése” miatt?

SE: Nem kaptuk meg a törvény szövegét a parlamenti beterjesztés előtt, így a jogász kollégák jelenleg is elemzik. Ami biztos, hogy mi a menekültekért és a menedékkérőkért dolgozunk, a tervezett törvény- és alkotmánymódosítás viszont nem róluk szól, hanem migrációról, bevándorlásról beszélnek a szövegek.

MN: Ez igaz, de ha egy menedékkérőről kiderül, hogy nem jogosult védelemre, azt a törvényjavaslat illegális bevándorlóként kezeli.

SE: Csak egy fair, törvényes, transzparens menekültügyi eljárás lefolytatása után derülhet ki, hogy valaki jogosult-e menekültstátuszra vagy sem. Teljesen legális, ha valaki egy menedékkérőt segít abban, hogy élhessen a nemzetközi jog által garantált alapvető jogával, azaz menedéket kérhessen. Honnan tudhatná bárki előre, milyen döntést hoznak majd egy konkrét ügyben a magyar hatóságok?

MN: A sajtóközleményen túl mit tehet a UNHCR?

SE: Folyamatos tárgyalásban voltunk, vagyunk a kormány illetékeseivel, a Stop Soros törvényjavaslatnál is kértünk tisztázást konkrét pontokban. A további lépésekről annak függvényében tudunk dönteni, hogy a parlament elfogadja-e a törvényt, és ha igen, milyen formában. A gyakorlati alkalmazástól is sok minden függ, minden releváns nemzetközi aktor szoros figyelemmel követi majd a fejleményeket. Mások mellett az Európai Unió intézményei is odafigyelnek a UNHCR Európáért felelős, brüsszeli irodájának állásfoglalásaira.

MN: Annak lesz jelentősége, ha a biztonságos harmadik országra való utalás bekerül az Alaptörvénybe?

SE: Ennek a gyakorlati következményeit nehéz előre látni. A UNHCR álláspontja mindenesetre változatlan: úgy látjuk, Szerbia menekültügyi rendszere nem felel meg mindenben a nemzetközi sztenderdeknek, ezért Szerbiát – a Balkán számos más országához hasonlóan – továbbra sem tartjuk a menedékkérők szempontjából biztonságos harmadik országnak. Aki Szerbiából érkezik, teljes joggal nyújthat be menedékkérelmet egy uniós tagállamban.

MN: Jelenleg mik a tapasztalataik a magyar határon?

SE: A röszkei és tompai tranzitzónában tavaly március végén alakult át a rendszer, azóta ezek szigorú fogva tartási helyek valamennyi Magyarországon menedéket kérő ember számára. Szeptemberben különösen a gyerekek fogva tartása ellen emelte fel a szavát Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Úgy gondoljuk, egy kisgyereknek soha semmilyen körülmények közt nincs keresnivalója a rácsok mögött. Idén január vége, február eleje óta a beengedési gyakorlat is szigorodott. 2015-ben tranzitzónánként naponta 100 menedékkérő beengedésére volt kapacitása a magyar hatóságoknak. 
A tranzitzónák azóta csak nőttek, a napi beengedés mégis lépésről lépésre csökkent. Jelenleg a hét öt napján napi átlagban tranzitzónánként 1-1 főt engednek be. Ha bejön egy nagyobb család, van, hogy Magyarországon napokig nem lehet menekültstátuszért folyamodni. A két tranzitzónában ma körülbelül 110-en tartózkodnak.

MN: Szijjártó Péter nyilatkozatban reagált a közleményükre, és hangsúlyozta, hogy a migráció nem emberi jog. Az elmúlt évek politikai fejleményei után veszélyben látja a nemzetközi jog menekültekre vonatkozó vívmányait?

SE: Menedéket kérni alapvető emberi jog. Ez azzal jár, hogy annak az államnak, ahol a kérelmét benyújtja, be kell engednie a menedékkérőt az ország területére, szavatolnia kell a biztonságát, és le kell folytatnia egy törvényes menekültügyi eljárást a kérelméről. A nemzetközi jog e felől nem hagy kétséget. A menedékkérelem benyújtásának joga nem a migrációhoz való jog, két külön dologról beszélünk. A UNHCR munkatársaként én a menekültekről, menedékkérőkről tudok véleményt alkotni.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2018/23. (06. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra