MaNcs 30. évf. 23. sz. (2018-06-07)
A negyedik Orbán-kormány demográfiai központú kormányzást ígért. Örülök, hogy a kormányzat ezt állítja munkája centrumába, de – és már most lelövöm a poént – ezzel a szemlélettel és ezzel a nemzetfelfogással semmilyen pozitív eredményt nem fog elérni.
Lemondta az Opera a Billy Elliot 15 előadását, Ókovács Szilveszter szerint a Magyar Időkben megjelent írás után jelentős mértékben csökkent a jegyeladás.
Viszonylag széles körben terjed a nézet, hogy most már Európában is Orbán Viktor fújja a passzátszelet, vagy mindjárt ő fogja fújni.
Közvetett bizonyítékok eddig is mutattak arra, hogy Csűry István, a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Securitate ügynöke volt, de ő következetesen tagad. Lapunk talált egy tanút, aki bíróság előtt is kész megerősíteni állítását, hogy a püspök ügynök volt.
Nincs még egy ellenzéki politikus, aki az elmúlt években ennyiszer dicsérte volna az Orbán-kormány munkáját. De nem csak emiatt fontos szereplője a hazai közéletnek.
A civilellenes törvényjavaslat legújabb változatából kikerültek a szervezeteket közvetlenül sújtó szankciók, a börtönbüntetés belengetése mégis minden eddiginél súlyosabban fenyegeti a jogvédőket, ezáltal a Magyarországra érkező menedékkérőket is.
A szélsőjobboldali, idegengyűlölő, EU-ellenes Liga és a populista Öt Csillag Mozgalom kormányalakításával ért véget az Olasz Köztársaság 1946 óta tartó fennállásának leghosszabb politikai válsága. Az Európai Unió ellenfelei triumfálnak, a hívei aggódnak.
A világ értelmezéséhez nyújt fogódzókat a Beszélgessünk róla! sorozat, amelynek köteteiből a gyerekek számára is világossá válhat, hogyan lesz valaki szegény, miért éhezik, miért más a bőrszíne, mi elől menekül. Hogy mit jelent az előítélet, az etnikai hovatartozás, mi a kultúra, a vallás, a globális felmelegedés, vagy mik azok a fejlődő országok. A szépen illusztrált, színes könyvek tárgya tényleg nem bír semmilyen mesei jelleggel: nincs narratíva, történet. Egyszerűsített ok-okozati levezetésű tételmondatok magyarázzák találó rajzok kíséretében, mi történik a világban.
Új novelláskötetéről, a Verseimről beszélgettünk vele, valamint arról, hogy irtózik-e még a saját szövegeitől, és hogy mitől lett pimaszabb, mint azelőtt.
Az Alexandra-birodalom bedőlése a két nagy terjesztői lánc, a Libri és a Líra megerősödésével járt a könyvpiacon. Ha a kétosztatú felállásnak nem is örül mindenki, a kiszámíthatóbb környezet legalább esélyt kínál a kisebb kiadóknak a túlélésre.
„Befejeztem a »Napló 1976–83« kötet kéziratának válogatását. Nem valószínű, hogy ezentúl életemben megjelenik még egy naplókötet. A válogatás nehézkes munka, mert a gyorsulás századában minden elképesztően gyorsan változik, a gondolatok kihangzása is” – jegyzi fel 1984 májusában Márai Sándor (Kassa, 1900 – San Diego, 1989). Immár 84 évesen pontosan látja, hogy még egy naplókötet összeállítására sem ereje, sem ideje nincs már.
A budai úrifiú, akit a keresztény magyarság ellenségeként pécéznek ki és állítanak félre, írt egy olyan regényt, hogy beszakadt alatta az asztal. A nyilasok rémtetteivel szembenéző Orgia után Zoltán Gábor most emelte a tétet. Szomszéd című esszéregényében végleg elengedi az olvasó kezét. Segít eltévedni.
Útinaplót írni a világfaluban tulajdonképpen archaikus gesztus, ráadásul nem kevés makacsságra vall. Amióta az egész világ ugyanazon a hálón lóg, és a földgolyó bármely két pontja között másodpercnyi késlekedés nélkül eszmét, hangulatot, gondolatot, képet lehet cserélni, amióta a repterek forgalma a nagyvárosi főutcákéval vetekszik, összement a tér, minden elérhető, minden jelen idejű.
Számos adóssága van a magyar politikának, közéletnek, ezért sokak számára nem is annyira nyilvánvaló, miért a múlttal való szembenézés a legfontosabb.
A Hasítás Garaczi László lemur-sorozatának ötödik kötete. Ha hagyományos memoárfolyammal lenne dolgunk, bármit jelentsen is a „hagyományos” (meg a „memoár” és a „folyam”), most a recenzens azt írná: az új mű az íróvá válás regénye.
Erdő címmel közös koncertet ad a Sebő együttes és Kollár-Klemencz László kamarazenekara. Honnan ered az együttműködés ötlete, és mit takar dalaikban az erdő?
Egy ismerősöm június 2-án, szombaton déltájban kilépett a Zeneakadémia Wesselényi utcai Ligeti György épületének kapuján, és az első emberi lény, aki szembejött vele, Jordi Savall volt.
A fából faragott királyfi, Manuel de Falla A háromszögletű kalapja, Csajkovszkij Jolantája, de még a Bajazzók és a Gianni Schicchi is összekerült már az elmúlt kerek száz esztendő során Bartók egyfelvonásosával itthon és a nagyvilág operaházainak műsorán.
A szekuláris, liberális demokráciának kevés elhivatott védelmezője van manapság, állítja a Harvard University pszichológusprofesszora, aki szerint nagy szükség van arra, hogy hitet tegyünk a fejlődés mellett. Interjúnkban arról is kérdeztük, miért olyan pesszimista mindenki, ha valójában egyre jobb körülmények között élünk.
Közel 600 éve nyílt meg Európa legrégebb óta működő patikája. A Tallinn óvárosában található Raeapteek a sült süntől a szárított denevérig sok mindent tartott, és egy magyar is felbukkan a történetében.
Az Európai Bizottság előterjesztése szerint a közösség egész területén betiltanának jó néhány egyszer használatos plasztikeszközt. A helyettesítés nem tűnik egyszerűnek.
Már 1945 végén is voltak antiszemita akciók az ország több helyén, 1946-ban pedig a zsidóellenesség néhány helyen pogromig fajult. Hogyan és miért történhetett meg mindez másfél évvel a magyarországi deportálások, valamint a haláltáborok akkor már viszonylag széles körben ismert rettenete után?
Ő az a pasas, aki elvitte Enyedi Ildikó elől az idén az Oscart… A pesti mozikba csütörtökön érkező Egy fantasztikus nő minden porcikájában chilei alkotójával telefonon beszéltünk.
