Polgármester a börtön kapujában: Józsi, hol vagy?

  • M. László Ferenc
  • 2006. november 9.

Belpol

Körözi a rendőrség Siklósnagyfalu frissen megválasztott első emberét: a szökésben lévő polgármester széke üresen maradt. Kosztics József az egyik legsikeresebb roma érdekvédelmi szervezet vezetője, több száz milliós uniós projekt szervezője. Bukása a hazai felzárkóztatási és foglalkoztatási politika válságtünete. (Lapunk nyomdába adása után érkezett a hír, hogy Kosztics Józsefet letartóztatták.)
Körözi a rendőrség Siklósnagyfalu frissen megválasztott első emberét: a szökésben lévő polgármester széke üresen maradt. Kosztics József az egyik legsikeresebb roma érdekvédelmi szervezet vezetője, több száz milliós uniós projekt szervezője. Bukása a hazai felzárkóztatási és foglalkoztatási politika válságtünete. (Lapunk nyomdába adása után érkezett a hír, hogy Kosztics Józsefet letartóztatták.)

Képzett, profi pályázatíró, ügyes szervező, ismeri a dél-baranyai térség minden nyűgét-baját, szót ért a helyi romákkal, számtalan mintaprojekt gazdája - sorolták Kosztics erényeit a vele munkakapcsolatba került alapítványok, kormányzati és önkormányzati intézmények vezetői, szakemberei. Érdemeit mindenki elismeri, ezért értetlenül állnak a tizennégy hónapos börtönre ítélt roma érdekvédő botladozásai előtt. Siklósnagyfaluban is nagy tekintélynek örvend, annak ellenére választották meg polgármesternek, hogy már a voksolás előtt híre ment: rendőrségi, bírósági ügyei vannak.

Kosztics pályafutása a kilencvenes évek derekán kezdődött. Azon roma vezetők közé tartozik, akiket ebben az időszakban karoltak fel a nyugati támogatásokat szétosztó alapítványok, illetve a romák integrációjáért felelős állami intézmények. Számos képzésen vettek részt, elsajátították a jogvédelem, a projekt-előkészítés, a pályázatírás és -lebonyolítás alapvető fogásait, majd az ezredfordulót követően a felzárkóztatásra egyre jelentősebb összegeket áldozó kormányzati intézmények első számú kapcsolattartói, civil szervezői lettek.

Kosztics amolyan örökmozgó, már diákévei alatt kitűnik szervezőtehetségével. A vízvezeték-szerelő szakmunkás estin érettségizik, 1995-ben elvégzi a munkaügyi központ által szervezett cigány kulturális és közösségfejlesztő aszszisztensképző tanfolyamot, majd a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetségénél dolgozik.

Siker siker hátán

Szülőfalujában már 1994-től a cigány önkormányzat tagja, 1998-tól pedig a község alpolgármestere. 1997-ben megalapítja a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezetet (SVCÉSZ), és amikor megnyílnak az Európai Unió előcsatlakozási alapjai, az egyesület már komoly referenciákkal büszkélkedhet. Projektjeik etalonnak számítanak a nonprofit szférában, így könnyedén szerzik meg az uniós támogatásokat is. Gyakorlatilag nincs olyan szervezet, amelynél fennállásuk óta ne pályáztak volna sikeresen.

Tevékenységük első perctől széles mezőn mozog. Fakitermelésre kértek és kaptak 1997-ben 1,7 millió forintot (880 ezer visszatérítendő) az Autonómia Alapítványtól, 1997 és 2001 között a Soros Alapítványtól több mint négymillió forint támogatáshoz jutottak jogsegélyszolgálat kiépítésére, jogvédő tevékenységre, az internet-hozzáférés biztosítására. Az SVCÉSZ a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatásával 2000-ben a siklósnagyfalui önkormányzattal és a helyi CKÖ-vel közösen a kistérségben élő romák részére komplex (szociális, jogi, politikai és munkaerő-piaci) információs-tanácsadó, segítő, közvetítő, képző-oktató központot hozott létre. Anyanyelvápolásra, hagyományőrzésre, gyerektábor-szervezésre a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól 2001 és 2005 között 800 ezer forintot nyertek. De pályáztak a Miniszterelnöki Hivatalhoz, az Országgyűlés emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságához működési költségekre, részt vettek a Belügyminisztérium "Együtt a belüggyel" programjában - a begyűjtött támogatások milliós nagyságrendűek. 2002-ben elindították szociális lakásépítési programjukat, melyben rászoruló családok lakhatási problémáit igyekeztek megoldani. A 2000. évi Roma Társadalmi Integrációs Phare Program támogatta Siklósnagyfalun az óvoda építését, hátrányos helyzetűek képzését és foglalkoztatását, valamint tovább erősítette a jogvédő iroda és a közösségi ház működését. A Nemzeti Civil Alaptól 2004-2005-ben összesen 1,8 millió vissza nem térítendő támogatást kaptak.

Az első nagyszabású, többéves programjuk az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál (OFA) futott. 1999-ben 13,5 milliós támogatást kaptak erdőgazdálkodás címen, amihez a következő két évben 32,7 millió forintot igényeltek az OFA-tól. Munkanélkülieket vontak be a projektbe, erdőket béreltek, és elkezdték a siklósnagyfalui fafeldolgozó telep kiépítését. Ennek keretében az SVCÉSZ felhúzott egy csarnokot, beszerezte a fűrészgépeket, trafóállomást létesített, majd kezdetét vette a vasútiraklapgyártás. Foglalkoztatási programjuk folytatásához 2001-2002-ben ismét az OFA segítségét kérték. Bár a közalapítvány 23,2 millió forintot ítélt meg Kosztics szervezetének, miután kibukott, hogy az elszámolást hamis számlákkal akarták rendezni (a bíróságon landolt ügyre később visszatérünk), a közalapítvány kuratóriuma leállította a támogatás további részleteinek folyósítását.

A legnagyobb sikereiket viszont 2002 és 2005 között, az EU-s támogatásokat kezelő Európai Szociális Alap Kht.-nál (ESZA) és az Equal Közösségi Kezdeményezés programban érték el. Az ESZA-tól első lépésben, a "Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen" című Phare-programon belül 300 ezer eurót (kb. 75 millió forintot) kaptak, majd a következő körben 820 ezer euróhoz (kb. 209 millió forint) jutottak hozzá. Az első körben a projekt keretében 50 munkanélküli képzését és foglalkoztatását vállalták nyolc és fél hónapig, majd a következő etapban újabb 50 főt tizennyolc hónapig. Számítógép-kezelői, építőipari, parkgondozói és gyógynövény-termesztési tanfolyamot indítottak. A zömében roma származású, hosszú évek óta munka nélkül tengődő emberek a dél-baranyai települések vízelvezető árkait tették rendbe, felújítottak több házat, járdákat építettek, illetve vadon termő gyógynövényeket gyűjtöttek, a szervezet által bérelt földeken gyógynövénytermesztésbe fogtak, amit jó áron értékesítettek. A program második szakasza idén november 30-án zárul. A megpályázott ESZA-projektek jellegzetessége, hogy jelentősebb beruházást, dologi kiadást nem igényelnek, első körben a támogatás 59 százalékát költötték bérekre, 14 százalékát a menedzsmentre, míg a következő körben ez az arány 65-15 százalék volt. Köves Alexandra, az ESZA Kht. programigazgatója a Narancsnak úgy nyilatkozott, hogy a szervezet elszámolásai a kht. felé rendben voltak, a vállalt feladatokat teljesítették. A béreket kiadták, az elismervényeket aláíratták a munkásokkal, az ESZA munkatársai többször ellenőriztek a helyszínen, de nincs nyomozati jogkörük, be kell érjék a látottakkal és a közölt adatokkal. Az SVCÉSZ elszámolását kérésünkre sem adták ki.

2005-ben, összefogva a megyei munkaügyi központtal, a kereskedelmi és iparkamarával, sikeresen pályáztak az Equalhoz, azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetű munkakeresőket összehozzák a régió munkaadóival - az SVCÉSZ-re eső támogatás 17 millió forint. Becslések szerint az SVCÉSZ kilenc éve alatt több mint 400 millió forintot gründolt össze pályázatokkal.

Bűnlajstrom

Kosztics Józsefet munkatársai határozott, ellentmondást nem tűrő vezetőként írták le, aki szeret mindent egy kézben tartani. Az SVCÉSZ-ben szinte ő az egyetlen, aki átlátja a projekteket, a teljes munkafolyamatot, az elszámolásokat. Ugyanakkor az egyik helyi rendőrtiszt igazi "csínytevőnek", "minden hájjal megkent ügyeskedőnek" nevezte. Már a kilencvenes évek közepén meggyűlt a baja a rendőrséggel, 1998-ban a Siklósi Városi Bíróság "jármű önkényes elvétele" és közokirat-hamisítás (nem sokat bíbelődve az autóvezetői tanfolyammal, hamisított jogosítvánnyal ült volánhoz) miatt tízezer forint pénzbüntetésre ítélte. 2000-ben ismét bíróság elé került, kétrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás miatt, amiért 50 nap közérdekű munkára ítélték. A bűnlajstrom ezzel nem ér véget: 2003. június 10-én a Baranya Megyei Bíróság másodfokon lopás és magánokirat-hamisítás miatt tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette.

Végül az OFA-program elszámolása miatt ütötte meg a bokáját. Történt ugyanis, hogy Kosztics több számlát nyújtott be az APEH-hoz, hogy visszaigényelje az áfát, de fennakadt a szűrőn: a számlák fiktívnek bizonyultak. Az ORFK Baranya megyei pénzügyi nyomozói adócsalást szimatolva Kosztics nyomába eredtek. Ezzel egy időben a Mohácsi Városi Ügyészség törvényességi vizsgálatot kezdett az SVCÉSZ működésével kapcsolatban. A rendőrség 2003 októberében értesítette az OFA illetékeseit, hogy az elszámolás hamis számlákat tartalmaz. A közalapítvány munkatársai az SVCÉSZ által hozzájuk benyújtott csomagban hat zűrös számlát találtak 3,4 millió forint értékben. Ezért az OFA kuratóriuma a pénzek folyósítását leállította, így az SVCÉSZ nem jutott hozzá a foglalkoztatási program 2002-ben elnyert támogatásához. 2004 januárjában a közalapítvány programvezetője telefonon kereste Koszticsot, azt tudakolva, hogyan állnak az ügyei. Erre az SVCÉSZ elnöke kijelentette, hogy a büntető-eljárás lezárult, majd elküldött egy olyan határozatot az OFA-nak, melyen a mohácsi ügyészség pecsétje szerepelt, és amely a nyomozás megszüntetését igazolta. Némi utánajárást követően erről az iratról is kiderült, hogy hamisítvány.

A felgyülemlett bizonyítékok alapján a siklósi bíróság 2004. április 26-án Koszticsot bűnösnek találta, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte, illetve két évre eltiltotta a közügyektől. A másodfokon eljáró megyei bíróság 2005. július 5-én a büntetést négy hónapra mérsékelte, és a vádlottat nem találta méltatlannak arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért a kétéves eltiltást nem szabta ki. Csakhogy a korábbi bűntette miatt még érvényben volt a tíz hónapos felfüggesztett börtönbüntetése, így az SVCÉSZ elnökének ezt is le kell töltenie. A Narancs megkereste az SVCÉSZ második emberét, Gyurgyovics Ibolyát, aki határozottan állította, a számlák ügyében megvezették őket, nem ők hamisítottak. Az általuk fabrikált ügyészségi határozat pedig csak egy rossz tréfa volt - mondta Gyurgyovics. Állítólag a szervezet munkatársai így akarták megnyugtatni, illetve megviccelni a nyomozás miatt kétségbeesett Koszticsot, majd az áldokumentumot tévedésből küldték tovább az OFA-nak. Bár 2005 nyarán megszületett a jogerős ítélet, Kosztics nem vonult börtönbe, megromlott egészségügyi állapotára való tekintettel október 5-ig halasztást kapott.

Csakhogy ezt követően sem jelent meg a börtön kapujában, ezért a rendőrség elfogatóparancsot adott ki ellene. Mivel a bíróság a közügyek gyakorlásától nem tiltotta el, indulásának nem volt törvényes akadálya - választójoga és választhatósága csak akkor szűnik meg, ha rács mögé kerül -, Kosztics tehát jelöltette magát a 2006-os önkormányzati választásokon, és október 1-jén a siklósnagyfalui választópolgárok többsége rá szavazott.

Információink szerint Kosztics József a környéken bujkál, de nem az elévülési időre játszik, abban reménykedik, hogy fordulat áll be az ügyében. 2005 októberében ugyanis a köztársasági elnökhöz fordult, igaz, kegyelmi kérvényét Sólyom László elutasította. Ezt követően perorvoslati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB), és úgy tudjuk, ha a legfelsőbb fórumnál sem jár sikerrel, kész bevonulni és letölteni a büntetését. Közben Siklósnagyfalun kisebb kötélhúzás vette kezdetét. A törvények szerint, ha Kosztics nem teszi le a polgármesteri esküt, négy hónapon belül új választást kell kiírni. Az SVCÉSZ elnöke azt üzente híveinek, várják meg az LB döntését, esetleg a jogszabályok biztosította négy hónapot, de a türelmetlen testület - nem bízva Kosztics sikerében - a napokban új választás kiírása mellett döntött.

Új szelek

A kilencvenes évekre visszanyúló rendőrségi ügyek fényében meglepő, hogy Kosztics József szervezete a hazai és uniós pályázatokon sikerrel szerepelt. "Az eljárás egy magánszemély, és nem a szervezet ellen zajlik, így nem volt jogalapunk arra, hogy az SVCÉSZ-t kizárjuk a pályázatból" - hangsúlyozta Köves. Egy másik pályázatkiíró szervezet neve elhallgatását kérő munkatársa lapunknak azt mondta, lehet, hogy Kosztics egy-két esetben svindlis, de inkább vele dolgoznak együtt, mint az utóbbi időben az uniós pályázatokra ráharapott pályázatíró maffiával, vagy olyan civilekkel, akiket még csak most kellene betanítani. Többen állítják, ha Kosztics börtönbe kerül, nagy űrt hagy maga után. "Egyébként is - hangsúlyozta a névtelenséget kérő programkoordinátor -, ha rajta tartottuk a szemünket, figyelmeztettük a hibákra, mindig pótolta a hiányosságokat."

Ugyanakkor tudunk olyan alapítványról is, ahonnan az első problémás ügyek után eltanácsolták az SVCÉSZ-t. Többen, akik részt vettek a fűrésztelep felavatásán, felemlegették Kosztics ünnepi beszédét, melyben az SVCÉSZ elnöke utalt arra, hogy az első projektek idején kissé könnyelműen gazdálkodott a rá bízott pénzekkel. A Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet a legutóbbi ESZA- pályázaton már sikertelenül szerepelt, de nem a visszásságok miatt. Köves szerint az a baj, hogy nem képesek túllépni a korábbi projektjeik mára korszerűtlenné vált szemléletmódján. "Ma már a fenntarthatóságon van a hangsúly, biztosítani kellene a tartós foglalkoztatást, igaz, ha a foglalkoztatási projektekhez nem társul tőkeberuházás, a leszakadt régiókban nem települnek meg nagyobb cégek, a dolog reménytelen" - állítja a programigazgató.

A dél-baranyai falvakban ellentmondásos Kosztics-képpel találkoztunk. Szülőfalujában még mindig nagy a tekintélye, sokan aggódva figyelik az eseményeket. "Korábban dolgoztam Villányban, de a vendéglátós vállalkozó csak feketén alkalmazott. Le vagyok százalékolva, a segély kicsi, a gimnazista fiam egyetemre készül, félek, nem lesz miből" - mondja Balogh Ernőné, aki a gyógynövény-termesztési projektben vett részt és szerzett OKJ-s oklevelet. "Jóskában van minden reményünk - teszi hozzá -, nem tudom, mi lesz velünk nélküle." Közben a raklapgyártás is leállt, a bioenergetikai program keretében a pécsi erőmű felvásárolta a hulladék fát az SVCÉSZ elől, ráadásul a piac is bedőlt. A szervezet programjain kívül nincs munkahely a környéken, szakképzettség hiányában sem Pécsen, sem a beremendi cementgyárban nem alkalmazzák a dél-baranyai romákat. "Ha Józsi nincs, semmi nincs" - szögezi le Dörömböző Gyula, a Diósviszlói Romák Érdekvédelmi Szervezetének elnöke.

A Drávaszabolcs szélén található nyomorúságos telepen - az 1979-ben bezárt lengyár szomorú öröksége - néhány lakó azért panaszkodik, mert az SVCÉSZ állítólagos ígérete ellenére nem újította fel a barakkjaikat, miközben az ESZA-hoz írt pályázatában kitüntetett helyen szerepeltette - és tévesen roma többségűnek tüntette fel - a telepet. Mások azt híresztelik, hogy a különféle foglalkoztatási projektek során Koszticsék nem fizették ki a teljes bért az emberek egy részének. Persze nehéz megállapítani, hogy a vádaknak van-e alapjuk, sokan azért támadják az SVCÉSZ-t, mert nem őket választották be a programokba. Gyurgyovics szerint amióta megy a sajtófelhajtás körülöttük, sok ellenségük támadt, hiszen megneszelték, hogy a foglalkoztatási és felzárkóztatási projektekben milyen hatalmas pénzek vannak, és az SVCÉSZ kigolyózásával rá akarják tenni a kezüket a támogatásokra.

Árgus szemekkel

Magyarországon az uniós támogatások felhasználása, elköltése rendkívül szigorú szabályok közepette történik, kicsi a visszaélés lehetősége - mondta a Narancsnak Mosonyi Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) főosztályvezető-helyettese. A 2004-ben csatlakozott országokban csak azok a pályázók számíthatnak uniós pénzekre, akikért az állam kezességet vállal. A kifizetések több szakaszban történnek, mire egy elszámolás megkapja az ellenőrző szervek végső áldását, hat-nyolc ember kezén megy keresztül. Első lépésben a közreműködő szervezetek végzik az ellenőrzést, ebből hazánkban 33 tevékenykedik. Megvizsgálják a számlákat, a tételek valódiságát, összevetik a szerződéssel, a projekt célkitűzéseivel. Helyszíni ellenőrzéseket végeznek, néha rajtaütésszerűen jelennek meg. A pályázóktól többnyire jelzálogot kérnek, hogy az állam bukta esetén vissza tudja szerezni a pénzt. Ezenfelül még ott vannak az NFÜ irányító hatóságai, melyek szintén szorosan tartják a gyeplőt. Természetesen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, de még az APEH, esetenként a VPOP, a PSZÁF is vizsgálódhat. Szerencsésebb esetben a hazai szervek veszik észre a hibákat, a visszaéléseket, mert így át lehet csoportosítani a támogatásokat, a pénz nem vész el.

Kellemetlenebb esetben az uniós szervek sújtanak le. A tagállamok pályázói az Európai Bizottság szakembereinek, az uniós számvevőszék, illetve a csalásellenes iroda, az OLAF munkatársainak megjelenésére számíthatnak. Az európai ellenőrök minden operatív programon belül készítenek egy csomagot, melybe mindenféle projektet beválogatnak, és ezeket árgus szemekkel végignézik. "Hiába nem tudott magyarul, jobban tudta, mit tartalmaz egy magyar számla, mint én" - mesélte lapunknak egy ilyen brüsszeli vizsgálatot túlélt pályázó. Tegyük hozzá: ez a szigorúság a Strukturális Alapok támogatásaira vonatkozik, az előcsatlakozási pénzeknél, így a Phare-nál, nem volt ilyen nagy fegyelem.

Figyelmébe ajánljuk