Pukli összevissza beszél, talán megijedt valamitől

  • Gera Márton
  • 2016. október 29.

Belpol

Azt mondta, hogy cikkünkben „nem egészen az jött le, ami a szerdai rendezvényen elhangzott”. Azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy megjelenés előtt látta a cikket, sőt módosításokat is eszközölt benne.

„A legutóbbi eseményt például a Magyar Narancs jelentette meg, egyedüli sajtóorgánumként volt jelen azon a bizonyos beszélgetésen, amely az Alumniban történt. És hát az a helyzet, hogy nem egészen az jött le, ami ott elhangzott” – ezzel a mondattal kezdte a beszélgetést Pukli István tegnap a Szabad szemmel című ATV-s műsorban.

Pukli István tegnap este nem csupán az ATV műsorában volt vendég, hanem a Hír Tv-ben is, ahol szintén nagyon hasonlókat mondott a Magyarország élőben című műsorban: „Ahány sajtóorgánum, annyiféleképpen értelmezik azt, ami elhangzott szerdán, kezdve a Magyar Naranccsal, amelynek az újságírója jelen volt – és egyébként a Teleki Blanka Gimnázium volt diákjáról van szó – kicsit másképpen értelmezte az elhangzottakat.”

De Pukli az ATV-ben és a Hír Tv-ben is szinte pontosan ugyanazt mondja el, ami cikkünkben benne van, s amelyben nem írtuk azt, hogy pártot alapít („…szeretne egy konzervatív szemléletű pártot, amelyet nem a pénz és a hatalom hajt; egy ilyenben szívesen tevékenykedne”). De nem is ez a lényeg, mert ezen nyilatkozatokkal egyetlen, ám annál nagyobb gond van:

Pukli István megjelenés előtt látta ezt a cikket.

Facebookon írt nekem a rendezvény után néhány órával, még a leadás előtt, és megkérdezte, „van-e esélye arra, hogy a megjelenése előtt elolvashassa a megjelenő anyagot”. Nem interjúról volt szó, tehát egyáltalán nem lett volna szükséges, mégis elküldtem neki, ő pedig negyvenöt percig olvasgatta, módosítgatta. Mert Pukli István nem csupán látta a cikket, hanem módosításokat is kért, számszerűen tízet, mutatja még most is a szövegszerkesztő. Az összeset elfogadtam, ő pedig úgy négyszer is megköszönte. A Teleki Blanka Gimnázium jelenlegi igazgatójának akkor nem volt a szöveggel más problémája, nem állította, hogy valami nem úgy hangzott el, ahogy az le lett írva. Így mentem lefeküdni szerda éjjel.

Úgy tűnik, Pukli Istvánnak másnap, a megjelenés után sem volt problémája a cikkel: 11.39-kor még az Egész népemet fogom címet viselő blogjának a Facebook-oldalán is megosztotta, aztán személyes oldalára is kitette, mindenféle kommentár nélkül.

Hogy Pukli István akkor most miért mond olyanokat, hogy „nem egészen az jött le, ami ott elhangzott”, azt nehéz megmondani.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.