Az Amnesty International álláspontja szerint a külföldi – köztük közvetlen uniós – forrásokból is támogatott magyar civil szervezetek megbélyegzéssel és működésük megnehezítésével néznek szembe az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat alapján, írja közleményében a jogvédő szervezet.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat értelmében azok a civil szervezetek, amelyeknek éves szinten több mint 7,2 millió forintos bevétele származik külföldi forrásból, kötelesek lennének magukat a bíróságnál külföldről támogatott szervezetként regisztráltatni, majd ezt a honlapjukon és minden kiadványukon feltüntetni. „A javaslat és a kormányzati retorika aggasztóan emlékeztet a drákói orosz »külföldi ügynök törvényre«, és egy újabb példája a magyar civil szféra elleni kormányzati támadásoknak” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója. Szerinte ha elfogadják javaslatot, annak „megfélemlítő és a hitelességet kikezdő hatása lesz, illetve nagyban megnehezíti a szervezetek munkáját, hogy az emberi jogokat védjék és a magyar emberek számára értékes szolgáltatásokat nyújthassanak”.
A kormány azzal próbálja meg indokolni a javaslatot, hogy arra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem miatt van szükség, áll a közleményben. „Ez azonban csak egy átlátszó kísérlet a részükről, hogy legitim célt találjanak azokra a folyamatos támadásokra, amelyeket a létfontosságú munkát végző – a jogállamiságot, a menekültek, migránsok, illetve más sérülékeny csoportok jogait védő vagy az állam helyett szociális és jogi szolgáltatásokat nyújtó – civil szervezetek ellen folytatnak. A civil szervezeteknek már így is évente nyilvánossá kell tenniük a külföldről kapott támogatásaikat, amelyeket a hatóságok ellenőrizhetnek. A kormány által 2011-ben elfogadott törvény átfogó követelményrendszert, köztük részletes jelentéstételi kötelezettséget ír elő a civil szervezetek számára, amely biztosítja az átláthatóságot és elszámoltathatóságot.”
A törvény nagy valószínűséggel sértené a tőke szabad mozgásának uniós elvét, és miután csak bizonyos szervezetekre vonatkozna, sértené a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is az Amnesty szerint.
Annak, hogy a civil szervezeteket arra akarják kényszeríteni, hogy magukra vegyék a „külföldről támogatott” bélyeget, nem csak az a célja, hogy aláássa a velük szembeni bizalmat, de az is, hogy az embereket ellenük fordítsa. A javaslat indoklása arra utal, hogy a külföldi támogatást kapó szervezetek „külföldi érdekeket” szolgálhatnak, és a támogatás veszélyezteti Magyarország szuverenitását és nemzetbiztonságát.
A javaslat az orosz „külföldi ügynök” törvényt másolja, amely több száz megbízható és hiteles civil szervezet hírnevét sározta már be, és megfélemlítette, illetve adminisztratív munkákkal árasztotta el azok munkatársait. 2012-es hatálybalépése óta komoly jogi és reputációs kockázattal jár a civil szervezetek számára a külföldi támogatások elfogadása.
„Nevetséges és veszélyes bizonyos civil szervezeteket besározni azzal, hogy pusztán azért, mert külföldi támogatást is kapnak, közük van a pénzmosáshoz vagy a terrorizmushoz. A civil szervezetek nem jelentenek veszélyt a nemzeti érdekekre, épp ellenkezőleg, létfontosságú feladatot látnak el a magyar társadalom életében, a fejlődés partnereiként kellene kezelni őket, és nem az állam ellenségeiként” – mondta John Dalhuisen. „A törvényjavaslatnak semmi köze az átláthatósághoz, egyedüli célja, hogy hiteltelenítsék a civileket, és a munkájuk felfüggesztésére kényszerítsék őket. A tervezet elfogadásával Orbán Viktor újabb nagy lépést tenne az »illiberális demokrácia« felé, az EU-tagországoknak határozottan fel kell emelniük a szavukat ellene.”
