"Különösen azért furcsa a képviselő úr kérdése, mert gyakorlatilag ez az első olyan eset, amikor az igazságszolgáltatás kimondta, hogy a magyar nemzet ellen történt bűncselekmény" - nyugtatta meg Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár a jobbikos Balla Gergőt, amikor a képviselő november elején, nem sokkal a miskolci ítélet után türelmetlen interpellációt intézett hozzá a parlamentben "Halál a magyarokra, avagy létezik-e magyargyűlölet?" címmel. A képviselő azt a sürgető álkérdést tette fel, hogy vajon "kíván-e a kormány a magyargyűlölet ellen is fellépni olyan vehemenciával, mint más gyűlölet-bűncselekmények ellen".
A Kontrát említette perben a legfőbb bizonyíték egy bot volt, rajta "Halál a magyarokra" felirat. Ahogyan az államtitkár kiemelte, a bíróság tényleg azzal érvelt, hogy a cigányok, akik az Alkotmány szerint a magyar nemzet tagjai, rátámadtak a magyar nemzetre. Így lett a botból, a fából vaskarika, vaskos bilincs.
"Büdös magyarok"
2009. március idusa, vasárnap, Miskolc, Muszkás oldal. Három héttel a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után a cigányok lakta területen elterjedt a hír, hogy jönnek a gárdisták, s hogy már előző nap a környéken volt egy terepjáró és egy busz, amelyben szkinhedek ültek. A nyomozati jegyzőkönyvek szerint az egyik vádlott szombaton találkozott a Kóka becenevű kisebbségi képviselővel, amikor az a romák lakta területeket járta körbe, és arra figyelmeztette az ott lakókat, hogy készüljenek fel, mert "a gárdisták a romákra fognak támadni". Több vádlott hallomásból arról számolt be, hogy Lakatos Attila, a megyei cigányvajda másnap, 15-én szintén kint járt a környéken, és a várható támadásokról beszélt a helyiekkel. A Borsod Online vasárnap este azt írta, hogy délután Lakatos azzal hívta fel a szerkesztőséget, hogy a romák kaszával, kapával felfegyverkezve gyülekeznek, mert félnek. (Lakatosról lásd keretes írásunkat.) A rendőrök is készültségben voltak egész nap. Autóban ülő romákat is megtámadtak tévedésből romák, mert azt hitték, gárdisták. A cigányok lakta másik városrészről, a Lyukóvölgyről az a hír érkezett, hogy felgyújtottak ott valakit, de ez nem bizonyult igaznak. Ez a momentum azonban fontos szerephez jut majd az ítélet indoklásában.
Vasárnap este a cigányok a házaik előtt gyülekeztek, hogy egy esetleges támadástól megvédjék családjukat. Éjjel egy óra körül egy piros vagy bordó Peugeot jelent meg a környéken, az egyik vádlott szerint néhány percen belül többször is elhaladt az ő portája előtt. Amikor újra megjelent a környéken, a romák kövekkel és botokkal megdobálták és megrongálták a lesötétített autót, amelynek utasait nem láthatták. Az autónak sikerült kitörnie a több tucat főt kitevő támadók gyűrűjéből, és elhajtott. Hamar megjelentek a rendőrök, és a cigányok a náluk lévő tárgyakat eldobálva menekülőre fogták. A rendőrök végül 11 főt csuktak le. 'ket kihallgatták, majd többségüket előzetesbe helyezték. A rendőrök a támadást követően találtak egy másfél méter hosszú botot a környéken, amelybe "Halál a magyarokra" felirat volt vésve. A vádlottak részben elismerték tettüket, vallottak maguk és társaik ellen is, a felirattal tarkított farúdról azonban mindegyik csak a nyomozás során értesült. A rendőrség az ügyet követően csoportosan elkövetett garázdaságot állapított meg - ezt a védelem is elfogadta volna. A vádirat azonban már a következőképp foglalja össze az előzményeket: "(...) olyan hamis hírek terjedtek el, hogy a roma kisebbségi lakosságot városszerte felfegyverzett jobboldali radikális csoportok tettleg bántalmazták, illetve bántalmazni fogják. Emiatt a fenti helyeken a magyarság iránt ellenséges hangulat alakult ki, a roma lakosság csoportokba verődött, és különféle szúró-, ütő- és vágóeszközöket magukhoz véve a magyarokkal való összecsapásra készültek."
Olvassuk el figyelmesen! Hogy az utolsó mondatban az alany nem egyezik az állítmánynyal, az hagyján. Ám a vádirat szerint a jobboldali radikális csoportok vélhető támadása nem e csoportok ellen, hanem mindjárt a teljes magyarság ellen váltott ki ellenséges hangulatot. Továbbá: a romák nem védekezésre, hanem "összecsapásra" készültek. Ezekhez képest apróság (az ítéletben már nem lesz az), hogy a cigányok körében történt híresztelés csupán a későbbiekben bizonyult hamisnak. Merthogy aznap éjjel tényleg elmaradt a rettegve félt pogrom, és nem provokálták nyíltan sem gárdisták, sem jobbikosok a cigányokat, ahogy tették azt mondjuk fél évvel később a szintén borsodi Sajóbábonyban. (Lásd Egy házzal odébb című keretes írásunkat.) A vád részét képezi továbbá egy jó adag Molotov-koktél elkészítése is, amelyet "a gyanúsítottak a magyarokkal való esetleges összecsapás során akartak felhasználni". A benzinespalackok összebuherálását a vádlottak elismerték, az állítólagos készíttető az enyhe fokban gyengeelméjű tizedrendű vádlott volt. Fontos szereplője a vádiratnak a másik enyhe fokban gyengeelméjű vádlott, akit az igazságügyi elmeszakértői vizsgálat emellett még érzelmileg labilis személyiségzavarral jellemez. Gyengeelméjűsége a nyomozati iratokból is kitűnik, például azzal, hogy "szkinhed bácsikat" említ. ' a nyomozás során végig azt állította, hogy egy seprűnyél volt nála az események idején, s a többiek is kb. félméteres bottal látták hadonászni. Több tanú, akik távolabbról figyelték az autó lelassítását és ütlegelését, hámozott, erősen világos színű botot látott a fiatalember kezében. A vádirat szerint ő volt az, akinél a "Halál a magyarokra" feliratú, egyébként másfél méteres bot volt, amit a menekülés során eldobott. Volt egy vádlottja a történetnek, aki azt vallotta, hogy a romák szájából elhangzott: "büdös magyarok, üssétek őket!".
Ki a magyar?
A vád, majd a bírósági ítélet már nem garázdaságnak, hanem felfegyverkezve, csoportosan elkövetett, közösség tagja elleni erőszaknak minősítette az incidenst. A büntető törvénykönyvnek ez a pontja a jogalkotói szándék szerint a rasszista, illetve a kisebbségek elleni gyűlölet-bűncselekmények azonosítására szolgál. Eredetileg a valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport ellen irányuló bűncselekményeket sorolták ide, de így a Btk. nem tudta a valódi indokkal okolni a melegek elleni támadásokat. Ezért a 2009 januárjától hatályos módosítás a Btk. 174. paragrafusában a sértetti kört kiegészíti a "lakosság egyes csoportjaihoz" tartozókkal. (Az már korábban bekerült a törvénybe, hogy elégséges a csoporthoz tartozás vélelme ahhoz, hogy a bűncselekmény a közösség tagja elleni támadásnak minősüljön, nem kell, hogy a sértett tényleg oda is tartozzon.)
A miskolci perben a törvény betűje önmaga ellen fordult: a nyomozati iratokban szkinhedeknek, jobboldali radikálisoknak, Magyar Gárdának nevezett csoport így válhatott a rasszista bűncselekmények büntetésére megalkotott jogszabály alapján nem a rasszista indíték elkövetőjévé, hanem épp ellenkezőleg, a sértettjévé. A vádirat ráadásul - ahogy fentebb idéztük - szinonimaként használja a jobboldali radikális csoportokat a magyarokkal.
Így tett az első fokon ítélkező bírónő, Répássy Árpádné Németh Laura is. Az október 29-én kihirdetett ítéletben sértettnek a magyar nemzetet, a magyar lakosság körébe tartozó csoportokat mondta ki, nem az adott három fiatalt, és nem is a jobboldali radikálisokat, akiknek a romák vélték őket. (Lapzártánkig az ítélet írásbeli indoklása még nem készült el, ezért az index.hu tudósítója által videóra rögzített szóbeli ítélethirdetésre hagyatkozunk. A nyersanyagba betekintés lehetőségét ezúton köszönjük Ács Dánielnek.) Így aztán könnyedén mondhatta a belügyi államtitkár a parlamentben, hogy az igazságszolgáltatás szerint a magyar nemzet ellen történt bűncselekmény. Azt többen remélik, hogy a másodfokú eljárás után az államtitkárnak vissza kell vonnia a szavait. Az általunk megkérdezett jogászok - akár az ügyben érintett védők, akár külső szakértők - mind egyetértenek abban, hogy az ítélet rendkívül súlyos. A közösség tagja elleni erőszakért természetesen jóval súlyosabb ítélet szabható ki, mint a garázdaságért, de itt első fokon még a lehetőségekhez képest is szigorú ítélet született. A rasszista támadás kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható - ebben a perben az kapott 2,8 évet, aki csupán kiabálásával buzdította a többieket. (A büntetési tételekről lásd Halmozottan büntetett című keretes írásunkat.)
Az indoklásban a bírónő két dologra hivatkozott. Az egyik a farúd volt, a másik a "büdös magyarok, üssétek őket!" kiabálás. Ennek elhangzását egyetlen ember, a Molotov-koktél elkészítésével vádolt gyengeelméjű tizenegyedrendű vádlott vallotta; az, aki a támadásnál a kapuban állt. A botról szóltunk, azt a vád a másik gyengeelméjűnek tulajdonította, de ezt a bíróság nem fogadta el, az indoklás szerint valamely ismeretlen elkövetőnél lehetett a bot. (Az autó megtámadásánál 25-40 ember lehetett jelen, azt a tizenegyet fogták el, akik nem tudtak elszaladni.) Annak ellenére tehát, hogy az eljárás során nem derült ki, hogy ki készítette, ki használta a botot, és hogyan, mikor került a bozótba, az elsőfokú bíróság mégis erre a botra alapozva látja bizonyítottnak a fordított rasszista erőszakot. "Ott volt a 'halál a magyarokra' felirattal ellátott bot. Mindez azt támasztja alá, hogy a magyarok ellen irányult ez a cselekmény" - mondta az ítélethirdetéskor a bírónő.
A bírónő úgy érvelt, hogy emlegettek ugyan a nyomozás során szkinhedeket meg rasszista csoportokat, de azért gyakran magyarokról beszéltek az elkövetők. (Aki beszélgetett már romával, az tudja, hogy ők a hétköznapi szóhasználatban a nem roma magyarokat magyarnak mondják, ha nem cigányul nevezik meg őket gádzsónak. A magyar szó tehát nem a magyar nemzet megfelelője, hanem annak, hogy valaki nem roma.)
Támadás?
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint a miskolci igazságszolgáltatás szervei szándékegységben húzták rá a közösség elleni erőszakot a március 16-án hajnalban összefogott 11 gettólakóra. A rendőrségi jegyzőkönyvek, mint ahogyan az ügyészségi vádirat és végül a bírósági ítélet is a valóságnak, minden józan észérvnek, jogi normának ellentmondva magyarellenes rasszista erőszakra szervezett csoportként igyekeznek beállítani a perben érintett fiatalembereket. Abból indultak ki, hogy Miskolcon nincs, a kérdéses időszakban sem volt cigányellenes közhangulat, a romáknak nem volt okuk félni éjszakai Molotov-koktélos vagy fegyveres támadástól. Ezzel szemben állítólag ők ellenségesek a "magyarokkal" szemben, és szántszándékkal akartak - mellesleg a nemzeti ünnepünkön - magyarokat verni. Érthetetlen Horváth szerint, hogy a telepen folyamatosan járőröző rendőrség miért nem szűrte ki a többször arra "kiránduló" autót. Valamiért nem volt fontos, tartoznak-e szélsőséges csoporthoz, és hogy miért volt öt liter benzin a kocsijukban? Horváth elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a bot, amelyről ilyen keveset tudunk, egy ilyen súlyos vád bizonyítéka legyen.
A bírónő az indoklásban tényleg nem hivatkozott a társadalmi környezetre. Nem vette figyelembe, hogy ekkorra hét, a romák elleni kifejezetten rasszista indítékból elkövetett, több ember halálát eredményező gyilkosságon vagyunk túl. De még csak azt sem vette figyelembe, hogy azokban a napokban a romákat támadással fenyegették, s erről már az ominózus éjszaka előtt beszámolt a sajtó, valamint a rendőrség is reagált rá a jelenlétével. "Ezekről a hamis hírekről még a vádlottak is részben meggyőződhettek, hogy azok hamisak, hiszen a maguk elmondása szerint hallották, hogy a Lyukóban felgyújtottak valakit, kimentek megnézni, hát nem történt ilyen" - summázta ezt az érvet dr. Németh Laura. Vagyis ez a tévedés a bírói indoklás szerint elég kellett volna, hogy legyen, hogy a romák lecsendesedve nyugodni térjenek.
Horváth Aladár és az elsőrendű vádlottat védő Nónay Gábor ügyvéd is hangsúlyozza, hogy nem életszerű az az értelmezés, miszerint a romák a saját házaik tájékára tervezték volna a "magyarok" elleni támadást. A jogvédő azzal is cáfolja a közösség tagja elleni támadás vádját, hogy a rasszista indítékú bűncselekményeket ideológiai, politikai szervezkedés előzi meg, ilyen pedig a cigányság körében nem figyelhető meg. A védőbeszédek között elhangzott az az érv is, hogy a cigányság mint nemzetalkotó tényező nem támadhat maga ellen. A tizenegyedrendű, "gádzsó" vádlott is felvetette Horváth Aladárnak írt levelében, hogy ő a bizonyíték arra, hogy a barátai nem "magyarellenesek", azt meg végképp nem érti, hogy magyarként miként tekinthetné egy tőle idegen, ellenséges csoportnak a magyarokat. De a cigányokat sem gátolja cigány mivoltuk abban, hogy egyben magyarnak is tartsák magukat, nem mellesleg ez az anyanyelvük. A levélíró arról is beszámol, hogy a miskolci rendőrök őrizetbe vételükkor összeverték őket. Az ítélethirdetésen a bírónő ezt a vallomást befolyásoló tényként nem fogadta el, mert szerinte az orvosi látlelet elesést bizonyít. Nónay szerint a közösség tagja elleni támadás azért sem állja meg a helyét, mert ez a törvényi passzus a csoporthoz tartozás jogát mint társadalmilag fontos érdeket védi. Márpedig az alkotmányellenes, jogellenes, betiltott szervezet tagjára nem vonatkozhat ez a védelem, hiszen az ilyen csoporthoz tartozás jogához nem fűződik semmilyen társadalmi érdek.
Lakatos Attila
"Ezt a gárdát, ezt a torzszüleményt, ezt mi szültük. Mennél jobban loptunk, ők annál jobban dagadtak. Ha tőlem négyszer el fogják lopni a tyúkomat, a búzámat, a krumplimat, akkor én is gárdista leszek" - mondta nagy hévvel Borsod-Abaúj-Zemplén megye cigányvajdája a Fidesz egyik rendezvényén a legutóbbi kampányidőszakban Orbán Viktor és Pintér Sándor jelenlétében. Osztatlan sikert aratott. Országos ismertségre akkor tett szert Lakatos, amikor tavaly januárban kiállt a cigányozásért néhány pillanatra leváltott miskolci rendőrkapitány, Pásztor Albert mellett. "Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közterületi rablások elkövetői cigány emberek" - ezt mondta Pásztor egy sajtótájékoztatón. "Mit mondhatott volna, ha kétszáz lopásból kétszázat cigányok követnek el" - ezt meg Lakatos. Néhány hónap múlva saját kúriáján fogadta a Magyar Gárda képviselőit, hasonló témakörben. Nem csoda, hogy egyes híradások szerint a miskolci cigányok lakta területekről rögtön elküldték a helyiek, amikor megjelent tavaly március 15-én. A híradásokból és a tanúvallomásokból nem egyértelműen következtethető ki, hogy azzal kereste-e fel a romákat, hogy figyelmeztesse őket az esetleges támadásokra, vagy azzal, hogy megnyugtassa őket, nyugodtan mehetnek aludni, nincs mitől tartaniuk. A rendőrség a Magyar Narancs információi szerint nem idézte őt be az autó megtámadása kapcsán, noha rémhírterjesztés miatt vizsgálatot indítottak. Szerettük volna tőle magától megtudni, mi volt az ő szerepe, és hogy mit sejt ő a történet mögött, de többszöri megkeresésünkre sem reagált.
Lakatos ötletére jött létre 2008-ban a Cigányok Kereszténydemokrata Pártja, de az idei önkormányzati választáson már nem tűnt működő szervezetnek, jelöltet nem állított. A politikai pártok között nem csak a Fidesszel ápol jó kapcsolatot a cigányvajda. Nyakó István, az MSZP helyi szinten is aktív politikusa pozitívan nyilatkozott Lakatosról a Magyar Narancsnak. Mint mondta, pártszintű kapcsolat nem, de személyes kapcsolat kialakult az MSZP országgyűlési politikusai és a cigányvajda között, főleg olyan helyzetekben, amikor helyi szinten valamilyen problémát kellett kezelni.
Lakatos előkelő helyen szerepel az APEH adóslistáján is, tavaly több mint 10 milliós tartozást halmozott fel, de nem tart az igazságszolgáltatástól, mert - mint a Tipp reklámújság egy helyi portálra hivatkozva közölte - szerinte az APEH-nál is tudják, hogy ő jó ember.
Egy házzal odébb
Tavaly novemberben a Jobbik lakossági fórumot szervezett Sajóbábonyban, de a cigányokat nem hívták meg, nem engedték be. A helyiek egyébként kevéssé érdeklődtek, döntően a környező településekről jöttek át jobbikosok. A romáktól ismeretlen gárdisták védték a fórumnak helyt adó iskolaépületet. A cigányok és a gárdisták farkasszemet néztek egymással, szidalmazták egymást, az indulatok forrtak, ezért a helyi rendőrőrs Miskolcról kért és kapott erősítést. Az iskola melletti bolt tulajdonosnője a gárdisták pártját fogta a heves szóváltásban, ezért kapott egy pofont, az őt bántó cigány asszonyt másnap letartóztatták, majd kiengedték.
Az éjszaka különösebb rendbontás nélkül eltelt. Másnap néhány roma megfenyegette a helyi Jobbik elnökét, aki rendőri segítséget kért, de nem kapott. Ezért izzította a párt kommunikációs csatornáit, jöttek tömegével a jobbikosok és a gárdisták. A romák megpróbálták megakadályozni, hogy a gárdisták autói bejussanak a falu elején lévő telepre. A rendőrség eközben nagy erőkkel indult meg Miskolcról. Mielőtt odaértek volna, hogy lezárják a falut, a telepet védő férfiak közül néhány megtámadott egy piros Suzukit, amelyben gárdistának vélt személyek ültek. Ütésre lendült egy fejsze is, amit csupán az ülés fejtámlája állított meg. Azt a négy embert, akik a piros autót megtámadták, a rendőrség másnap előzetes letartóztatásba helyezte.
Tanúk szerint a faluba érkező jobbikosok azt kiáltozták a romáknak, hogy meg fognak halni. Ez azonban nem érte el az igazságszolgáltatás ingerküszöbét, egyetlen, a cigányok ellen fellépő embert sem helyeztek vád alá. A vádirat viszont épp hasonló tartalmú, csak a másik oldalnak tulajdonított kijelentésre alapozza ugyanazt a vádat, amit a miskolci perben: a felfegyverkezve, csoportosan elkövetett, közösség tagja elleni támadást. (A vádirat szerint a romák állítólag azt kiáltozták, hogy "megdöglötök, magyarok!".)
Most összesen kilencen várják a börtönben, hogy egyáltalán az első tárgyalás idejét kitűzzék. "Az előzetes letartóztatás szükségtelen, aránytalan és indokolatlan" - mondja Fazekas Tamás, a TASZ Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által megbízott ügyvédje (aki két vádlottat is véd), hiszen jóval súlyosabb bűncselekményt elkövetők is várhatják házi őrizetben vagy lakhelyelhagyási tilalommal sújtva az ítéletet. (Gondoljunk csak Tasnádi Péterre, akinek számos büntetőügyében épp az a hír, amikor előzetesbe kerül egy időre!)
Halmozottan büntetett
A felfegyverkezve, csoportosan elkövetett, közösség tagja elleni támadás mellett a bírósági ítélet szerint a miskolci romák a közlekedés biztonsága elleni bűntettet, valamint a rongálás vétségét is kimerítették. Ezek így együttesen (szaknyelven: halmazatban) már körülbelül 11 éves sittre vágást tesznek lehetővé, úgyhogy van még miért fellebbeznie az ügyésznek. Első fokon a legtöbbet, 6 év fegyházbüntetést (valamint 6 év közügyektől eltiltást) az ötödrendű vádlott kapott. Azért nem az elsőrendű, mert a büntetési tételek kiszabásába beleszámított az előélet is. Az a fiatalember, aki legalább egy alkalommal vágott követ a cigánytelepen autókázó Peugeot-hoz (6 év fegyházért), többszörös visszaeső lopási ügyekben. Utoljára 2006-ban szabadult. A második és a harmadik legsúlyosabb ítélet a családjában marad: 5,4 évet kapott a listavezető egyik, 5,2 évet a másik rokona, mindketten büntetett előéletűek (és szabadulásuk után öt évig nem vehetnek részt a közügyekben). Az elsőrendű vádlott, aki a falkavezér volt, akit mindenki a kocsi körül látott, s aki a vád szerint lapáttal ütött a jármű jobb oldali ablakára, "csupán" 4,4 évet kapott ezért az ütésért (plusz 4 év közügyektől való eltiltást). ' is többször volt büntetve, legutóbb garázdaságért. A Molotov-koktél gyártója és megbízója a lista végén kullog, 1-1 évet kaptak felfüggesztve.
