Rejtélyes arab befektető vette meg az Orbán Viktor házával szemközti villát

  • Urfi Péter
  • 2016. október 19.

Belpol

Ghaith Pharaon a gyanú szerint terroristák pénzét kezelte, az Interpol most is körözi, mégis zavarba ejtően közel került az Orbán családhoz.

Csalás, pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, valamint prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése – az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentése szerint többek között ezeket a bűncselekményeket követte el a Bank of Credit and Commerce International (BCCI).

Ennek a banknak volt az egyik vezetője és egyben leghíresebb strómanja Ghaith Pharaon. A holnap az újságosokhoz kerülő Magyar Narancsban az ő életútját rajzoljuk meg a szaúdi királyi udvartól az amerikai tivornyákon át a seregélyesi szüreti bálig.

Kedvcsinálóként pedig megmutatjuk az egyik Pharaon-cég villáját:

A villa tornya a Kútvölgyi útról

A villa tornya a Kútvölgyi útról

Fotó: Németh Dániel

A budai Cinege utca 4. szám alatt található, helyi védettségű villaépület korábban óvodaként is működött, de már régóta lakatlan. Egyszer szerepelt a hírekben: az ezredforduló környékén, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor miniszterelnöki határozatot adott ki róla, hogy itt kell kialakítani az egyik közjogi méltóság (az utolsó tervváltozat szerint az Országgyűlés elnöke) rezidenciáját. Ebből a tervből nem lett semmi, hiszen a Fidesz elvesztette a választásokat, de Orbánnak megtetszhetett a hely, hiszen rögtön 2002 májusában megvásárolta a szemközti, Cinege utca 5. szám alatti házat.

Ezen a képen látható, hogy villa felső bejárata pontosan Orbánékkal szemben található:

Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja

Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja

Fotó: Németh Dániel

A Kútvölgyi út és a Cinege utca közti, 573 m²-es lakóterületű villát, valamint a szomszédos – Cinege utca 6. szám alatti – telket ugyanaz a cég vásárolta meg tavaly októberben. A vevő a Pharaon-Delta Kft., amelynek tulajdonosa Ammar M. Abu Namous, aki Ghaith Pharaon ügyvédjeként annak összes magyarországi cégét vezeti és – papíron – birtokolja. Őt nemrég lefotóztuk, ahogy Tiborcz Istvánnal és a kormányközeli Naffa család egyik tagjával tárgyal.

A földhivatali nyilvántartásból

A földhivatali nyilvántartásból

 

 

A nyomtatott Narancs cikkéből kiderül az is, milyen magyar kastélyokat vásároltak a Pharaon-cégek, és mit szólnak ehhez a helyiek, de megírtuk azt is, milyen üzleteket kötöttek Pharaonék az Orbán családhoz közel álló cégekkel, és hogy milyen titkosszolgálati játszmák feltételezhetők a háttérben.

Figyelmébe ajánljuk

A legfrissebb számok mutatják: a nyugat-romániai megyék megelőzték a szomszédos magyar térségeket

Az Európai Unió átlagát tekintve, vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-romániai megyék – Szatmár kivételével – megelőzték az összes kelet-magyarországi és dél-alföldi térséget. Békést még a legszerényebb értékekkel rendelkező Szatmár is. Nagyobb a nyugat-romániai megyék növekedési potenciálja, itthon alig van beruházás, az innováció pedig szinte a nullával egyenlő.  

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.