A parlament tegnap egy salátatörvénybe csempészve olyan módosítást fogadott el, amely megszünteti az ügyvédi irodák épp csak bevezetett kötelezettségét pénzügyi beszámolóik közzétételére. A módosítót az az igazságügyi bizottság nyomta át, amelynek elnöke Rubovszky György, alelnöke Papcsák Ferenc. A törvénymódosítás jelenleg Áder János köztársasági elnök aláírására vár. Az egyelőre még elérhető beszámolók szerint Papcsák ügyvédi irodája a tavalyi, mindössze 237 milliós árbevételének több mint 60 százalékát – 150 millió forintot – fizette ki osztalékként egyedüli tulajdonosának, Papcsák Ferencnek.
| ||
Az ügyvédi törvény 2013-as módosítása vezette be az ügyvédi irodák azon kötelezettségét, hogy pénzügyi beszámolóikat – hasonlóan a gazdasági társaságokhoz és a civil szervezetekhez – nyilvánosságra kell hozni. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében pontosította a rendelkezéseket, s a beszámolókat első ízben idén május 31-ig kellett az irodáknak eljuttatni a területi ügyvédi kamarákhoz, amelyeknek törvényi kötelezettsége, hogy azokat haladéktalanul elérhetővé tegyék honlapjukon. A rendelkezés célja az ügyvédi irodák nagyobb transzparenciájának megteremtése volt, amit a jelentős állami megbízásokkal kipárnázott ügyvédi irodák tevékenységének korlátozott megismerhetősége, illetve egyes kormányközeliként elkönyvelt irodák véletlenszerűen napvilágot látó busás jövedelmezősége indokolttá is tett.
A módosítás a Tisztelt Ház „legnemesebb” hagyományait követve, igazi salátatörvényhez méltóan ment át; feltehetően alig volt valaki – akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon –, aki észrevette volna, mi készül. Az igazságügyi miniszter által alig egy hónapja, május 5-én beterjesztett 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról címet viselő törvényjavaslat (T/4648) ugyan hozzá kívánt nyúlni az ügyvédi törvényhez, de még nem tartalmazta az ügyvédi irodák közzétételi kötelezettségének eltörlését, s e kérdéskör nem jött elő sem Répássy Róbert igazságügyi államtitkár expozéjában, sem a plenáris vitában.
Rubovszky akcióban
A téma a részletes vitára kijelölt Igazságügyi Bizottságnak a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatában tűnik fel először, a bizottsági jegyzőkönyv szerint készült egy bizottsági módosító indítvány, amelyet az ülésen jelen lévő Répássy a tárca álláspontját képviselve nem támogatott. (A cikk eredeti verziójában ennek ellenkezőjét írtuk, pedig éppen az a fontos, hogy a módosító a tárca álláspontja ellenére ment át. Az elírásért elnézést kérünk. – B.J.). A május 19-én kelt, Rubovszky György bizottsági elnök által jegyzett bizottsági javaslat 23. pontja indítványozza egyrészt a közzétételi kötelezettség törlését, másrészt – értelemszerűen – az ahhoz kapcsolódó kamarai feladatokat is kiveszi a törvényből. A javaslathoz fűzött indoklás azonban nem túl bőbeszédű, rejtelmesen mindössze a következőt hozza az érdeklődő, s majdan szavazó többi képviselő, no meg a közvélemény tudomására: „A javaslat 23. pontja az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek az ügyvédi irodák beszámolóra vonatkozó közzétételi kötelezettségével kapcsolatos módosítást tartalmaz.” Azt azonban már egy szóval sem említi, hogy a módosítás éppen a közzétételi kötelezettség megszüntetését, a nyilvánosság felszámolását célozza.
Rubovszky, a bizottság KDNP-s elnöke külön is megszavaztatta a 23. pontot, s a jelen lévő képviselők egyhangúan támogatták azt annak ellenére, hogy érdemben ekkor sem vált világossá, miről is van szó, s kétséges, hogy valamennyien tisztában voltak-e a módosító súlyával. A javaslatot tárgyaló bizottsági ülésen az ellenzék részéről az MSZP-s Teleki László és két jobbikos képviselő, Apáti István és Staudt Gábor is megszavazták; Bárándy Gergely szocialista és Kész Zoltán független képviselők, bizottsági tagok nem voltak jelen. A törvényjavaslatot szintén tárgyaló Törvényalkotási Bizottság ülésének jegyzőkönyve ugyan egyelőre még nem elérhető, a módosító mindenesetre változtatás nélkül ment át a Gulyás Gergely vezette testületen, s június 9-én ebben a formában szavazta meg a Ház is. A Fidesz-KDNP-frakció egységesen igennel szavazott, így Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, de persze a Fidesz-KDNP-frakció volt ügyvéd képviselői – például Papcsák Ferenc, Rubovszky György, Tuzson Bence és Vitányi István – is. Az LMP-frakció igennel, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik pedig tartózkodott.
A kormánypárti frakciók magatartása azért is érdekes, mert a beszámolók közzétételi kötelezettségét az akkor még kétharmadtól duzzadó Fidesz-KDNP szavazataival vezették be 2013-ban. Ezért is feltételezhető, hogy nemcsak az ellenzék figyelmét kerülte el Rubovszkyék akciója, hanem talán a kormánypárti képviselők sem tudták – persze ez nem először fordul velük elő –, hogy mihez is adják támogató szavazataikat.
Az sem valószínű, hogy a kezdeményezés az ügyvédi társadalom részéről érkezett volna, még akkor sem, ha közülük sokan gondolják fölösleges bürokratikus plusztehernek a nyakukba sózott kötelezettséget. A területi ügyvédi kamarák többsége ugyanis a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően elkezdte nyilvánosságra hozni a beküldött pénzügyi beszámolókat. A beszámolók (többsége) a kamarák (többségének) honlapján el is érhetők. Kérdés persze, hogy meddig, hiszen a törvény hatálybalépésével e dokumentumok a honlapokról eltávolíthatóvá válnak. Amivel az a különleges helyzet állna elő, hogy a törvényhozás mindössze néhány hétre engedett a nyilvánosságnak betekintést az ügyvédi irodák eddig ismeretlen pénzügyeinek világába.
Nem mindenki sietett persze a törvényi előírások betartásával: a kamarai adatokban böngészve nyilvánvaló, hogy jó néhány iroda mulasztotta el – szándákosan vagy sem – beszámolóját beküldeni, s azok is, amelyek időben eleget tettek kötelezettségüknek, olykor hiányosan, egy-egy dokumentumot lehagyva tették azt. Ami többé-kevésbé büntetlenül is maradhat, hiszen a törvény semmilyen szankciót nem fűz a mulasztáshoz, bár etikai-összeférhetetlenségi eljárást a kamara azért indíthat. A Pest Megyei és a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara honlapján viszont egyáltalán nincsenek még adatok, bár azt ígérik, a technikai problémákat egy-két napon belül leküzdik. Ugyanígy a Vas Megyei Ügyvédi Kamara is adós még a beszámolókkal: dr. Tóth László kamarai elnök ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a Narancsot, hogy a beszámolók „a most készülő új honlapon fognak megjelenni. Előreláthatólag egy-két héten belül.” Nos, akkor talán már késő lesz.
Különleges eset a Budapesti Ügyvédi Kamaráé, amely csak tegnap tette hozzáférhetővé a már beküldött beszámolókat, bár a feltöltés május közepe óta folyamatos volt. A kamaránál lapunk hétfőn írásban érdeklődött a dokumentumok elérhetőségéről, mire az elnökségi titkárságról először azt a választ kaptuk, hogy a közzététel rendjéről szóló szabályzatot még az igazságügyi miniszternek kell kihirdetni. Ez azonban hamar tévedésnek bizonyult (nincs ugyanis olyan jogszabály, amely ilyen kötelezettséget írna elő), s tegnap a beszámolók elérhetővé váltak.
Kiemelkedő profitráták
Senki ne várja persze, hogy a beszámolókból sokkal többet megtud majd a Fidesz- és kormányközeli ügyvédi irodák állami megrendeléseiről, vagy a brutális osztalékokat fizető irodák üzleti partnereiről. De azért vannak érdekességek: ha eddig csak egy-egy vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy osztalékkifizetéséről értesülhettünk, immár teljesebb képet kaphatunk az iroda pénzügyi helyzetéről is. Papcsák Ferenc fideszes képviselő vagyonnyilatkozata példának okáért évről évre kérdéseket vet fel: 2010-ben 40, 2011-ben 65, 2012-ben 90, 2013-ban 144,5 millió forint osztalékot vett fel a kizárólagos tulajdonában álló Papcsák Ügyvédi Irodától. 2015 márciusában Papcsák ezt megfejelte egy 150 milliós osztalékkifizetéssel, ráadásul úgy, hogy a 170 milliós üzemi eredményt „mindössze” 237 milliós nettó árbevétel mellett érte el, ami kimagaslóan jónak számít. Vagyonnyilatkozata és az iroda eredménykimutatása között van eltérés is: míg az előbbiben 144,5 millió, az utóbbiban 150 millió szerepel (ami felthetően abból adódik, hogy az osztalékelőleg összege nem azonos a végül megállapított osztalék összegével). Akárhogy is, Papcsák öt év alatt majdnem kereken félmilliárd forintot tudott kivenni az irodából.
Hasonlóan kiemelkedő jövedelmezőségi adatokkal büszkélkedhet a többek közt Giró-Szász András kormányzati főkommunikátor volt cégügyeit intéző Giró Szász és Társa Ügyvédi Iroda is, amely 113 milliós árbevétel és 77 milliós üzemi eredmény mellett 70 millió forint osztalékot fizetett a tulajdonosoknak. Az egyik legnagyobb magyarországi iroda, az Oppenheim Ügyvédi Iroda is kiváló eredményességgel büszkélkedhet: 2,1 milliárdos bevételének több mint a felét (1,064 milliárd) fizette osztalékként. A pécsi vízmű visszavételénél a fideszes vezetésű helyi önkormányzatot képviselő, a végül Simicska Lajos cégei által elnyert közbeszerzési kiírásoknál is közreműködő Szabó Iván ügyvédi irodája 561 milliós árbevétel és 183 millós üzemi eredmény mellett csak 50 milliós osztalékot fizetett (2013-ban viszont 100 milliót). Martonyi János volt külügyminiszter cége, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda, amely tavaly 352 milliós megrendelést nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy az Erzsébet utalvány ügyében a magyar államot nemzetközi választottbírósági eljárásban védje, szerényebb jövedelmezőség mellett, 1,89 milliárdos árbevétellel „mindössze” 328 milliós osztalékot fizetett. Az Antall József volt miniszterelnök idősebb fiát, Antall Györgyöt sorai között tudó Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda szintén szolidabb eredményt produkált: közel 1,1 milliárdos bevétel mellett 234 millió forint osztalékot fizetett.
Trócsányi László igazságügyi miniszter volt irodája, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, amely a kormányt a paksi atomerőmű hatástanulmányaival kapcsolatos perben is képviselte, csak ma délelőtt tette közzé beszámolóját, igaz, kizárólag a 2014-es adatokat adta közre, a megelőző év rubrikáit nullákkal töltötte fel (és az eredményfelosztásra vonatkozó határozat is hiányzik): 1,72 milliárdos árbevétel és 813 milliós üzemi eredmény mellett 600 milliós osztalékot hagytak jóvá a tulajdonosok.
Számos ügyvédi iroda beszámolója azonban továbbra sem érhető el. Ami azért is visszás, hiszen a jogkövető magatartás különösen elvárható lenne a jog asztalánál ügyködő polgártársaktól, s persze hatványozottan az állami vezetőktől (és érdekeltségeiktől).
Áderra vár
Itt tartunk most. A törvény hamarosan Áder János köztársasági elnök asztalára kerül. Hatálybalépését jelen fázisban egyedül az államfő tudja megakadályozni, aki visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra. Ám kérdés, hogy a lépést megteszi-e, vagy ellenkezőleg, Rubovszkyék partizánakciója újra bezár egy kaput a nyilvánosság előtt.
